http://www.kabinetedu.hu

1. TANANYAG
a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a
személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló
68/2012. (XII. 14.) BM rendelet alapján
Személy- és vagyonőrök képzéséhez
online változat
dr. Horváth Attila

2. Tartalomjegyzék
Bevezetés .................................................................................................................................... 5
Jó munkát és sikeres felkészülést kívánunk! .............................................................................. 6
I. Fejezet: Szakmai ismeretek..................................................................................................... 6
I.1. A személy-és vagyonvédelmi tevékenységre vonatkozó, illetve azzal szervesen
összefüggő főbb jogszabályok ................................................................................................... 6
I.2. A tevékenység területei, megkezdésének és folytatásának feltételei ................................... 7
I.2.1. A tevékenység megkezdésének feltételei ...................................................................... 7
I.2.2. Az előírt szakképesítések .............................................................................................. 7
I.2.3. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására jogosító igazolvánnyal
kapcsolatos előírások.............................................................................................................. 8
I.2.4. Felügyeleti bírság .......................................................................................................... 9
Tananyagközi kérdések I. ........................................................................................................... 9
I.3. A személy- és vagyonőr kötelezettségei .............................................................................. 9
I.3.1. Szerződéskötési kötelezettség, írásbeliség .................................................................... 9
I.3.2. Nyilvántartás vezetési kötelezettség ........................................................................... 10
I.3.3. Formaruha viselési kötelezettség ................................................................................ 10
I.3.4. Adatváltozás bejelentési kötelezettség ........................................................................ 10
I.3.5. Titoktartási kötelezettség ............................................................................................ 10
I.3.6. Adatvédelmi kötelezettség .......................................................................................... 11
I.3.6.1. Az adatkezelés főbb szabályai ............................................................................. 11
I.3.7. A felhatalmazás, a jogosultság igazolásának kötelezettsége ...................................... 11
I.3.8. Távfelügyeleti tevékenység végzésével kapcsolatos kötelezettségek ......................... 11
I.4. A személy- és vagyonőr jogköre és intézkedéseire vonatkozó alapvetések ...................... 12
I.4.1. Az intézkedések alapelvei ........................................................................................... 12
I.4.2. Az intézkedéseket befolyásoló tényezők, szempontok ............................................... 13
I.4.3. Az intézkedéseket befolyásoló személyi tényezők ..................................................... 13
I.4.4. Az intézkedések végrehajtásának általános szabályai ................................................ 13
Tananyagközi kérdések II. ....................................................................................................... 14
I.5. Az egyes intézkedések, az alkalmazható támadáselhárító eszközök ................................. 14
1.5.1. Az egyes intézkedések ............................................................................................... 14
I.5.1.1. Felhívás az intézkedéssel érintett kilétének igazolására ...................................... 14
I.5.1.2. A bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személlyel kapcsolatos
intézkedések ..................................................................................................................... 14
I.5.1.3. Közterületnek nem minősülő létesítmény őrzése ................................................ 15
I.5.1.4. Rendezvénybiztosítási feladatok ellátása ............................................................. 16
I.5.1.5. Szállítmánykísérési, pénz és érték szállítási feladatok ........................................ 16
I.5.1.6. Elektronikus megfigyelőrendszer működtetése ................................................... 17
I.5.2. Az intézkedések során alkalmazható főbb mozzanatok végrehajtási taktikái ............ 17
I.5.2.1. A jármű, valamint a csomag átvizsgálás taktikája ............................................... 18
I.5.2.2. A ruházat átvizsgálásának taktikája ..................................................................... 18
I.5.2.3. Az ittas valamint a kábítószer hatása alatt álló személyekkel szembeni
intézkedések taktikája ...................................................................................................... 19
1.5.3. A támadáselhárító eszközök alkalmazása .................................................................. 19
Tananyagközi kérdések III. ...................................................................................................... 21
I.6. Az intézkedéssel, kényszerítő eszköz alkalmazásával szembeni panasz és annak
kivizsgálása .............................................................................................................................. 21
I.6.1. Jelentéstétel intézkedésről, kényszerítő eszközök alkalmazásáról ............................. 21
I.6.1.1. A jelentések tartalmi, formai követelményei ....................................................... 21
2

3. I.6.2. A személy- és vagyonőr intézkedésével, az általa alkalmazott kényszerítő eszköz
alkalmazásával kapcsolatos panasz ...................................................................................... 22
Tananyagközi kérdések IV. ...................................................................................................... 22
Ellenőrző kérdések I. ................................................................................................................ 23
I.7. A rendészeti feladatokat ellátó személyek ......................................................................... 24
I.7.1. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek köre .............................................. 24
I.8. Az önkormányzati rendészeti szerv és a segédfelügyelő ................................................... 25
I.8.1. Az önkormányzati rendészeti szerv létrehozása, feladatai ......................................... 25
I.8.2. A segédfelügyelő alkalmazásának feltételei és a segédfelügyelők feladatai .............. 26
Tananyagközi kérdések V. ....................................................................................................... 26
Ellenőrző kérdések II. .............................................................................................................. 27
II. Fejezet: Szabálysértési jogi ismeretek ................................................................................. 28
II.1. A szabálysértési jog fogalma, felelősség .......................................................................... 28
II.1.1. A szabálysértés fogalma ............................................................................................ 28
II.2. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények ..................................................... 28
II.2.1. Büntetések ................................................................................................................. 28
II.2.2. Intézkedések .............................................................................................................. 29
II.3. Eljárási rész....................................................................................................................... 29
II.3.1. A szabálysértés miatt eljáró hatóságok ...................................................................... 29
II.3.2. Helyszíni bírságolás ................................................................................................... 30
II.3.2.1. Helyszíni bírság kiszabására jogosultak ............................................................. 30
II.3.2.2. Helyszíni intézkedésként alkalmazott helyszíni bírság ...................................... 30
II.4. A személy- és vagyonőr munkában leggyakrabban előforduló szabálysértések .......... 30
Tananyagközi kérdések VI. ...................................................................................................... 31
Ellenőrző kérdések III. ............................................................................................................. 31
III. Fejezet: Büntetőjogi ismeretek ........................................................................................... 32
III.1. Büntetőjog általános rész ................................................................................................ 32
III.1.1. A bűncselekmény fogalma, súly szerinti felosztása, a bűnösség ............................. 32
III.1.1.1. A bűncselekmény fogalma ................................................................................ 32
III.1.1.2. A bűncselekmény súly szerinti felosztása ......................................................... 32
III.1.1.3. A szándékosság és a gondatlanság .................................................................... 33
III.1.2. A bűncselekmény megvalósulási szakaszai ............................................................. 33
III.1.3. A bűncselekmény elkövetői ..................................................................................... 33
III.1.3.1. Tettesek ............................................................................................................. 33
III.1.3.2. Részesek ............................................................................................................ 34
III.1.4. A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok ........................................................ 34
III.1.4.1. A kényszer és a fenyegetés................................................................................ 34
III.1.4.2. A jogos védelem ................................................................................................ 35
III.1.4.3. A végszükség..................................................................................................... 35
III.2. A Büntető Törvénykönyv szankciórendszere ................................................................. 36
Tananyagközi kérdések VII. .................................................................................................... 36
III.2.1. A büntetések ............................................................................................................. 36
III.2.1.1. Büntetések ......................................................................................................... 36
III.2.1.2. Mellékbüntetés .................................................................................................. 36
III.2.2. Az intézkedések........................................................................................................ 37
III.3. A Büntető Törvénykönyvben definiált fő fogalmi kategóriák ........................................ 37
III.3.1. Hivatalos személy .................................................................................................... 37
III.3.2. A közfeladatot ellátó személy .................................................................................. 38
III.3.3. Erőszakos magatartás ............................................................................................... 39
III.3.4. Fegyveres elkövetés ................................................................................................. 39
3

4. III.3.5. Felfegyverkezve elkövetés ....................................................................................... 39
III.3.6. Érték, kár, vagyoni hátrány ...................................................................................... 39
Tananyagközi kérdések VIII. ................................................................................................... 39
Ellenőrző kérdések IV. ............................................................................................................. 40
IV. Fejezet: Egyes bűncselekmények és szabálysértések ........................................................ 41
Emberölés ......................................................................................................................... 43
Erős felindulásban elkövetett emberölés .......................................................................... 43
Testi sértés ........................................................................................................................ 43
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés ................................................................ 44
Segítségnyújtás elmulasztása ........................................................................................... 44
Garázdaság ....................................................................................................................... 44
Rendbontás ....................................................................................................................... 45
Közokirat-hamisítás ......................................................................................................... 45
Rablás ............................................................................................................................... 46
Lopás ................................................................................................................................ 46
Sikkasztás ......................................................................................................................... 47
Példa: ................................................................................................................................ 47
Csalás ............................................................................................................................... 47
Csalást követ el az a személy, aki idős személyeket felkeres a lakásukon és különböző
munkálatok elvégzésére pénzt kér tőlük. ................................................................................. 47
Tananyagközi kérdések IX. ...................................................................................................... 48
V. Fejezet: Büntető-eljárási és kriminalisztikai ismeretek ....................................................... 48
V.1. A büntetőeljárás-jog fogalma ........................................................................................... 48
V.2. A büntetőügyekben eljáró hatóságok ............................................................................... 48
V.2.1. A bíróság ................................................................................................................... 48
V.2.2. Az ügyészség ............................................................................................................. 48
V.2.3. A nyomozó hatóság ................................................................................................... 48
V.2.3.1. A nyomozó hatóság feladata .............................................................................. 48
V.3. A büntetőeljárásban résztvevő személyek ........................................................................ 49
V.4. Az eljárási cselekményekre vonatkozó általános rendelkezések ..................................... 49
V.5. A bizonyítás ...................................................................................................................... 49
V.5.1. A bizonyítás tárgya .................................................................................................... 49
V.5.2. A bizonyítás eszközei ................................................................................................ 49
V.6. A büntetőeljárás megindítása nyomozással ...................................................................... 50
V.7. A büntetőeljárás szakaszai............................................................................................ 50
V.8. A helyszíni szemle és a helyszínbiztosítás feladatai .................................................... 50
V.8.1. A helyszín és a helyszíni szemle ........................................................................... 50
V.8.2. A helyszínbiztosítás feladata ..................................................................................... 51
V.9. Az adatgyűjtés .............................................................................................................. 51
Ellenőrző kérdések V. .............................................................................................................. 52
4

