Daubner Béla - Hipnózis mint Sajátosan Megváltozott Tudati Állapot

1. Hipnózis mint sajátosan megváltozott tudati állapot
Dr. Daubner Béla
A hipnózis, hipnoterápia rövid története:
Az alváshoz hasonló állapotokban (kiváltott módosult tudatállapotok)
alkalmazott szuggesztiók gyógyításra való felhasználását az emberiség már több
mint 4000 éve alkalmazza.
Az ókor szuggesztióval gyógyító orvos papjaitól a középkor természetvarázsló
orvosain, majd Gassner ördög z szertartásain át közvetlen út vezet F.A.
Mesmer „animális magnetizmus” -áig, majd Puységur márki mesterséges
szomnambulizmusán és Braid immár „hipnózis”-nak nevezett gyakorlatán át a
hipnózis els fénykoráig a XIX. Század végén, amelyet a Salpetriere-i és
Nancy-i iskola - Charcot és Bernheim - tudományos vitája mellett olyan
hipnózissal foglalkozó gyógyítók fémjeleztek, mint Sigmund Freud és Pierre
Janet.
A XX. Század elején a hipnózis méltatlanul háttérbe szorult a pszichoterápiában
Freud negatív hatására. A hipnózist ugyanis ebben az id ben alvásszer
állapotnak tartották, amelyben autoriter módon alkalmazott direkt
szuggesztiókkal a tünetek megszüntetésére koncentráltak csupán. A
fed terápiaként alkalmazott hipnózis hatása még jól reagáló páciens esetében is
csak rövid ideig tartott, és gyakran következett be tünetváltás.
1

2. A gyorsabb, hatékonyabb kezelési formák iránt a klinikumban egyre er söd
igény talaján az 1960-as évekre teremt dtek meg a szemléletváltás el feltételei,
s e váltás a hipnózis terápiás felhasználásának mai reneszánszához vezetett. A
szemléletváltás a hipnóziskutatásból táplálkozott els sorban amely elvezetett a
hipnózis jelenségeinek megbízható leírásához, az elvárások, attit dök,
kontextuális hatások jelent ségének tisztázásához, a lényeges jelenségek és
m termékek elkülönítéséhez, az alvásszer ség mitoszának lehántásához stb.
Közben a direkt autoritter hipnózis stílus átalakult, megjelentek a megenged és
indirekt hipnózis technikák, kidolgozták az autó hipnózis különböz formáit és
jelenleg a modern, jól képzett hipnotiz rök hipnóterápiás gyógyító munkájában
nem a terápeuta „mágikus erejére” hanem a beteg élményeire és eddig
kihasználatlan adaptív lehet ségeire épít.
A következ igen fontos lépés az interakciós (egymásra hatásos) folyamat
komplex elemzése
volt amely alaposan a vizsgálta, hogy hogyan hat egymásra a páciens szubjektív
élménye, magatartása, a benne végbemen élettani változások és a hipnoterápia
személyközi klímája. A hipnózis jól kombinálható a magatartásterápiákkal, a
dinamikusan orientált és pszichoanalitikus terápiákkal stb. a lgtöbb hipnózist
alkalmazó pszichoterápeuta ma eklektikus szemléletü „integratív hipnoterápiát”
alkalmaz, amelynél a hipnózist a beteg igényeinek és személyiségének, valamint
a terápeuta képzettségének megfelel en a legkülönböz bb más pszichoterápiás
módszerekkel kombinálva, egyénileg és csoportban lehet használni, feln tteknél
és gyerekeknél egyaránt.
2

