I. Radikális változások (IT, ICT, társas-net) pedagógusok megújulása II. Válaszadásunk az irreguláris, véletlen, kontrollálatlan tartalmakra III. Média és kommunikáció IV. A digitális forradalom V. A digitális média VI. Az új média és a hálózatalapú tanulás VII. Internetes társas-közösségi e-Learning VIII. Az ÚJ MÉDIUMOK és a tanulás elemzése (tudás-kompetenciák, motiválás, szemléltetés, értékelhetősége) IX. Pedagógiai konzekvenciák

1. 1 Dr. Forgó Sándor tanszékvezető főiskolai tanár Az új média és hálózatalapú tanulás*A hálózatalapú tanulás és kompetenciái In: Új Pedagógiai Szemle, 2009/8–9. 91-97. http://prezi.com/80049

2. Rövid tartalmi összefoglaló I. Radikális változások (IT, ICT, társas-net) pedagógusok megújulása II. Válaszadásunk az irreguláris, véletlen, kontrollálatlan tartalmakra III. Médiaés kommunikáció IV. A digitális forradalom V. A digitális média VI. Az új média és a hálózatalapú tanulás VII. Internetes társas-közösségi e-Learning VIII. Az ÚJ MÉDIUMOK és a tanulás elemzése (tudás-kompetenciák, motiválás, szemléltetés, értékelhetősége) IX. Pedagógiaikonzekvenciák 2

5. Tartalommegosztó hálózatok

6. Kollaboratív tanulásbefog-adó Sas István: A „visszabeszélőgép”, avagy az üzenet Te vagy! vö. Aronson és Pratkanis: A rábeszélőgép

10. a médiahasználat elemeit csakúgy, mint a

11. médiumok kreatív alkalmazását.” * * EKF Médiainformatika Intézet oktatóinak ars poeticája. Eger, EKF 2000.

13. (on-line) technológiák révén valósulhat meg,

14. hanem webkettőn alapuló hálózati eszközök révén is.

15. az interaktív televíziózás (iTV) és a

16. mobil (celluláris) éshogyan is lehet egy diákból tartalom - végső esetben - tananyagfejlesztő

17. II. Választ kell adnunk A webkettőn alapuló e-Learning 2.0-ás alapú tanulási forma – rugalmassága, flexibilitása, szabadon (irreguláris, autonóm) szervezethetősége révén – hogyan képezheti a kutatások alkalmazások fő áramát. Az ÚJ MÉDIA-rendszer értékei didaktikai szempontjából. Tudásátadás – Kompetencia-fejlesztés (nézetek/attitűdök, ismeretek, tevékenységek/képességek), Tartalomhordozó és megjelenítés/szemléltetés, A tanulók motiválása, Rugalmas alkalmazhatóság és a Teljesítmények értékelhetősége 8

18. 9 III. Média és kommunikáció Schramm* örök tipológiája A beszéd az élőszó után… Valóságos tárgyak 2. Nyomtatott anyagok 3. A-V médiumok 4. Programozott (lokális számítógép) oktatás – tanulásirányítás csírái 5. Interaktív, multimédiás hálózati tanulás (Szűcs P., 1986!) Vö. Schramm A kommunikációrévén építhetünk társadalmat!

19. 10 A hagyományos tömegkommunikáció és telefónia Az előre szerkesztettség, a tömegesség, az egyoldalúság, a passzív befogadás szórt, diszperz A közlés élő jellege, személyesség-intimitás, kétoldalúság és aktív részvétel jellemzi ponttól pontig W. Schramm A beszéd szövőnői

20. 11 Edisonálma – az emberi tudás minden ágát lehetséges mozgóképpel tanítani Edison igen merészen a következőket írta: «A könyvek hamarosan elavultak lesznek az iskolában. A tanulókat a szemükön keresztül fogjuk oktatni. Iskolarendszerünk 10 éven belül teljesen megváltozik.» vö. Einstein A 100 éves jóslat nem igazolódott, de a folyamat megindult.”* * In: Rohonyi, A.: Oktatás és technológia - A pedagógiai technológia kialakulása. Veszprém, OOK, 1982.