5. Bevezetés
A tananyagot a Személy- és Vagyonvédelmi- Magánnyomozói Szakmai Kamara állította
össze, annak érdekében, hogy Ön minél hatékonyabban felkészülhessen a rendészeti
feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök
képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendeletben (a továbbiakban:
Rendelet) előírt vizsgakötelezettség teljesítésére.
A tanulást, valamint a felkészülést kívánjuk hatékonyabbá és eredményesebbé tenni azzal,
hogy a tananyag használatához egy sajátos módszert ajánlunk az olvasó szíves figyelmébe. A
módszer kizárólag e tananyag segítségével alkalmazható eredményesen, ami a tanulást
elősegítő tananyagközi kérdések pontos időben történő megválaszolásával érhető el.
Ennek lényege abban áll, hogy olvassa el figyelmesen egymást követően legalább kétszer az
egy-egy ponthoz (alponthoz) tartozó szövegrészt. Az elolvasás után ott, ahol definíciót talál,
azt tanulja mindaddig, amíg fejből képes annak lényegét visszaadni. Ahol viszont
felsorolással találkozik, ott többször is mondja fel magának fejből a leírtakat olyan
sorrendben, ahogyan az a jegyzetben található. Ha az előzőekben leírtaknak megfelelően már
elsajátította a tananyagrészt, térjen rá a tananyagközi kérdések megválaszolására,
megoldására. Amennyiben az általunk ajánlott lépések sorrendjét betartotta, nem fog
nehézséget okozni a helyes válasz megadása. Ha mégse tudna válaszolni a feltett kérdésre,
olvassa el ismét az adott tananyagrészt. E kérdések ugyanis nem ismeretellenőrző kérdések,
hanem a tanulást, pontosabban a memorizálást segítő kérdések. Ezeket a kérdéseket egy-egy
résztéma áttanulmányozása közben oldja tehát meg. Szerepük itt nem az, hogy tájékozódjon
arról, hogy milyen mértékben sikerült elsajátítania az anyagrészt a tanulás során.
Ellenkezőleg, azt szolgálják, hogy ráirányítsuk a fontosabb tételekre, elvekre a figyelmet, és
eközben elsajátíttassuk a tananyag legfontosabb részeit. A sokéves oktatási tapasztalataink
igazolják, hogy az a tanuló, aki az előzőekben ismertetett szisztémának megfelelően készül,
sokkal jobb eredményt ér el a vizsgákon, mint mások. Arra azonban ügyeljen, hogy ne a
válaszokat tanulja meg, hanem magát a tananyagot.
Az ún. továbblépéshez szükséges ellenőrző kérdések tesztjellegű kérdések. Itt is ajánlható az
a szisztéma, amely szerint, ha a helyes válasz megtalálása nehézségbe ütközne, nyugodtan
lépjen vissza az adott tananyagrészhez, tanulmányozza ismét azt át, majd oldja meg a
feladatot. Ezért biztosítottuk a tananyagban való visszalépés lehetőségét.
A tananyag szövegében – az egyes fejezet, cím és alcímek mellett – talál félkövér betűkkel
szedett részeket is. Kérjük, ezeket figyelmesen tanulmányozza át, mert ezek egészen biztosan
szerepelnek majd a vizsgakérdések között.
Amennyiben valamelyik kérdéskört mélyebben kívánja megismerni, nézze át a hivatkozott
jogszabályt a hozzá kapcsolódó indoklással együtt, valamint az ajánlott irodalmat, vagy
kölcsönözze ki a szakkönyvtárból a vonatkozó irodalmat, avagy forduljon bátran a tananyag
oktatójához, előadójához. Az oktató elérhetősége annál a képző intézménynél található meg,
ahol Ön jelentkezett a képzésre.
Ez a tananyag alapvetően a Rendeletben meghatározott elméleti ismereteket és a gyakorlati
ismeretekhez kapcsolódó elméleti alapvetéseket tartalmazza. Ön az intézkedések, az arányos
mérvű kényszerítő testi erő, illetve támadáselhárító eszközök gyakorlati alkalmazására
vonatkozó – már korábban elsajátított, meglévő – ismereteit a gyakorlati foglalkozásokon
5

6. külön felkészített gyakorlati oktató közreműködésével fogja frissíteni, elmélyíteni, illetve
bővíteni. Az előzőekben összefoglalt oktatási módszer alkalmazásával – az elméleti ismeretek
önálló vagy jelenléti elsajátításával, illetve a gyakorlati ismeretek jelenléti elsajátításával –
valósul meg összességben a gyakorlatorientált képzés.
Jó munkát és sikeres felkészülést kívánunk!
I. Fejezet: Szakmai ismeretek
I.1. A személy-és vagyonvédelmi tevékenységre vonatkozó, illetve azzal szervesen
összefüggő főbb jogszabályok
 Magyarország Alaptörvénye;
 a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény;
 A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.);
 a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvény;
 a Rendőrségről szóló 1994. XXXIV. törvény;
 az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi
CXX. törvény;
 az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény;
 a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.), ami immár egy
egységként tartalmazza a szabálysértésekkel összefüggő valamennyi eljárásjogi
kérdést csakúgy, mint az egyes szabálysértésként azonosított törvényi tényállást. Ez
utóbbi körülmény miatt a törvény – hatályba lépésével egyidejűleg – hatályon kívül
helyezte az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet is,
valamint kötelezte az önkormányzatokat arra, hogy 2012. május 31-éig valamennyi,
önkormányzati rendeletben szerepeltetett, szabálysértésekre vonatkozó
rendelkezésüket helyezzék hatályon kívül;
 a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, illetve az azt 2013. július 1-
jével felváltó, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a
továbbiakban: Btk.);
 a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.);
 a sportról szóló 2004. évi I. törvény;
 a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III.31.) Korm. rendelet,
 a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, illetve az
azt 2013. március 15-én felváltó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény;
 a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011.
(III. 8.) Korm. rendelet.
Ma már egyértelmű elvárás: a magánbiztonsági szolgáltatás területén dolgozók – a
különböző jogszabályi kötelezettségeik szigorú megtartásával, illetve a számukra biztosított
jogosítványaik következetes gyakorlásával – érdemben legyenek képesek hozzájárulni a
6

7. hatósági jogkörgyakorlással felruházott személyek munkájának segítésén keresztül a közrend
és közbiztonság javításához.
I.2. A tevékenység területei, megkezdésének és folytatásának feltételei
A személy- és vagyonvédelmi tevékenység négy szakmai területet foglal magában.
Ide tartozik:
 a természetes személyek életének és testi épségének védelme,
 az ingatlan, illetve ingóság őrzése,
 a szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása,
 a rendezvény biztosítása.
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket egyéni vállalkozóként, illetve az egyéni cég
vagy gazdasági társaság keretében (a továbbiakban együtt: vállalkozás), valamint
személyesen lehet végezni.
I.2.1. A tevékenység megkezdésének feltételei
A személy- és vagyonőr az a magyar állampolgár – illetve a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy – lehet, aki
1. nagykorú,
2. cselekvőképes,
3. a feladata ellátásához előírt képesítési feltételekkel rendelkezik.
Az SzVMt hatálya alá tartozó tevékenységet a fenti feltételek teljesülése esetén sem
végezhet
1. akit a foglalkozásának gyakorlásától eltiltottak, az eltiltás időtartamára;
2. aki büntetett előéletűnek minősül;
3. aki ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett
szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, a
büntetőeljárás jogerős befejezéséig;
4. akit a Btk-ban meghatározott és az SzVMt-ben nevesített bűncselekmények
valamelyikéért jogerősen elítélték, amíg
4.1 a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
a) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz
évig,
b) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától
számított tizenkettő évig;
4.2. szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak
ki, a mentesítés beálltától számított öt évig;
4.3. szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést
szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig.
I.2.2. Az előírt szakképesítések
Személy- és vagyonvédelmi tevékenység személyes végzéséhez a következő szakképesítések
valamelyikével kell rendelkezni:
1. biztonsági őr,
2. testőr,
3. vagyonőr,
7

