1. Szakképzés és pályaorientáció
Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors, Ph.D. Budapest, 2016. január 14.
az Educatio folyóirat szakmai konferenciája – 2016/1
Szakképzés és szakképzettség a 2010-es évek Magyarországán
2. A pályaválasztás fogalmának
átalakulása 120-150 év alatt
• tömegtársadalom, ipari társadalom,
• poszt-indusztriális és újraiparosodó gazdaságok, globalizáció
• élettartam, életkilátás változások
• térszerkezet és időszerkezet változásai
• termelőszervezetek változásai
• technikai, technológiai változások
• a tanulás kereteinek átalakulása
a pályaválasztás, mint egyszeri, irreverzibilis döntéstől
(Ginzberg, 1951) a narratív teóriákig (Cochran, 1997)
3. Munkavállalói prototípusok az egyes
történelmi korokban és napjainkban
korszak megnevezése időszak jellemzői
korai iparosodás (fizetett bérmunkás,
proletár)
1920 előtt • merev, direkt kontroll a
munkatevékenységen
• munkaerő kizsákmányolása, szociális
védelem teljes hiánya
specializálódott szakmunkás
(fordizmus)
1920-1970 évek közepe • standard szakképesítések,
• szabályozott munkavégzés,
munkavégzési struktúrák
• magas jóléti rendszer, munkásvédelem
• kollektív etikus magatartás a munkában
vállalkozó munkavállaló (poszt-
fordizmus)
’70-es évek végétől
olajválságok után ’90-es évek
elejétől (szovjet
rendszerekben a
rendszerváltás után)
• egyéni szakmai profilok
• belső (egyéni) munkavégzési kontroll/
fegyelem
• önkizsákmányolás, bizonytalan
társadalmi védelmi rendszerek
Pongratz, H.J./Voß, G.G. 2003
4. Karrier-(pálya)tanácsadás fejlődési
szakaszai az USA-ban
I. 1890-1919 iparosodás, városiasodás, tömeges állásközvetítés igénye
II. 1920-1939 általános, középiskolai tanácsadás
III. 1940-1959 fókusz a felsőoktatáson, tanácsadó szakképzés megindulása
IV. 1960-1979 a tanácsadás, mint terület népszerűvé válik, életúttervezés
fogalma közkeletűvé válik, szervezetfejlesztés (OD) és karrier
összekapcsolódása (HRD)
V. 1980-1989 ipari társadalomból átmenet az információs
társadalomba, a tanácsadási tevékenység mint önálló praxis, outplacement
VI. 1990-jelenleg a technológia kora, globális munkaszervezés,
multikulturális tanácsadás, demográfiai változások, nemzetközi
karrierek, iskola-munka (STW) átmenet kérdése felértékelődik
Forrás: Mark Pope (2010) A Brief History of Career Counseling in the
United States The Career Development Quarterly Volume 48, Issue 3,
pages 194–211, March 2000
5. XXI. század
• újratervezhető (korrigálható)
• teljes életútra tervezhetetlen
• nem (feltétlenül) lineáris
• Mai pályafutás jellemzői:
– egyéni szakmai profilok
– belső (egyéni) munkavégzési kontroll/ fegyelem
– önkizsákmányolás, bizonytalan társadalmi védelmi
rendszerek (Pongratz, H.J./Voß, G.G. 2003)
6. Pályaválasztás: egyén és család
• a modern társadalmi munkamegosztásnak
(Durkheim, 2001) az egyén és a család számára
nehezen kiszámítható –pályaismereti tartalmában
roppant mód változékony- betüremkedése a
család életébe,
• a pályaválasztási helyzethez kapcsolódó döntés
egy piaci kudarchelyzetben történik, amelyet az
információs aszimmetria hoz létre (Stiglitz, 2000)
• pályaválasztási érettség (Rókusfalvy, 1969)
kitolódása
7. fordista válasz: pályaorientáció
• (pálya)orientáció (l’orientation, conseillers en
orientation) szó (Drevillon, 1966)
• a pályaorientáció segít összhangba hozni az
egyéni készségeket, a társadalmi igényekkel és
a választott szakmával (R. Bögös - V. Dávid,
2003)
8. poszt-fordista válaszok
• életpálya-konstrukció (Career Construction
Theory Savickas, 2005)
• tanuljunk meg nem előre eltervezni mindent,
de legyünk képesek reagálni (azaz
folyamatosan döntéseket hozni)
(Happenstance Learning Theory, Krumboltz,
2009)
9. Akkor mit tanítsunk, ha nem
„orientálunk”?
• „az életpálya-építési kompetenciák megszerzése képessé teszi az
egyént arra, hogy összegyűjtsön, értelmezzen és szintetizáljon
önismereti, oktatási és munkaerő-piaci információkat, valamint
arra, hogy e szintézis alapján pályatervet készítsen, vizsgáljon felül
vagy valósítson meg” (Sultana, 2008, ELGPN 2012)
• pálya-adaptabilitás „lélektani konstrukció, amely az egyén
készenlétét és erőforrásait jelenti arra nézve, hogy jelenlegi és
közelgő szakmafejlődési kihívásokkal, foglalkozási átmentetekkel és
egyéni traumákkal megküzdjön” (Savickas, 2005)
• DE a tömegtársadalmakban a többségnek nem adódik meg a
szabad, érdeklődésének és képességeinek megfelelő
pályaválasztás lehetősége. Esetükben meg kell találni a módját
annak, hogy a megélhetésért folytatott munkához kellő energiát és
motivációt merítsenek és megmaradjon a szabad akaratuk a munka
megválasztására (self-determination theory) (Blustein et al., 2008)
10. Mit tehet az „iskola”?
• Pályatanácsadás; alatt értjük azt a szakképzett
pályatanácsadó vagy felkészített pedagógus által végzett
tevékenységet, ahol az egyén, vagy csoportos tanácsadás
esetén egyének pályával, karrierrel kapcsolatos nyitott
kérdései kerülnek a fókuszba.
• Életpálya-építési kompetenciák oktatása; alatt értjük azt a
tevékenységet, amely a kurriculumba ágyazva egyének
(tanulók) vagy csoportok (tanulócsoportok) fejlesztésével
foglalkozik, képessé téve őket arra, hogy életük folyamán
felmerülő karrierjükkel kapcsolatos kihívásokra válaszolni
tudjanak, életpályájukat vezetni legyenek képesek.
• Pályainformáció; alatt értjük mindazokat az információkat,
amelyet a tanulók a képzési rendszerekről, egyes
szakmákról, a munkaerőpiac jellemzőiről kapnak.
11. Eredmény vagy L.O.
• Főként az önálló munkatevékenység
eredményességének tapasztalása, a siker átélése, a
szereppartnerek részéről történő elismerés stb. azok,
amelyek együttesen járulnak hozzá a pályával való
azonosulás kiteljesedéséhez és elmélyüléséhez a
személyiségi jellemzőkkel összefüggésben. Erre
egyébként a lehetőséget már a szakmatanulás évei is
magukban hordozzák, a beilleszkedés szakaszával
pedig még inkább bővül a lehetőség a teljes azonosulás
létrejöttéhez. Mégis a hasznos tevékenység
szakaszában nyílik igazán” (Helembai-Zakar, 1993).