3. A hipnózis mint sajátosan módosult tudati állapot jellegzetességei:
A hipnózis nem alvásszer állapot, hiszen prof. Dr. Bányai Éva által kidolgozott
és világszerte elterjedt aktív-éber hipnózisban er s motoros aktivitás
(ergométeres bicikli hajtása) közben alkalmazott megfelel szuggesztiók
hatására is létrejön a tudatállapot módosulás és az összes relaxációs hipnózisban
megfigyelt hipnotikus jelenség.
A szubjektív élmény, a valóság percepció és kognitív folyamatok változásaira
mind hagyományos relaxációs, mind aktív-éber hipnózisban az jellemz , hogy:
a) csökken a valóságvizsgálat, így a hipnózisban lév személy hajlamos a
torzult realitás elfogadására (gyakran jelennek meg pozitív és negatív
hallucinációk).
b) a képzeleti tevékenység fokozódik
c) a testi-érzékszervi élmények könnyen hozzáférhet k
d) az érzelmek könnyebben mobilizálhatók
e) az élmények gyakran verbálisan nem vagy nehezen fejezhet k ki
f) az én-tudat torzulhat, testsémazavar, a testhatárok elt nése, néha a
hipnotiz rrel való egybeolvadás léphet fel
g) az els dlegesfolyamat-gondolkodás válik uralkodóvá
h) gyakori az amnézia (emlékezet kiesés)
i) gyakori a tér és id érzék torzulás
j) a disszociatív képességek fokozódnak
k) az akaratlagosan irányított aktusoknál a tervez funkció csökken, illetve
néha teljesen megsz nik, ezért iniciatíva- hiány lép fel, ami teret enged a
küls szuggesztiók teljesítésének
l) mind relaxációs mind aktív-éber hipnózisban viszonylagos jobb féltekei
m ködés túlsúly alakul ki, ami kedvez a regresszív folyamatoknak.
3

4. m) a figyelem módosulása hipnózisban központi jelent ség
n) mivel a hipnotizált a világnak a hipnotiz r által kiemelt vonásaira irányítja a
figyelmét, megváltozik számára az a strukturált vonatkozási rendszer, amely
az élményt hordozza, elemzi és jelentését szolgáltatja, s így jön létre a tudati
állapot gyökeres módosulása hipnózisban.
o) gyakran jelenik meg önkéntelen együttmozgás, tükörtartás, együtt légzés stb.
-interakciós szinkronitás, s ezután általában a hipnotizált egyre mélyebb
hipnózisba kerül.
p) a hipnotizált és hipnotiz r egymásrahangolódik ami egyre fokozódik a jól
vezetett hipnózisban aminek következtében id legesen er s emocionális
köt dés, un. „archaikus bevonódás” alakul ki a hipnotiz r és hipnotizált
között, amely leginkább a szül gyerek érzelmi kapcsolathoz hasonló.
Dr. Bányai Éva által a hipnózis szociál-pszicho-biológiai modellje szerint a
hipnózis terápiás hatásának hátterében f ként az áll, hogy azzal, hogy egy
sajátos szociális kontextusban „hipnózis”-nak cimkézünk egy helyzetet,
lehet vé tesszük, hogy két személy egy meghatározott - rövid - ideig, védett
helyzetben, különösebb rizikó nélkül olyan intenzív kapcsolatba kerüljön
egymással, amelybe egyébként csak szoros , intim személyközi kapcsolataiban
(pl. szül -gyerek kapcsolatban) kerül. Hipnózis során tehát új élmény- és
magatartásmódok jelenhetnek meg , valósággal új horizontok tárulhatnak fel a
folyamat mindkét résztvev jénél, s ez lehet vé teszi, hogy a terápia során a
folyamatot kontroláló, egységes, jól adaptált személy - a hipnoterápeuta -
segítsen a páciens társas és biológiai adaptációjának hatékonyabbá válásában.
Irodalom
• Bányai, É.1993 Hipnoterápia Psychiatria Hungarica VIII. évf. 3 sz. 169-179
4

5. • Mészáros, I. (1984): Hipnózis. 2., átdolgozott, b vített kiadás. Budapest.
Medicina
• Vas, J. (1990) Hipnoterápia borderline személyiségekkel: a hipnózis mint
szabályozott regresszió eszköze a terápiás kapcsolatban. Psychiatr. Hung. 5.
445-451.
5