8. 4. biztonságszervező.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának
eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet alapján 2013. szeptember 1-jétől a
szakképesítés megnevezése a biztonsági őr helyett személy- és vagyonőr, amelynek a
szakképesítés-ráépülései az alábbiakra változtak:
1. fegyveres biztonsági őr,
2. kutyavezető-vagyonőr,
3. testőr.
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény (Továbbiakban: Törvény) alapján a személy- és vagyonőri tevékenység, – 2014.
január 01-jét követően – csak abban az esetben kezdhető meg, illetve folytatható, ha a
személy- és vagyonőr a Törvényben meghatározott ismereteket elsajátította és a
vonatkozó vizsgakövetelményeknek eleget tett.
I.2.3. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására jogosító igazolvánnyal
kapcsolatos előírások
Az SzVMt hatálya alá tartozó tevékenységek (ideértve a magánnyomozói tevékenység
szervezését és irányítását is) személyes végzését csak az arra jogosító, érvényes
igazolvány birtokában lehet megkezdeni. A feladatellátás időtartama alatt az igazolványt a
szolgálatot ellátónak magánál kell tartania.
Nem szükséges ugyanakkor igazolvány az elektronikai vagyonvédelmi rendszer telepítésére,
szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunkához, amennyiben a hálózatépítés
helyén jelen van a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személy.
Az igazolványt kiadmányozó rendőrség azt bizonyos, meghatározott esetekben jogosult
haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül
1. visszavonni,
2. bevonni,
3. elvenni.
A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az
igazolványt
1. visszavonja, ha kiadásának személyi feltételei már nem állnak fenn,
2. időlegesen, hat hónapra bevonja, ha az igazolvány jogosultja SzVMt-ben foglalt
szabályokat súlyosan megsértette,
3. a birtokos ellen indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig bevonja, ha a kiadásra
vonatkozó feltételek már nem állnak fenn.
Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen folytató személyt kétévi vagy
ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény
elkövetésén tetten érik, a rendőr az igazolványt a helyszínen átvételi elismervény ellenében
elveszi.
8

9. I.2.4. Felügyeleti bírság
A rendőrség felügyeleti bírsággal sújthatja azt,
1. aki a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet (ideértve a
magánnyomozó tevékenység szervezését és irányítását is) személyes végzésre jogosító
igazolvány nélkül végzi,
2. aki az SzVMt-ben meghatározott tevékenység végzésére jogosító szabályokat
megszegi,
3. a vállalkozást, amely az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet jogosulatlanul
végzi,
4. a vállalkozást, amely a tevékenységre vonatkozó, törvényi előírásokat ismételten vagy
súlyosan megsérti.
Nincs helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt.
Tananyagközi kérdések I.
1. A személy- és vagyonőr mely tevékenységi körökben, szakmaterületeken
tevékenykedik?
2. Milyen feltételei vannak a személy- és vagyonőri tevékenység megkezdésének?
3. Milyen kizáró okok vonatkoznak a személy- és vagyonőri tevékenység
végezhetőségére?
4. A rendőrség milyen eljárási cselekményeket, és mely esetekben végezhet a személy-
és vagyonőr igazolványával kapcsolatban?
5. Mit jelent a személy- és vagyonőri tevékenységgel összefüggésben a „felügyeleti
bírság” intézménye?
I.3. A személy- és vagyonőr kötelezettségei
Az SzVMt.-ben a személy- és vagyonvédelmi, tervező-szerelő, illetve magánnyomozói
tevékenységet folytató kötelezettségei az alábbiak szerint kerül megfogalmazásra:
1. szerződéskötési kötelezettség, amelyet írásba kell foglalni;
2. vállalkozások nyilvántartás vezetési kötelezettsége a szerződésekről;
3. személy- és vagyonőrzési feladatokat ellátó személy formaruha viselési
kötelezettsége;
4. adatváltozás bejelentési kötelezettség;
5. foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség;
6. adatvédelmi kötelezettség;
7. a felhatalmazás, a jogosultság igazolásának kötelezettsége.
I.3.1. Szerződéskötési kötelezettség, írásbeliség
Az SzVMt hatálya alá tartozó tevékenység szolgáltatására irányuló szerződést írásba kell
foglalni.
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás a szerződés teljesítése
érdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység
végzésére eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést. Az
alvállalkozó a szerződés teljesítése érdekében további alvállalkozóval nem köthet szerződést.
9

10. I.3.2. Nyilvántartás vezetési kötelezettség
A vállalkozásnak a naplóban kell nyilvántartást vezetnie a szerződésekről. A naplóban – vagy
más alkalmas módon – kell nyilvántartani:
1. a szerződést ténylegesen teljesítő személy vagy személyek nevét,
2. a megbízó nevét, lakcímét vagy székhelyét,
3. az egészségügyi szabadság kezdetének és befejezésének dátumát, az igazolást kiállító
háziorvos nevét és pecsétszámát.
A naplót az utolsó bejegyzés napjától számított öt évig meg kell őrizni.
I.3.3. Formaruha viselési kötelezettség
Közterületen vagy nyilvános helyen ingatlant, vagy ingóságot őrző vagyonőrzési feladatokat
ellátó személynek minden esetben formaruhát kell viselnie, amelyen fel kell tüntetni
1. annak a vállalkozásnak a nevét vagy engedélyezett rövidített nevét, amellyel
munkaviszonyban áll, továbbá
2. a vagyonőr nevét és
3. a „vagyonőr” megjelölést.
Amennyiben a vagyonőr egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, és alvállalkozóként teljesít
szolgálatot, a saját formaruháját vagy annak a vállalkozásnak a formaruháját is viselheti,
amellyel a feladat ellátására megbízási szerződést kötött.
Közterületen vagy nyilvános helyen végzett tevékenység esetén az elektronikai
vagyonvédelmi rendszert tervező vagy szerelő esetében – formaruha hiányában:
1. a vállalkozás nevét vagy engedélyezett rövidített nevét, valamint
2. az elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervező vagy elektronikai vagyonvédelmi
rendszert szerelő elnevezést kitűzőn kell megjeleníteni.
Feladatainak ellátása során a személy- és vagyonőrök nem használhatnak a Magyar
Honvédségre, rendvédelmi szervre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, illetve más
hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre
alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést. Ez a szabály nem vonatkozik az
önkéntes tartalékos a Magyar Honvédség objektumai őrzésével kapcsolatos személy- és
vagyonvédelmi tevékenységére.
I.3.4. Adatváltozás bejelentési kötelezettség
Az igazolvánnyal rendelkező személy az igazolvány adataiban, kiadásának feltételeiben
bekövetkezett változást a változástól számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a
lakóhely szerint illetékes rendőrségnek.
I.3.5. Titoktartási kötelezettség
Az SzVMt hatálya alá tartozó tevékenységet végző személyt foglalkozási (hivatásbeli)
titoktartási kötelezettség terheli tevékenységének végzése alatt és annak megszűnését
követően is minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett
tudomást.
10

11. A titoktartási kötelezettség alól törvényi előírás, valamint – saját adatait érintően – a megbízó
és a megbízott adhat felmentést.
A szerződés teljesítése során kívülálló harmadik személyről jogszerűen tudomására jutott, a
szerződés szerinti ügyben érintett személyes adatokról csak a megbízottat tájékoztathatja,
kivéve, ha bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.
I.3.6. Adatvédelmi kötelezettség
Az SzVMt hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy a szerződés teljesítése során
tudomására jutott és rögzített személyes adatokat a szerződés szerint csak olyan
felhasználási célból kezelhet, amely törvényben védett érdek biztosítására szolgál, illetve
csak olyan módon kezelhet, amely e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges
mértékű és az információs önrendelkezési jog e cél elérésével arányos korlátozásával jár.
I.3.6.1. Az adatkezelés főbb szabályai
A személy- és vagyonőri tevékenységet végző személy a szerződés teljesítése során
tudomására jutott és rögzített személyes adatokat
1. a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülését,
2. ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra
alkalmatlan, annak megállapítását,
3. legkésőbb a szerződés megszűnését
követő hat hónap elteltével köteles megsemmisíteni.
A tevékenységet végző személy köteles haladéktalanul törölni mindazon személy általa
megismert és rögzített adatait, akik a szerződés szerinti ügyben nem érintettek.
A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában meg kell
semmisíteni, illetve törölni kell legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével.
Az elektronikus beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat (pl. a belépés
időpontja rendszeres belépés esetén) a belépésre való jogosultság megszűnésekor, de
legkésőbb az adat keletkezésétől számított hat hónap elteltével, alkalmi belépés esetén a
távozástól számított huszonnégy óra elteltével meg kell semmisíteni.
I.3.7. A felhatalmazás, a jogosultság igazolásának kötelezettsége
Az SzVMt hatálya alá tartozó személy az igazolványát köteles magánál tartani és a
hatósági ellenőrzéskor azt bemutatni.
Az intézkedéssel érintett személy kérésére köteles a tevékenységére vonatkozó felhatalmazást
hitelt érdemlően igazolni.
I.3.8. Távfelügyeleti tevékenység végzésével kapcsolatos kötelezettségek
Távfelügyeleti rendszer alkalmazásával, ellenérték fejében távfelügyeleti tevékenységet
végező személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen
tevékenységet végző személy a megbízás teljesítése során a fentieken túl egyéb feladatok
elvégzésére is köteles.
11