21. 12 A klasszikus oktató televízió WilburSchramm (médiaszociológus) 1960-as években rámutatott: „A televíziós oktatás alapvető hiányossága… az információ szimplex módon való áramlása. Az információ a televíziótól a néző felé áramlik, akinek a válaszára a televízió nem reagálhat.” Öveges József sem a tanárok, sem a diákok nem tudtak kapcsolódni a műsoridőhöz csak a közvetítés idejében (később a videózássegített) elsősorban otthoni médium (egyéni vagy közös használatra) alacsony interaktivitás szint (ki- és bekapcsolás) a távoktatás hasznos kiegészítője ellenőrzött formában megfelelő hatékonyságú vö. Mindentudás Egyeteme 2.0 ! René Berger: Makro-, Mezo- és Mikrotévé = egyéntől egyénhez!

22. „ÚjMédia”-korszakolás I. 1870s – 1980s -> Massmedia(Newspapers, broadcast) II. 1990s – -> Masses of media(Digital channels) III. 2000s – ->Memedia(webBlogs, pers. publ.) IV. 2004s – -> Wemedia(participatory, citizenjournalism = civil) 13 Source: Richard Bailey: New-media

23. Kis-nagy média közösségi média LittleBig, & social Media 3. SOCIAL - Társas-közösségi LITTLE MEDIA - Personal (Narrow f2f, 1:1) 4. ME MEDIA (p2p, Blog) 5. WE MEDIA - civil (Participatingn:n) 2. BIG MEDIA – MassMedia (Press & Broadcast) 14 6. LittleBig Kapuőrmentes, mobil (1:n) Generáció Bowman & Willis R. Bailey W. Schramm, vs

24. Generációkés a digitális világ(Prensky és Tari Annamária) „X” GENERÁCIÓ (1960-1980) (kamaszkorban) USA „Y” GENERÁCIÓ (1982-1994) (Gyermekkorban) Digitális bennszülöttek „Z”GENERÁCIÓ (1996 - ) Nem éltek internet nélküli világban 15

25. A story ma: Internetológia„Z” generáció Forrás: Z. Karvalics László

26. A megoldás kezdetei – AZ ISKOLA Régen

27. Kinek tanítunk? PC-k, PDA-k és mobiltelefonok az Y és az M Generáció életének szerves része 18

28. IV. A digitális forradalom Az információk előállításának, tárolásának, feldolgozásának alakításának gyökeres változása. Több mint technológiai! Átalakul a társadalom: a gazdaság, a foglalkoztatás, termelés, fogyasztás, oktatás Elsődleges: információ (termék), a tudás (termék), kommunikáció: kitáguló térbeli korlátok, mediatizált kommunikáció fejlődése 19

29. V. A digitális média Szabványosdigitális nyelv (tartalmak tárolása, másolása, létrehozása, reprodukálása) Interaktivitás ->közvetlen visszacsatolás Decentralizáció->hálózat és kommunikáció Többirányúkommunikáció ->(vertikális vö. horizontális) Interoperabilitás:-> a felhasználók szabadon cserélhetik, módosíthatják az információkat Konvergencia és diverzifikáció

30. 21 1. A digitalizáció Lehetővé teszi a tartalmak platform-független közvetítését, eszköztárak bővülését és a a hatókör kiszélesedését

31. McLuhan„A párbeszéd felváltja a prédikációt”. Az elektronikusmédia eltörli a tér dimenzióját. „Az elektromosság segítségével a világ bármely pontjáról olyan kapcsolatot létesíthetünk egymás között, mintha egykisfalubanélnénk. „A ma embere lényegében mindannak a méretét, hatókörét megnövelte, amit a testével szokott megtenni.” 22 2. Interakció

32. 23 Az interaktivitáson alapuló kommunikáció - a Web 2 előfutára - NEGROPONTE *: nemcsak rátukmálják az emberekre a szórakozást és az információt, hanem az lesz a jellemző, hogy az ember maga választ: belép egy hálózatba és kivesz valamit, mint ma egy könyvtárból vagy egy videotékából * Negroponte, N. Being Digital. London, Hodder & Stoughton,1995.

