1. Edward T. Hall Rejtett dimenziók Készítette: Gulyás Tamás

2. Élete Edward Twitchell Hall Jr.(1914-2009 )amerikai antropológus, kutatási területe a kulturális antropológia (néprajz), amely az emberi kultúrát vizsgálja. A Denveri Egyetemen és a Harvardon tanult. Az élethosszig tartó kutatásának alapját a kulturális távolság érzékelésével kapcsolatban a második világháború alatt fektette le, ami alatt Európábanés a Fülöp-szigeteken szolgált az Egyesült Államok hadseregében. 1933-tól 1937-igHall észak-nyugatArizónában élt, navajok-kalés hopik-kaldolgozott az amerikai őslakosok rezervátumának ügyén, az önéletrajzának témája a 30-as évek vadnyugata volt. 1942-benszerezte meg diplomáját a Columbia Egyetemen, folytatta munkáját és ezzel kapcsolatban közvetlen tapasztalatokat szerzett Európaszerte és Ázsiában. Az ’50-es évek alatt az állami minisztériumnak dolgozott a nagykövetségen interkommunikációskészségeket tanítva a nagyköveteknek, kifejlesztve a „magas ésalacsonyszintenösszefüggő kultúra” fogalmát és számos gyakorlatias könyvet írt a kultúrák közti viták kezeléséről.

3. Fontolóra vette, hogy alapító atyja lesz az interkulturális kommunikáció tudományos szintre emelésének. Hall vezette be először a személyes tér fogalmát. Ebben a könyvben, a Rejtett dimenziókban elénk tárja az egyéni dimenzióinkat, ami mindannyiunkat körülvesz, és a fizikai távolságokat, amit minden ember próbál megtartani maga és a másik ember között, amennyiben szereti betartani a kulturális szabályokat. Otthonában az Új-Mexikói Santa Fe-ben halt meg 2009. július 20-án.

5. Munkássága E. T. Hall egy teljesen új szempontra mutat rá a kultúrák vonatkozásában. Modelljének alaptétele, hogy az emberek a másoktól érkező szóbeli, írásbeli vagy egyéb jellegű üzeneteket közös tudásuk alapján értelmezik, amelynek szerves részét alkotják a kultúra beállítódásai, értékei és gondolkodásmintái. Éppen ezen közös információs bázisra támaszkodva az üzenet környezete és körülményei gyakran kiegészítik a tényleges üzenetet, és segítik értelmezni annak tartalmát. A testbeszéd elméletekből már régóta ismert példa, hogy két ugyanolyan tartalmú és hangsúlyozású mondatnak teljesen más tartalmat adhat a hozzá fűzött gesztikuláció, arckifejezés vagy mozdulat. Hall szerint az egy kultúrához tartozó egyének kommunikációjuk során éppen ezeket a közös segítőeszközöket használják mondanivalójuk egyértelmű közléséhez és értelmezéséhez. Természetesen nem csak a testbeszéd, hanem a kommunikáció környezetében, körülményeiben rejlő minden apróság hordozhat magában hasonló információkat.

6. E.T. Hall dimenziói E. T. Hall munkássága során több dimenziós modellt dolgozott ki a különböző kultúrákban élő emberek szokásainak megismeréséhez, bemutatásához. Hall az erős kontextusú és az alacsony kontextusú kultúrákra osztotta a társadalmakat.

7. Az erős kontextusú kultúrák jellemzői Ezek a kultúrák kommunikációjukban nagyban támaszkodnak a környezet, a szituáció és a nem verbális üzenetek értelmezéséből származó jelekre, a kultúrák tagjai születésüktől fogva folyamatosan tanulják helyesen értelmezni ezeket a rejtett kódokat. Az ilyen típusú kommunikáció, mivel nagyban a kultúra tagjainak közös tudására épül, gyors, hatékony és gazdaságos. Számos ilyen nyelvben (pl. arab, japán) nagyra értékelik az indirekt üzenetekkel történő kommunikációt, és annak értelmezési képességét. Az emberi kapcsolatok hosszantartóak, és mély érzelmi kötődésre épülnek. A hatalomban lévő vezetők személyesen felelősek beosztottaik cselekedeteiért, így óriási hangsúlyt kap a vezető és beosztott közötti lojalitás. Az üzleti megállapodások jellemzően szóban köttetnek, ahol a hangsúly a felek szándékán és nem a konkrét megállapodáson van. Az írásos verziót csak az aktuális szituációban legjobb döntésként értelmezik, amely – ahogy az a tipikus japán szerződésekben egy záradékban írásosan is megfogalmazásra kerül – a környezeti feltételek változásával módosításra szorulhat.

8. Nagyon erős választóvonal húzódik egy csoport tagjai és a külsősök között. Külső személynek tekintik első helyen a családhoz, majd a klánhoz, a szervezetheznem tartozó egyedeket, és a külföldieket. Ilyen társadalmakban a kulturális szabályok nagyon mélyen gyökereznek az emberek gondolkodásában, ezért nagyon nehezen és lassan változnak. A kultúrák ezen csoportjába sorolható többek között Japán, Kína, Korea, a többi ázsiai ország és a Földközi tenger partjai mentén fekvő államok, illetve a Közel-Kelet.