12. Ezek a kötelezettségek az alábbiak:
1. riasztás esetén köteles meggyőződni arról, hogy a riasztás nem a rendszer nem
megfelelő üzemeltetéséből ered, valamint a riasztás valódiságát és kiváltó okát
ellenőrizni;
2. köteles továbbá a naplóba bejegyezni a kötelezettsége teljesítését, a
kötelezettséget teljesítő személy nevét, a teljesítés idejét és módját.
A kötelezettsége teljesítését követően – ha szükségessé válik – kezdeményezi a rendőrség
intézkedését. Ha a rendőrségi intézkedés kezdeményezése kötelezettsége teljesítése nélkül
történik úgy a rendőrség jogosult a felmerülő – az önköltségszámítás szabályai alapján
kiszámított – költségeit a tevékenységet végzővel szemben érvényesíteni.
I.4. A személy- és vagyonőr jogköre és intézkedéseire vonatkozó alapvetések
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosultságai az SzVMt
rendelkezései, vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolhatóak.
Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a személy- és vagyonőr hatósági jogkörrel
továbbra sem rendelkezik, a hatóság eljárását nem akadályozhatja, viszont
közreműködésével elő kell azt segítenie.
Az SzVMt hatálya alá tartozó személyeket megillető jogosultságok áttekinthetősége
érdekében azokat az egyes intézkedésekhez társítva fogjuk szemléltetni. Mielőtt azonban az
egyes intézkedéseket sorba vennénk, szükséges lehet az intézkedésekre vonatkozó – a
szakképzés keretében már elsajátított – általános követelmények felfrissítése.
I.4.1. Az intézkedések alapelvei
Az intézkedések alapelvei
1. jogszerűség,
2. szükségesség,
3. arányosság,
4. szakszerűség
5. biztonságosság.
A jogszerű feladat-végrehajtás, intézkedés alatt azt értjük, hogy a személy- és vagyonőr a
mindenkor hatályos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök (normatív
határozatok, utasítások) maradéktalan megtartásával, az írásban rögzített tevékenység ellátása
érdekében, az ott megjelölt kereteket nem meghaladóan látja el feladatait.
Az intézkedések alkalmazása sohasem lehet öncélú, azok csak a megbízó érdekkörében
eljárva, szerződésben vállalt kötelezettségek végrehajtása érdekében és csak a szükséges ideig
alkalmazhatóak.
Az arányosság – a szükségesség elvével együttesen – egyensúlyt biztosít a végrehajtott
intézkedés típusa, annak során alkalmazott eszköz és az intézkedéssel elérni kívánt cél között.
Azt fejezi ki, hogy az alkalmazott intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely
nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
12

13. Az intézkedés által elérni kívánt cél általában több módon érhető el, ennek megfelelően a
személy- és vagyonvédelmi feladatokat ellátó személy számára biztosítani kell a mérlegelés
lehetőségét. A cél eléréséhez szükséges intézkedések kiválasztásához nyújt támpontot a
szükségesség és arányosság alapelve. Eszerint a feladatokat ellátó személynek a
rendelkezésére álló lehetőségek közül azt kell kiválasztania, amely a legkisebb
jogkorlátozással, a legkisebb sérüléssel vagy károkozással biztosítja az intézkedés
eredményességét.
Összefoglalva tehát a több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint a támadáselhárító
eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel
érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
Az intézkedések fontos eleme a biztonságosság, ezért annak módját, helyét úgy kell
megválasztani, hogy egyidejűleg szavatolható legyen a vagyonőr és az intézkedésében érintett
személy biztonsága is.
Mindezek kellő szakértelemmel és az egyes taktikai eljárások készségszintű, biztonságos,
rutinos – de nem a figyelmetlenséget és hanyagságot eredményező rutinszerű – végrehajtással
biztosítani képes a legitim, hatékony és eredményes, azaz professzionális munkavégzést.
I.4.2. Az intézkedéseket befolyásoló tényezők, szempontok
Az intézkedés során az alábbi tényezők befolyásolhatják az intézkedés kimenetelét,
eredményességét:
1. évszak,
2. időjárás,
3. napszak,
4. helyszín,
5. az egyszerre intézkedés alá vont személyek száma,
6. az intézkedés alá vont személyek viselkedése,
7. az intézkedések helyszínén lévő emberek, tárgyak, állatok, általában a környezet,
8. az intézkedés alá vont személyeknél tartott eszközök.
I.4.3. Az intézkedéseket befolyásoló személyi tényezők
Az intézkedés alá vont személy (ek) jellemzői, személyes tulajdonságai befolyásolhatják az
intézkedést, ezért mindig figyelemmel kell lenni az intézkedés alá vont személy
1. nemére,
2. életkorára,
3. állampolgárságára (beszéli-e a nyelvünket?),
4. viselkedésére,
5. testalkatára (biztosított-e az esetlegesen szükségessé váló erőfölényünk?),
6. fizikai adottságára,
7. esetlegesen ismert iskolázottság szintjére.
I.4.4. Az intézkedések végrehajtásának általános szabályai
Az intézkedéseket a napszaknak megfelelő köszönéssel, és az intézkedésre okot adó
körülmény, és az intézkedés megnevezésével kell elkezdeni. Ezek a szabályok
mellőzhetőek amennyiben az intézkedéssel érintett cél, a személy- és vagyonőr, vagy más
személy élete, testi épsége, a vagyonbiztonság megóvása érdekében szükséges.
13

14. Az intézkedéssel érintett személy kérésére a vagyonőr köteles a tevékenységére
vonatkozó felhatalmazást, hitelt érdemlően igazolni.
Tananyagközi kérdések II.
1. Sorolja fel a személy- és vagyonőr legfontosabb kötelezettségeit!
2. Mit jelent a személy- és vagyonőr formaruha viselési kötelezettsége?
3. Mit jelent a személy- és vagyonőr adatvédelmi kötelezettsége?
4. Sorolja fel a személy- és vagyonőr intézkedéseire vonatkozó alapelveket és határozza
meg a tanultak alapján azok tartalmát!
5. Milyen intézkedést befolyásoló tényezőket, szempontokat tud felsorolni?
I.5. Az egyes intézkedések, az alkalmazható támadáselhárító eszközök
1.5.1. Az egyes intézkedések
I.5.1.1. Felhívás az intézkedéssel érintett kilétének igazolására
A személy- és vagyonőr tevékenysége gyakorlása során – az alábbi, speciális esetekben
jogosult az intézkedésében érintett személyt felhívni kilétének igazolására. Ha az általa erre
felkért személy önként és hitelt érdemlően nem igazolja kilétét, a személyazonosság
megállapítására – indokolt esetben – igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel.
I.5.1.2. A bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személlyel kapcsolatos
intézkedések
A Be. alapján a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles
azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget
értesíteni.
Az SzVMt. alapján a személy- és vagyonőr jogosult bűncselekmény, illetve szabálysértés
elkövetésének tetten érésekor
1. az elkövetőt a cselekmény abbahagyására felszólítani,
2. a cselekmény folytatását megakadályozni,
3. az elkövetőt elfogni,
4. az elkövető birtokában lévő bűncselekményből vagy szabálysértésből származó
dolgot elvenni,
5. az elkövetőtől a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetéséhez használt dolgot
elvenni,
6. az elkövetőnél lévő támadásra alkalmas eszközt elvenni.
Az elfogott személyt – a rendőrség értesítését követően – haladéktalanul át kell adni az
ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóság képviselőjének. Így kell eljárni a tetten ért
személytől elvett dolgokat illetően is.
Amennyiben a személy elfogására nem került sor, vagy visszatartása során a tetten ért
személy eltávozott, a rendőrség értesítése nem mellőzhető.
Bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetésének tetten érésekor – az elkövető
elfogásán kívül – a személy- és vagyonőr feladatai az alábbiak:
1. értesítse a rendőrséget,
2. a tetten érést haladéktalanul jelentse szolgálati elöljárójának, diszpécsernek,
munkahelyi vezetőjének stb.,
14