33. 24 Az új médiakommunikációs tendenciák 3.Decentralizált 4. Interoperábilis 5. Horizontális

34. 25

35. 26 6.A konvergencia és a diverzifikáció Negroponte*: „Az egyes médiumok közötti határok elmosódnak, az eddig különálló médiumok összeolvadva multimédia- termékek formájában új entitást hoznak létre, s végül is győzedelmeskedik a konvergencia”. *Negroponte: Digitális létezés SzecskőTamás: a digitalizáció olyan, mint egy földrengés: lökéshullámait szakmánk valamennyi területén érezni”, mindaz, amit a tömegkommunikációs elméletek elmondtak a médiáról, alighanem érvénytelennéválik, új magyarázó elveket kell keresni vö: Médiadiverzifikáció (civiltartalomszolgáltatás)

37. Podcast = iPod + Broadcast”CROSS-PLATFORM CONTENT IS A KING!”

38. Webes televíziózás Streaming - folyamatosan közvetített – live videó Kitekintés Hazai helyzet Google videók YouTube média TeachersTubeoktatási tartalom Teachers Tv online oktatótévé freevideolectures.com bbc.co.uk/science sciencevideos.com Ustream.com Origo (tudomáy /technika) Videotórium.hu videobazis.hu 28 Hazai helyzet: Tudománymédia csatorna?

39. A centrali-zált és diverzifi-kált média 29

40. VI. Az Új Média diffúziója 30 Hálózatalapú Multimédiás, Egyéni, közösségi Interaktív Mobil (handy, cell) iTV On-line

42. átlátszó, mint az üveg

43. életszerűen színes, multilateriális

44. érintésérzékeny

45. és alakváltoztató(Forgó S.)

47. IKT- kompetencia nemfeltétel

48. az esélykülönbséget csökkentheti*Benedek András: Mobiltanulás és az egész életen át megszerezhető tudás. In: Világosság

49. 33 Az iTV mint oktatási környezet Motiváció: szg+ tv élmény Interaktív, személyre szabott, Nagyfokú rugalmasság, Teljesítményértékelés (kísérleti) megbízható, könnyen használható (mint egy televízió) képben gazdag (video-rich) tartalom flexibilishozzáféréssel használata nembonyolultabb, mint a jelenlegi tévékészülékeké az iTVinterakciórévén potenciális tanulási eszköz Kérdés: A szerveren tárolt műsorok megsértik-e a szerzői jogot, a jogosulatlan másolatkészítést? Filmfolyam helyett digitális katalógus Viszontlátásra főműsoridő!

50. 34 VII. Internetes társas szerveződések A Web1.0 ! világa 1989-2003 • a web2.0 szerepét ismerte el, • megváltoztatta internetes szokásainkat Az internetet a saját képére formáló,a tartalmat saját maga generálófelhasználó lett az év embere. Az év embere -2007 Producer consumer = Prosumer Participatív média: állampolgári közreműködésen alapul

51. Az eLearning(approximáció)* Számítógépes hálózaton elérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól független – a tanítási - tanulási folyamatot megszervezve Ø optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat a tutor-tanulókommunikációt a számítógépes interaktív oktatószoftvert Egységes keretrendszerbe foglalva, hozzáférhetővé Ø a tanuló számára teszi Ø Az „e-Learning kettő pont nullás” típusú tanulás elméletét a konnektivizmus – a hálózatalapú tanulásfelfogás – írja le, mely a digitális korszak tanuláselméletének fogható fel. *In: e-Learnig kézikönyv:Forgó, 2002. vö. Kulcsár Zsolt 35