9. A gyenge kontextusú kultúrák jellemzői Ilyen kultúrákban az üzenet környezetére és a non-verbális kommunikációra nem fektetnek akkora hangsúlyt, így a verbális üzenetek sokkal direktebbek, és jóval több információt kell tartalmazniuk, hogy pótolni tudják a környezet értelmező jeleinek hiányát. Az emberi kapcsolatok összehasonlításban rövidebb ideig tartanak, és kevésbé tartják fontosnak a mély érzelmi kötődést. Viszont ezeknek a kultúráknak a képviselői könnyebben kötnek kapcsolatokat, és hamarabb jutnak el egy felszínes ismeretség szintjéig kollégáikkal, partnereikkel. A szervezetekben a hatalom a bürokratikus rendszeren keresztül eloszlik az egyének között, így a személyes felelősséget nagyon nehéz megállapítani. Szerződéseket szinte kizárólag írásban kötnek, amelyeket véglegesnek és kötelezőnek tartanak. Az írásos szerződést kötelező erővel ruházzák fel, és minden ettől való eltérést szerződésszegésnek tekintenek. Jellemzően a nézeteltérések tisztázása során is nagyobb mértékben támaszkodnak az írásos jogi rendszerekre, amelyet jól bizonyít kiterjedt igazságszolgáltatási rendszerük.

10. A csoport tagjait és a külsősöket nem különböztetik meg annyira élesen, sőt a külföldieket a csoportba (kultúrába) való beilleszkedésre ösztönzik. Ilyen társadalmakban a kulturális minták összehasonlításban könnyebben és gyorsabban hajlamosak változni. Németországot, a skandináv államokat és az Egyesült Államokat jellemzően ebbe a csoportba soroljuk.

11. Hall munkájában külön kihangsúlyozza, hogy a fenti elkülönítés nem egyértelmű, és nem igaz egy társadalom minden jellemzőjére mindenkor, azonban jól mutatja azok domináns viselkedését. Az országok többsége valahol a két véglet között helyezkedik el, különböző arányban keverve az egyes jellemzőket.

12. A monokróm és polikróm kultúrák Hall kutatásai során arra is rámutatott, hogy egyes kultúrák időfelfogásában és az idő kihasználásában is jelentős eltérések jelentkeznek.

13. A monokróm kultúrák jellemzői Határozott törekvés a környezeti hatások ellenőrzésére, kontrolálására határidőnaplók, időgazdálkodás és szabályozott bürokratikus struktúrák által. A monokróm kultúrák tagjai egy időpontban egy dologgal foglalkoznak. Fontos a hatékonyság, az idő eredményes kihasználása, a zavaró körülmények kiküszöbölése. A pontosság abszolút követelmény. A csoport tagjai szakmai és magánéletüket szigorúan elkülönítik. A monokróm társadalmak jellemző életfelfogása: "Azért élünk, hogy dolgozzunk."

14. A polikróm kultúrák jellemzői Az aktuális környezeti hatásokra való reakció a fontos. A polikróm kultúrák tagjai általában több tevékenységet futtatnak párhuzamosan egy időben. Az időfelfogás ezen társadalmakban nem olyan szigorú, a határidők, a pontosság nem olyan fontos követelmény, mint a monokróm társadalmakban. A szakmai és magánélet nem különül el olyan élesen. A polikróm társadalmak jellemző életfelfogása: "Azért dolgozunk, hogy éljünk."

15. Rejtett Dimenziók Egy nálunk még kevéssé áttekinthető, érdekes tudományág, a proxemikaa tárgya ennek az igen olvasmányos és egyben tanulságos kis könyvnek. A Hall által képviselt tudományos vizsgálati irány az élőlények s különösen az ember távolság- és tér-érzékelésével, a társaitól való távolságtartás – a proximitás – fiziológiai, pszichológiai, szociológiai és kulturális és főleg a művészetre gyakorolt következményeivel foglalkozik. A szerző – aki kiváló antropológus – eredeti, szórakoztató ismeretterjesztő írónak is bizonyult. A könyv témája tehát: a tér „rejtett” sajátosságainak érzékelése és ennek a jelentősége az egyes emberek, csoportok, kultúrák, kisebbségek életében. Az amerikai nagyvárosok és az európai népek, valamint a kelet-európai közösségek életformáinak szimpatikus szembeállításával számtalan érdekes, néha meghökkentően érzékletes példával bizonyítja a megapolisok elrettentő ridegségét.

16. Mély humanizmus és kitűnő humor árad soraiból, amidőn az amerikai nagyvárosokba özönlő Puerto Ricó-iak, négerek „gettóiról”, az arabok, a németek és franciák emberi érintkezési formáinak – percepciók különbözőségével magyarázott – furcsaságairól ír. Néhány észrevételén talán a mi városépítési terveink készítőinek is érdemes elgondolkodniuk. Szalai Sándor professzor előszava – marxista szemléletünk szerint – „helyére teszi” az etológiai szemléletmód helyenként vitatható mértékű antropológiai alkalmazását.

17. Források http://moly.hu/konyvek/edward-t-hall-rejtett-dimenziok http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/Dimenzio_Hall.html http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/Kutatas_Hall.html