15. 3. az üggyel érintett személyeket haladéktalanul értesítse (üzletbetörés esetén az
üzlet tulajdonosát),
4. biztosítsa a tárgyi bizonyítási eszközöket a rendőrség kiérkezéséig,
5. tanúkat kutasson fel,
6. a tanúkat kérje meg, hogy a rendőrség kiérkezéséig maradjanak a helyszínen,
7. amennyiben a tanúk nem akarják megvárni a rendőrök megérkezését, írja fel a
nevűket, elérhetőségüket, illetve kérdezze ki őket, hogy pontosan mit láttak,
8. nyomok keletkezése, illetve anyagmaradványok visszamaradása esetén azokat
biztosítsa a helyszínbiztosítás szabályai szerint,
9. amennyiben rendelkezésre állnak térfigyelő vagy vagyonvédelmi
kamerafelvételek gondoskodjon azok rendelkezésre állására, rendőrség részére
történő átadására,
10. amennyiben a tetten ért személy elfogásakor sérülést szenvedett gondoskodjon az
elsősegélyben való részesítéséről, szükség esetén mentőkihívással (jegyezze fel a
kiérkező mentőorvos nevét, honnan érkeztek, a mentő rendszámát, a mentőorvos
által közölt elsődleges diagnózist, ha elszállították az elkövetőt, hogy melyik
kórházba, bent tartják-e stb., illetve a mentőkihívás és a mentő helyszínre
érkezésének időpontját),
11. amennyiben az elkövetőt nem sikerült elfogni, illetve visszatartani, akkor
jegyezze meg a személyleírását, ruházatát, különös ismertető jelét, nála lévő
tárgyakat, csomagot, ha gépkocsival távozott annak rendszámát, típusát, színét
stb.,
12. a helyszínre érkező rendőröket pontosan és részletesen tájékoztassa,
13. az elfogott személy rendőröknek történő átadását írásban (jegyzőkönyvben)
rögzítse (nevezett személyt sérülés és panasz nélkül átadtam, illetve átvettem),
14. az elfogásról két napon belül készítsen részletes írásbeli jelentést a munkáltatója
részére,
15. a tett intézkedéseit a szolgálati naplóban (eseménynaplóban) pontosan és
részletesen írja le.
I.5.1.3. Közterületnek nem minősülő létesítmény őrzése
A vagyonőrt az alábbi jogosultságok illetik meg a megbízó közterületnek nem minősülő
létesítményének őrzése során:
1. az általa őrzött területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt felhívni:
1.1. kiléte igazolására,
1.2. a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére,
1.3. jogosultságának igazolására,
2. a felhívás megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén – a
megbízó eltérő rendelkezésének hiányában – az érintett belépését, ott-tartózkodását
megtiltani, és távozásra felszólítani,
3. a területre belépő vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, szállítási
okmány bemutatására felhívni,
4. a területen tartózkodó vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának,
járművének, valamint a szállítmánynak bemutatására felhívni,
5. a jogsértő személyt magatartása abbahagyására felhívni,
6. az elektronikai vagyonvédelmi rendszert alkalmazni,
7. a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert
alkalmazni és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani.
15

16. A vagyonőr a csomag tartalmának, jármű és szállítmány bemutatására a szerződésből fakadó
kötelezettségei érvényesítése céljából, a tervezett intézkedése okának és céljának közlése
mellett akkor hívhat fel, ha
1. megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből
származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből
fakadó kötelezettsége;
2. e dolgot a felszólítás ellenére sem adja át és az intézkedés a jogsértő cselekmény
megelőzése, megszakítása érdekében szükséges.
A személy- és vagyonőr a szerződésben megjelölt ingóságot – a szerződés keretei között – az
őrzött területen (létesítményen) kívül is – a fenti jogköre alkalmazásával – védhet, de
elektronikus megfigyelőrendszert közterületen nem alkalmazhat.
I.5.1.4. Rendezvénybiztosítási feladatok ellátása
A rendezvénybiztosítási feladatokat ellátó személy jogosult mindazon intézkedések
megtételére, amelyekre a személy- és vagyonőr jogosult. A rendezvénybiztosítási feladatokat
ellátó személy:
1. a zárt területen vagy helyen tartott rendezvényre belépő személyt a rendőrség,
illetve a rendezésért felelős személy intézkedése alapján, ha a szerződésből fakadó
kötelezettségeit érvényesíteni más módon nem tudja – különösen a testi sérülés
okozására alkalmas tárgyak bevitelének megakadályozása érdekében
a) csomagja tartalmának bemutatására felszólítani,
b) rajta és csomagján kizárólag fémtárgyak kimutatására alkalmas eszközt
alkalmazni,
c) ennek visszautasítása esetén, a rendezvényen való részvételét megtiltani.
2. a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, annak biztonságát veszélyeztető,
illetve az ott jogellenesen tartózkodó személyt
a) kilétének igazolására felszólítani,
b) a rendezvényen való részvételét megtiltani,
c) távozásra felszólítani,
d) amennyiben az érintett személy ennek nem tesz eleget, és az élet- és
vagyonbiztonság érdekében szükséges, a rendezvényről kivezetni.
3. a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó
sportrendezvényeken rendezői feladata során a sportról szóló törvényben
meghatározottak szerint, a sportrendezvényről eltávolítandó személyt a rendőrség
kiérkezéséig visszatartani, abban az esetben, ha személyazonosságát a személy- és
vagyonőr felhívásra nem igazolja.
4. a sportrendezvényen résztvevő ruházatának, csomagjainak átvizsgálására a
rendezvény biztosítását végző rendőr és a biztosítást végző rendező szerv
alkalmazottja vagy a rendező (személy- és vagyonőr) egyaránt jogosult.
I.5.1.5. Szállítmánykísérési, pénz és érték szállítási feladatok
A szállítmánykísérési, pénz és érték szállítási, a rendezvénybiztosítási feladatokat ellátó
személy jogosult felhívni
1. a szállítást jogtalanul akadályozó, illetve az őrzött vagy szállított érték biztonságát
veszélyeztető személyt kilétének igazolására,
2. a tevékenységét akadályozó, veszélyeztető magatartásának abbahagyására.
16

17. A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a személy- és vagyonőr – jól
látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek
tájékozódását elősegítő módon – köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni
1. a közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során meghatározott
intézkedésekről, azok lehetőségéről,
2. a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről,
3. arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak
(térfigyelés),
4. az elektronikai vagyonvédelmi rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a
rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel
készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának
helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az
adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az érintettek
jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről,
5. a személy- és vagyonőr intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető
eljárásokról.
Az intézkedések végrehajtása során a vagyonőrnek biztosítania kell, hogy az érintett személy
személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen
személy tudomására jutásától megóvja.
Ha a megbízó meghatározott dolgoknak, a közterületnek nem minősülő létesítményébe,
területére, illetve zárt területen vagy helyen tartott rendezvényére való bevitelét megtiltja,
biztosítani kell e dolgok biztonságos és harmadik személytől elzárt tárolását.
I.5.1.6. Elektronikus megfigyelőrendszer működtetése
A személy- és vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-,
valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a
szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az adatvédelmi jogok érvényesítése
mellett, illetve meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet.
E tevékenysége során a személy- és vagyonőrzési feladatokat ellátó személy jogi értelemben
is adatkezelőnek minősül.
A személy- és vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a
magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes
személy kifejezetten hozzájárul.
Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az
emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen,
kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.
I.5.2. Az intézkedések során alkalmazható főbb mozzanatok végrehajtási taktikái
17

18. I.5.2.1. A jármű, valamint a csomag átvizsgálás taktikája
Az intézkedés során a jármű, valamint a csomag átvizsgálását az alábbiak szerint kell
végrehajtani.
1. A személy- és vagyonőr – például telephelyre történő be- és kiléptetés esetén – a
járművek átvizsgálását külső szemrevételezéssel kezdje, majd az utastérrel,
csomagtérrel, végezetül – amennyiben az indokolt, vagy a végrehajtott feladat részét
képezi – a motortérrel folytassa. Az ajtókat, a csomagtartót és a motorháztetőt a
járművezetővel nyitassa ki.
2. A járművek átvizsgálása során a járművezetőt, az utasokat minden esetben szállíttassa
ki a járműből. A csomagtérbe, motortérbe a személy- és vagyonőr csak akkor hajoljon
be, ha az intézkedés alá vont személy olyan távolságra áll, hogy ellene a csomagtartó
vagy a motorház tetejének lecsukásával támadást ne tudjon végrehajtani.
3. Csomagok, rakományok, illetve különféle tárgyak ellenőrzése során azok kiszedésére,
mozgatására a jármű vezetőjét kérje fel. Ha a jármű vezetője a felkérésnek nem tesz
eleget, akkor őt a rendészeti feladatokat ellátó személy állítsa félre, helyette más
személyt kérjen fel. Végső soron a tárgyak mozgatását a rendészeti feladatokat ellátó
személy is végezheti, ha őt a társa biztosítani tudja és arra az őrségutasítás (technikai
szabályzat) lehetőséget biztosít.
4. Támadásra alkalmas eszköz hirtelen elővételének megakadályozása érdekében a
rakodást végző személy kezét folyamatosan figyelni kell.
5. Hatósági plombával, vámzárral (zárjeggyel) biztosított árufuvarozás esetén a zárat
nem lehet felnyitni, vagy felnyittatni. Épségének, sértetlenségének ellenőrzése
azonban végrehajtható.
I.5.2.2. A ruházat átvizsgálásának taktikája
Külön törvényi felhatalmazás alapján – például sportrendezvényen történő beléptetésnél – a
személy- és vagyonőri tevékenységet végző személy részére biztosított a ruházatátvizsgálás
végrehajtásának lehetősége is. A rendkívül nagy körültekintést és gyakorlatot igénylő
folyamat során az alábbi, kiemelten fontos végrehajtási kritériumoknak érvényt kell szerezni:
1. az átvizsgálást végrehajtó személy- és vagyonőrnek stabil, biztonságos testtartást kell
felvennie;
2. a személy- és vagyonőrnek mindvégig törekednie kell arra, hogy a számára biztosított
támadáselhárító eszközeit – szükség szerint – akadálytalanul használni tudja;
3. az átvizsgálást úgy kell végrehajtani, hogy az nyugodt, határozott, szisztematikus, de
viszonylag gyors legyen;
4. kerülni kell a kapkodó mozdulatokat és felületes, elnagyolt módon történő
végrehajtást;
5. amennyiben az átvizsgálás során feltalálásra kerül egy szúró-, vágóeszköz, illetve
egyéb veszélyes eszköz, minden esetben folytatni kell az átvizsgálást, mert
feltételezhető, hogy az intézkedés alá vont személy további hasonló eszközöket is
birtokol;
6. a ruházatot ne ütögessük, hanem simítással, esetleg gyűrögetéssel vizsgáljuk át,
fokozott figyelemmel az esetlegesen elrejtett eszközökre;
7. az átvizsgálás során először az ellenőrzött személy által közvetlenül elérhető testzóná-
kat kell átvizsgálni;
8. célszerű, ha az átvizsgálás során folyamatosan kommunikál a személy- és vagyonőr az
átvizsgálandó személlyel, mert ez által lekötheti a figyelmét, illetve kontrollálhatja
szándékát a kérdéseire adott válaszok és a talált eszközök vonatkozásában;
18