52. Az eLearning2.0* konnektivizmus Tanuló-központú irregulárisan szerveződő tanulás tanulói autonómián és spontán tudáscserén alapul, már nem hierarchikus, hanem sokirányú, decentralizáltés sokcsatornás, a kollaboratívtanulásra ösztönözve Kibontakoztatja a tanulói kreativitást. Forgó: (ÚPSZ, 2009) uo.http://hu.wikipedia.org

53. 37 Az e-Learning generációk I.1990-ig: a távoktatás hagyományaihoz hasonlóan: oktatócsomagok off-line kiegészítései (CBT) II.1995-2000: internetalapú tanulás webes formában, e-mail formájában (WBT) III.Multimédiástartalmak és technológiai integráció (LMS LCMS) IV.Web2szolgáltatások V. e-Learning2.0 VI.interaktívtévé + mobil jegyében integrált VII. Hálózatalapútanulási környezet PersonalLearningEnvironment (PLE)

54. Konnektivizmus George Siemens*: "Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára” A hálózatelméletek és a web 2.0 szemléletének pedagógiában való alkalmazásáról szól. A konnektivizmusa tudásszervezés új paradigmája, mely alapján kompetenciáinkat a kapcsolatok felépítésével szerezzük Az információ központi fogalom A megértés hálózatok alapján *In: InstructionalTechnology and DistanceLearning 2005 j 38

55. 39 VIII. Az ÚJ MÉDIUMOK és a tanulás Mobil (cell, handy) m-Learning Video streaming 1. Kompetenciák(nézetek/attitűdök, ismeretek, tev. képességek) Kugler J. alapján

56. 40 eLearning (offline – online) Kugler J. alapján

57. 41 Hagyományostelevízió coachpotato

58. 42 Interaktív televízió (iTV)

59. 43 Mobil (cell, Handy) tanulás mobiltartalom m-Learning

60. Az oktatás-módszertantanuláselméletei Behaviorizmus (Watson, Skinner) Kognitivizmus (az információ feldolgozás, Piaget, Pléh Cs.) Konstruktivizmus(a tanulás értelemteremtő tevékenység NahalkaI.) Konnektivizmus (az IT tanuláselmélete,G. Siemens, Mo: Bessenyei I, Kulcsár Zs. )

61. IX. Hálózatalapú tanári kompetenciákHol is tartunk? 45 Önálló alkotás Reflexió, tesztelés Online munkavégzés, kivonatolás Letöltés helyett feltöltés Kommentek annotáció Böngészés, megosztás, tárolás, könyvjelzők

62. Választ kell adnunk a webkettőn alapuló elearning2.0 –ás alapú tanulási forma– rugalmassága, flexibilitása, szabadon (irreguláris, autonóm) szervezethetősége révén– képezheti-e a közeljövőben a neveléstudományi szakmódszertani kutatások alkalmazások főáramát– , vagy egyfajta sarlatánságnak, áltudománynak (gerilla oktatásnak) tekintendő, az amit nem a pedagógusok hanem a tanítványaik alkotnak meg és tesznek közzé a világhálón. 46 Ma már beszélhetünk civil újságírásról, öngyógyításról – orvos helyett, vajon lesz-e önoktatás is.

63. 47 Az IT révén kialakítható egy tömegesen testre szabható oktatás. Mi ennek részesei lehetünk!

64. 48 Köszönöm megtisztelő figyelmüket.Dr. Forgó Sándorhabilitált főiskolai tanárEger, Eszterházy Károly FőiskolaMédiainformatika Intézet.2009. http:// www.ektf.hu/~forgos http:// slideshare.net/forgos, http://prezi.com/80049/ e-mail: forgos@ektf.hu