19. 9. folyamatosan figyelemmel kell kísérni az átvizsgálandó személy aktuális pszichés
állapotát, magatartását, viselkedését, reakcióit;
10. amennyiben lehetőség van rá, törekedni kell arra, hogy az átvizsgálandó személy
instabil, az intézkedés akadályozására, támadásra alkalmatlan helyzetben legyen;
11. az elvett eszközöket biztonságba kell helyezni, szavatolva, hogy illetéktelen ne
férhessen hozzá;
12. a ruházat átvizsgálása semmilyen körülmények között sem történhet szeméremsértő
módon.
A ruházat átvizsgálását az intézkedés alávont személlyel azonos nemű személy- és vagyonőr
hajthatja végre (pl.: labdarúgó mérkőzésre történő beléptetés végrehajtása során).
I.5.2.3. Az ittas valamint a kábítószer hatása alatt álló személyekkel szembeni
intézkedések taktikája
Az ittas személyekkel szemben történő intézkedés, a kommunikáció módjai:
1. Az ittas emberek magatartása teljesen kiszámíthatatlan, gyakran ellentmondóan,
logikátlanul cselekszenek, apátiából indulatosságba csaphatnak át, ezzel
veszélyeztetve a rendészeti feladatokat ellátó személy testi épségét.
2. Az ittas személyekkel szembeni intézkedés óvatosságot, fokozott figyelmet,
körültekintést igényel.
3. A személy- és vagyonőr ne bocsátkozzon vitába az ittas személlyel, ne fordítson neki
hátat.
4. Az ittas személyek rendkívül érzéketlenek a fájdalomra és más külső behatásokra,
fizikai erejük megsokszorozódhat, ezt minden esetben számításba kell venni.
A kábítószer hatása alatt álló személyekkel szemben történő intézkedés, a kommunikáció
módjai:
1. A kábítószer használata személyiségkárosodást okoz, amelynek külső, fizikai nyomai
is vannak. Előfordulhatnak magatartási zavarok, zavartság, agresszivitás.
2. A kábítószert élvezőkkel szembeni intézkedéshez elővigyázatosságra, figyelemre,
mindemellett pedig határozottságra van szükség.
3. A kommunikáció során a lehető legrövidebben, egyértelműen kell fogalmazni, kerülni
indokolt a bonyolult megfogalmazásokat, az összetett mondatok használatát.
1.5.3. A támadáselhárító eszközök alkalmazása
A személy- és vagyonőr feladatainak ellátása során – az alábbi kötelmek figyelembe
vétele mellett –
1. arányos mérvű kényszerítő testi erőt,
2. vegyi eszközt (gázspray),
3. gumibotot,
4. őrkutyát,
5. lőfegyvert
alkalmazhat.
A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával
1. a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja;
2. a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a
jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja;
19

20. 3. a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a
rendezvényről eltávolíthatja;
4. a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a
szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja.
A személy- és vagyonőr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot,
őrkutyát, valamint – az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint –
lőfegyvert tarthat magánál, de azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség
esetén alkalmazhatja. (A kutyavezető-vagyonőr részére az Országos Képzési Jegyzék
szakképesítési ráépülést ír elő!)
Közterületen őrkutyát igénybe vevő kutyavezető-vagyonőr a tevékenységét csak a
rendészetért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek eleget tevő,
engedéllyel rendelkező kutyavezető-képző iskolák által minősített (vizsgáztatott) kutyával
láthatja el.
Amennyiben a személy- és vagyonőr a szolgálatteljesítése, illetve feladatai ellátása során
arányos mérvű kényszerítő testi erőt, valamint jogos védelmi helyzetben vagy
végszükségben támadáselhárító eszközt alkalmazott, az alábbiak szerint járjon el:
1. haladéktalanul jelentse szolgálati elöljárójának, diszpécsernek, munkahelyi
vezetőjének stb.,
2. értesítse a rendőrséget,
3. biztosítsa a tárgyi bizonyítási eszközöket a rendőrség kiérkezéséig,
4. amennyiben a rendőrség a helyszínre nem vonul ki, a tárgyi bizonyítási
eszközöket mellékelje a jelentéséhez,
5. tanúkat kutasson fel,
6. a tanúkat kérje meg, hogy a rendőrség kiérkezéséig maradjanak a helyszínen,
7. amennyiben a tanúk nem akarják megvárni a rendőrök megérkezését, vagy a
rendőrök nem vonulnak ki, írja fel a nevűket, elérhetőségüket,
8. nyomok keletkezése, illetve anyagmaradványok visszamaradása esetén azokat
biztosítsa a helyszínbiztosítás szabályai szerint,
9. ha változtatott a helyszínen, akkor arról adjon pontos tájékoztatást a kiérkező
rendőröknek (mit és miért változtatott),
10. amennyiben rendelkezésre állnak térfigyelő vagy vagyonvédelmi
kamerafelvételek gondoskodjon azok rendelkezésre állására, rendőrség részére
történő átadására,
11. amennyiben a személy sérülést szenvedett gondoskodjon az elsősegélyben való
részesítéséről, szükség esetén mentőkihívással (jegyezze fel a kiérkező
mentőorvos nevét, honnan érkeztek, a mentő rendszámát, a mentőorvos által
közölt elsődleges diagnózist, ha elszállították a személyt, hogy melyik kórházba,
bent tartják-e stb., illetve a mentőkihívás és a mentő helyszínre érkezésének
időpontját),
12. amennyiben a személy a helyszínről eltávozott, akkor jegyezze meg a
személyleírását, ruházatát, különös ismertető jelét, nála lévő tárgyakat,
csomagot, ha gépkocsival távozott annak rendszámát, típusát, színét stb.,
13. a helyszínre érkező rendőröket pontosan és részletesen tájékoztassa,
14. az arányos mérvű kényszerítő testi erő, illetve a támadáselhárító eszköz
alkalmazásáról két napon belül készítsen részletes írásbeli jelentést a
munkáltatója részére,
15. a tett intézkedéseit a szolgálati naplóban (eseménynaplóban) pontosan és
részletesen írja le.
20

21. Tananyagközi kérdések III.
1. Hogyan kell eljárnia jogsértés elkövetésén tetten ért személlyel kapcsolatos
intézkedése során?
2. Milyen főbb feladatai vannak a személy- és vagyonőrnek a közterületnek nem
minősülő létesítmények őrzése során?
3. Milyen főbb feladatai vannak a személy- és vagyonőrnek általában a rendezvények
biztosítása, és különösen a sportrendezvények biztosítása során?
4. Milyen taktikai szabályok vonatkoznak a jármű, valamint a csomag átvizsgálására?
5. Milyen taktikai szabályoknak kell érvényt szereznie ruházatátvizsgálás során?
6. Mit értünk az SzVMt hatálya alá tartozó tevékenységet ellátó személyek részére
biztosított támadáselhárító eszközök alatt?
7. Milyen esetekben alkalmazhatja a személy- és vagyonőr a részére biztosított
támadáselhárító eszközöket?
I.6. Az intézkedéssel, kényszerítő eszköz alkalmazásával szembeni panasz és annak
kivizsgálása
I.6.1. Jelentéstétel intézkedésről, kényszerítő eszközök alkalmazásáról
A személy- és vagyonőrnek az intézkedéséről, amennyiben kényszerítő eszközök
alkalmazására is sor került szóban – haladéktalanul, rövid úton – jelentést kell tennie a
munkáltatójának.
Az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően a személy- és vagyonőr –
két napon belül – írásban jelentést készít a munkáltatója részére, a munkáltató az
intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.
A kivizsgálás során a munkáltató
1. kényszerítő eszköz alkalmazásával okozott sérülés esetén meghallgatja azt,
1.1. akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták, valamint
1.2. azt, aki az eseménynél jelen volt és meghallgatása a tényállás tisztázását
elősegítheti,
feltéve, hogy a meghallgatandó személy – ide nem értve a rendészeti feladatokat ellátó
személyt – a meghallgatásához hozzájárult,
2. tisztázza a rendészeti feladatokat ellátó személy jelentésében észlelt esetleges
ellentmondásokat, továbbá
3. a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálja ki a kényszerítő eszköz alkalmazásának
jogszerűségét abban az esetben, ha az a) pontban foglaltak alapján hozzájárulásra
jogosult személy a meghallgatását vagy a válaszadást megtagadja, illetve elérhetősége
a munkáltató írásos megkeresésének kibocsátását követő 30 napon belül nem vált
ismertté.
A munkáltató a kivizsgálás során tett megállapításait írásban rögzíti. Ennek során állást foglal
a jogszerűség, ezzel összefüggésben a szükségesség és az arányosság követelményének
megtartásáról.
I.6.1.1. A jelentések tartalmi, formai követelményei
Az írásbeli jelentés tartalmazza
1. annak a személynek a nevét, akivel szemben az intézkedést vagy kényszerítő
eszközt alkalmazták,
21

22. 2. az intézkedés vagy kényszerítő eszköz
2.1. alkalmazásának helyszínét,
2.2. alkalmazásának időpontját,
2.3. alkalmazásának időtartamát,
2.4. alkalmazásával szembeni ellenszegülés módját,
2.5. típusát,
2.6. alkalmazásának rövid leírását,
3. a kényszerítő eszköz alkalmazása során okozott sérülés bekövetkezését és
leírását, esetleges egészségügyi ellátás esetén a mentőtiszt, vagy orvos nevét,
amennyiben elszállították a sérültet, akkor az egészségügyi intézmény
megnevezését,
4. a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi
volt az oka,
5. a kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem,
ennek mi volt az oka,
6. amennyiben keletkezett anyagi kár, annak mértékét,
7. mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az
oka,
8. a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt történt a kényszerítő
eszköz alkalmazása,
9. a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint
10. az alkalmazást lehetővé tevő valamennyi jogszabályhelyre történő hivatkozást.
I.6.2. A személy- és vagyonőr intézkedésével, az általa alkalmazott kényszerítő eszköz
alkalmazásával kapcsolatos panasz
A személy- és vagyonőr intézkedése esetében az, akinek jogát vagy jogos érdekét sértette az
SzVMt-ben meghatározott kényszerítő eszköz alkalmazása a személy- és vagyonvédelmi,
valamint magánnyomozói kamarához (továbbiakban: kamara) fordulhat panasszal.
A kamaránál a panaszt a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője
az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon,
de legkésőbb a kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontjától számított három hónapon
belül lehet előterjeszteni.
Az intézkedést foganatosító személy- és vagyonőrrel szemben benyújtott panaszt az
intézkedés helye szerint illetékes az alapszabályban meghatározott területi szervezet bírálja el
harminc napon belül közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint.
Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálását az országos szervezet
alapszabályában kijelölt szerve bírálja el.
Tananyagközi kérdések IV.
1. Milyen esetekben és milyen időintervallumokra figyelemmel kell a személy- és
vagyonőrnek jelentést tennie, illetve készítenie?
2. Határozza meg az írásbeli jelentés tartalmi követelményeit!
3. Milyen esetekben és ki jogosult a személy- és vagyonőr intézkedésével kapcsolatban
panaszt előterjeszteni?
4. Az előterjesztett panasszal összefüggésben ki jár el?
22

23. 5. Van-e lehetőség a panasszal kapcsolatos döntéssel szembeni fellebbezésre?
Ellenőrző kérdések I.
I./1.
Jelölje a mondatot helyessé tevő állításokat!
Közterületen vagy nyilvános helyen ingatlant, vagy ingóságot őrző vagyonőrzési
feladatokat ellátó személynek minden esetben formaruhát kell viselnie, amelyen fel kell
tüntetni…
a) annak a vállalkozásnak a nevét vagy engedélyezett rövidített nevét, amellyel
munkaviszonyban áll,
b) annak a vállalkozásnak, vagy természetes személynek a nevét, akinél a feladatát
ellátja,
c) a vagyonőr azonosító számát,
d) a vagyonőr beosztását,
e) a vagyonőr nevét,
f) a „vagyonőr” megjelölést,
g) a „biztonsági őr” megjelölést.
I./2.
Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat, amelyek a vagyonvédelmi tevékenység
szakmaterületei közé tartozik!
a) a jogi személyek életének és testi épségének védelme
b) szállítmány kísérése
c) pénz és érték szállítása
d) az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos
létesítmények védelme
e) ingóság leltározása
f) ingatlan őrzése
g) nagy kiterjedésű helyszínek biztosítása
h) rendezvénybiztosítás
I./3.
Válassza ki a helyes állítást, állításokat!
a) A személy- és vagyonvédelmi, tervező-szerelő, illetve magánnyomozói
tevékenységet folytató kötelezettségei közé tartozik a felhatalmazása,
jogosultságának igazolása.
b) Feladatainak ellátása során a vagyonőrök használhatnak a Magyar Honvédségre,
rendvédelmi szervre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, illetve más hatóságra utaló
elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb
jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést.
c) Az intézkedéssel érintett személy kérésére a vagyonőr köteles a tevékenységére
vonatkozó felhatalmazást, hitelt érdemlően igazolni.
23

24. d) A titoktartási kötelezettsége alól törvényi előírás, valamint – saját adatait
érintően – a megbízó és a megbízott adhat felmentést a vagyonőr részére.
e) A vagyonőri tevékenységet végző személy a szerződés teljesítése során tudomására
jutott és rögzített személyes adatokat a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülését
követő 36 hónap elteltével köteles megsemmisíteni.
f) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában
meg kell semmisíteni, illetve törölni kell legfeljebb a rögzítéstől számított három
munkanap elteltével.
g) A személy- és vagyonőr – figyelemmel az egyes rendészeti feladatokat ellátó
személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni
fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényre – 2014. január 01-jét
követően hatósági jogkörrel rendelkezik.
I./4.
Az alábbi felsorolásból válassza ki a személy- és vagyonőri tevékenység ellátása során
végzett intézkedésekre vonatkozó alapelveket!
a) szükségesség
b) mértékletesség
c) erős fizikum
d) hatékonyság
e) környezeti ártalmak kerülése
f) arányosság
g) bátorság
h) méltánytalanság
i) szakszerűség
j) biztonságosság
I./5.
Válassza ki a helyes állítást, állításokat!
a) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bűncselekmény elkövetésén tetten ért
személyt a vagyonőr elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak
haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.
b) Közterületnek nem minősülő létesítmény őrzése során a vagyonőr jogosult az
általa őrzött területre belépő személyt felhívni kilétének igazolására.
c) A sportrendezvény helyszínén szolgálatot teljesítő vagyonőr – a vonatkozó
előírások megtartásával – jogosult a sportrendezvényről eltávolítandó személyt a
rendőrség kiérkezéséig visszatartani.
I.7. A rendészeti feladatokat ellátó személyek
I.7.1. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek köre
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény vezette be a jogi környezetbe a rendészeti feladatokat ellátó személyek fogalmát,
azzal, hogy egyértelműen definiálta az e körbe tartozókat csakúgy, mint a részükre biztosított
jogosultságokat.
24

25. Ennek értelmében rendészeti feladatokat ellátó személynek minősül:
1. a természetvédelmi őr,
2. az erdővédelmi szolgálat tagja,
3. a hegyőr,
4. a formaruházatnál meghatározottak kivételével a hivatásos vadász,
5. az erdészeti szakszemélyzet,
6. a jogosult erdészeti szakszemélyzet,
7. a halászati őr,
8. a közterület-felügyelő,
9. az önkormányzati természetvédelmi őr,
10. a mezőőr.
A rendészeti feladatokat ellátó személyt intézkedési és kényszerítőeszköz-használati
jogosultság illeti meg a feladatai ellátása során.
A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során a külön jogszabályban
meghatározott
1. egyen- vagy formaruhája,
2. a szolgálati igazolványa és
3. a szolgálati jelvénye
igazolja.
A szolgálati igazolvány tartalmazza
1. a rendészeti feladatokat ellátó személy
1.1. családi és utónevét,
1.2. fényképét,
1.3. feladatkörét (pl.: „halászati őr”, vagy „közterület-felügyelő”, stb.),
2. a munkáltatójának nevét,
3. a kibocsátó megnevezését, valamint
4. az igazolvány egyedi azonosítóját (azonosító szám).
Fontos kihangsúlyozni, hogy sem a személy- és vagyonőr, sem pedig a polgárőr nem
minősül rendészeti feladatokat ellátó személynek. Éppen ezért nem illetik meg az e körbe
tartozókat a rendészeti feladatokat ellátó személyek, intézkedési- és a kényszerítőeszköz
használati jogosultságai sem!
I.8. Az önkormányzati rendészeti szerv és a segédfelügyelő
I.8.1. Az önkormányzati rendészeti szerv létrehozása, feladatai
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a
települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének
védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására önálló költségvetési, vagy az önkormányzat
szervezet belül kialakított szervezet létrehozásával is gondoskodhat.
Ennek alapján – a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a
fővárosban a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés – a polgármesteri
(főpolgármesteri) hivatal a meghatározott feladat ellátása érdekében belső szervezeti
egységként, önálló költségvetési szervként, költségvetési szerv belső szervezeti egységeként
25

26. önkormányzati rendészeti szervet hozhat létre. A szabályozás értelmében önkormányzati
rendészeti szervet több önkormányzat, társulásos formában is működtethet.
Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható
1. az önkormányzati természetvédelmi őr,
2. a közterület-felügyelő,
3. a mezőőr,
4. az erdészeti szakszemélyzet,
5. a jogosult erdészeti szakszemélyzet
6. a halászati őr és
7. a segédfelügyelő.
I.8.2. A segédfelügyelő alkalmazásának feltételei és a segédfelügyelők feladatai
A rendészeti feladatokat ellátó személyek jogszabályban meghatározott tevékenységét az
önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazotti vagy a munka törvénykönyvéről szóló
törvény hatálya alá tartozó munkavállalás keretében az önkormányzati segédfelügyelő is
támogathatja. Ez a feladatkör szintén újdonság, korábban ilyen – jogilag is egyértelműen
meghatározott – „szereplő” nem volt megtalálható a közrend, közbiztonság körében
tevékenykedő személyek között.
A szabályozás értelmében segédfelügyelő az a büntetlen előéletű, magyar állampolgár lehet,
aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvőképes, a feladata ellátásához előírt képesítési
feltételekkel rendelkezik. A képesítés feltételét a vonatkozó belügyminiszteri rendeletek
részletesen meghatározzák.
A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal nem rendelkezik, közterületen és
külterületen végzett munkáját kizárólag az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti
szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, természetvédelmi őr jelenlétében és
utasítása szerint végezheti. A segédfelügyelő közreműködése ugyanakkor nem terjedhet ki a
rendészeti feladatot ellátó személy intézkedéseire, illetve a kényszerítő eszközök
alkalmazására.
A segédfelügyelő – a vagyonőrhöz hasonlóan, kizárólag önvédelmi célból – vegyi eszközt,
rendőrbotot és szolgálati kutyát tarthat magánál, valamint önvédelmi célból testi kényszert
alkalmazhat.
A segédfelügyelő feladata ellátása során az önkormányzat által meghatározott
formaruhát viseli.
Tananyagközi kérdések V.
1. Határozza meg a rendészeti feladatokat ellátó személyek körét?
2. Mi igazolja a rendészeti feladatot ellátó személyt?
3. A tanultak alapján az Ön véleménye szerint a személy- és vagyonőr is beletartozik a
rendészeti feladatot ellátó személyek körébe?
4. Kiket értünk a segédfelügyelők meghatározás alatt?
26

27. Ellenőrző kérdések II.
II./1.
Válassza ki az állítást helyessé tevő választ!
A közterület-felügyelőt…
a) csak szolgálati igazolvánnyal kell ellátni
b) csak szolgálati jelvénnyel kell ellátni
c) szolgálati igazolvánnyal, és szolgálati jelvénnyel kell ellátni
II./2.
Válassza ki a helyes állítást, állításokat!
a) A segédfelügyelő csak akkor intézkedhet önállóan, ha a jegyző, vagy egy
önkormányzati ügyintéző is jelen van.
b) A segédfelügyelő aláírja a rendészeti feladatot ellátó személy által készített
elismervényt.
c) A segédfelügyelő feladata ellátása során az önkormányzat által meghatározott
formaruhát viseli.
d) Önkormányzati rendészeti szerv tagjaként csak akkor foglalkoztatható a vagyonőr, ha
egyéni vállalkozó.
e) Rendészeti feladatot ellátó személynek minősül az Országos Polgárőr Szövetség
tagjaként nyilvántartott polgárőr, amennyiben polgárőri szolgálatát a lakhelye szerinti
településen látja el.
f) Rendészeti feladatot ellátó személynek minősül az erdészeti szakszemélyzet és a
hegyőr is.
II./3.
Jelölje a mondatot helyessé tevő állításokat!
A rendészeti feladatot ellátó személy szolgálati igazolványa tartalmazza…
a) a rendészeti feladatokat ellátó személy családi és utónevét,
b) a rendészeti feladatokat ellátó személy születési évszámát,
c) a rendészeti feladatokat ellátó személy lakcímét,
d) a rendészeti feladatokat ellátó személy feladatkörét,
e) a munkáltatójának nevét,
f) a munkáltató telephelyének címét,
g) a kibocsátó megnevezését,
h) az igazolvány egyedi azonosítóját.
II./4.
Válassza ki a helyes állítást!
a) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során a külön jogszabályban
meghatározott egyenruhája, szolgálati jelvénye és szolgálati igazolványa külön-külön
is igazolja.
b) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során a külön jogszabályban
meghatározott egyen- vagy formaruhája, szolgálati jelvénye és szolgálati igazolványa
külön-külön is igazolja.
27

28. c) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során a külön jogszabályban
meghatározott egyenruhája, szolgálati jelvénye és szolgálati igazolványa együttesen
igazolja.
d) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során a külön
jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhája, szolgálati jelvénye és
szolgálati igazolványa együttesen igazolja.
e) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során a külön jogszabályban
meghatározott egyen- vagy formaruhája, rendfokozata, szolgálati jelvénye és
szolgálati igazolványa együttesen igazolja.
II./5.
Válassza ki a helyes állítást!
a) A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal korlátozott mértékben rendelkezik,
közterületen és külterületen végzett munkáját elsősorban az erdővédelmi szolgálat
tagja, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet,
természetvédelmi őr jelenlétében és utasítása szerint végezheti.
b) A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal nem rendelkezik, közterületen
és külterületen végzett munkáját kizárólag az erdővédelmi szolgálat tagja, az
erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, természetvédelmi
őr jelenlétében és utasítása szerint végezheti.
c) A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal nem rendelkezik, közterületen,
nyilvános helyen, külterületen, illetve magánlakásban végzett munkáját kizárólag az
erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti
szakszemélyzet, természetvédelmi őr jelenlétében és utasítása szerint végezheti.
II. Fejezet: Szabálysértési jogi ismeretek
II.1. A szabálysértési jog fogalma, felelősség
II.1.1. A szabálysértés fogalma
Szabálysértések azok a jogsértő magatartások, amelyek a bűncselekményekhez képest
enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott
együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve
meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba
ütköznek.
II.2. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények
II.2.1. Büntetések
A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések:
1. a szabálysértési elzárás,
2. a pénzbírság,
3. a közérdekű munka.
28

29. Az Sztv. rendelkezései szerint elzárással is büntethető szabálysértések:
1. magánlaksértés (Sztv. 166. §);
2. önkényes beköltözés (Sztv. 167. §);
3. távoltartó határozat megszegése (Sztv. 168. §);
4. rendzavarás (Sztv. 169. §);
5. garázdaság (Sztv. 170. §);
6. közbiztonsági tevékenyég jogosulatlan végzése (Sztv. 171. §);
7. tiltott prostitúció (Sztv. 172. §);
8. veszélyes fenyegetés (Sztv. 173. §);
9. feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel (Sztv. 174. §);
10. valótlan bejelentés (Sztv. 175. §);
11. hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás (Sztv. 176. §);
12. járművezetés az eltiltás tartama alatt (Sztv. 177. §);
13. tulajdon elleni szabálysértés (Sztv. 178. §), ami egy tulajdonképpeni gyűjtő jellegű
törvényi tényállás, hiszen magába foglalja az 50 000 forintot meg nem haladó értékre
elkövetett
a) lopást,
b) rongálást,
c) sikkasztást,
d) jogtalan elsajátítást,
e) orgazdaságot,
f) csalást,
g) hűtlen kezelést;
14. jogosulatlan vadászat (Sztv. 179. §).
II.2.2. Intézkedések
A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:
1. a járművezetéstől eltiltás,
2. az elkobzás,
3. a kitiltás,
4. a figyelmeztetés.
II.3. Eljárási rész
II.3.1. A szabálysértés miatt eljáró hatóságok
Az általános szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi
kerületi) hivatala.
Hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében
1. a rendőrkapitányság vagy
2. az egyes feladatok ellátására létrehozott speciális rendőri szerv, illetve
3. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve
jár el.
Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság jár el.
29

30. II.3.2. Helyszíni bírságolás
II.3.2.1. Helyszíni bírság kiszabására jogosultak
A rendőrség, a rendőr, bármely szabálysértés miatt kiszabhat helyszíni bírságot.
Szabálysértés észlelése esetén – amennyiben ezt e törvény külön említi – a rendőrön kívül
más hatóság, illetve annak tagja is helyszíni bírságot szabhat ki.
Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt azonban csak a rendőrség hivatásos
állományába tartozó személy szabhat ki helyszíni bírságot.
II.3.2.2. Helyszíni intézkedésként alkalmazott helyszíni bírság
Helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben helyszíni
bírság kiszabásának van helye.
A helyszíni bírság összege 5 000 forinttól 50 000 forintig, hat hónapon belül ismételt
elkövetés esetén 70 000 forintig terjedhet. Bizonyos szabálysértések esetén a helyszíni
bírság összege rendeletben előírt, az eljáró hivatalos személynek nincs lehetősége a
mérlegelésre.
Ha az eljárás alá vont személy a helyszíni bírság kiszabását – a helyszíni bírság meg nem
fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után – aláírásával
igazoltan tudomásul veszi, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak.
II.4. A személy- és vagyonőr munkában leggyakrabban előforduló szabálysértések
Rendzavarás
Sztv. 169. § (1) Aki
a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,
b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy
intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít,
c) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen vagy a
sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó
sportrendezvényen az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik,
amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró
hivatalos személy által történő azonosítását,
szabálysértést követ el.
(2) Aki nyilvános rendezvényen
a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés
okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,
b) a rendező szerv, illetve a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának,
rendelkezésének nem tesz eleget,
szabálysértést követ el.
(3) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya
alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos
feltételek mellett nyitva áll.
30

31. A tulajdon elleni szabálysértés
Sztv. 177. § (1) Aki
a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan
elsajátítást, orgazdaságot,
b) ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást,
c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést
követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el.
Tananyagközi kérdések VI.
1. Mely esetekben jogosult a rendőr helyszíni bírságolásra?
2. Mely hatóság az általános szabálysértési hatóság?
3. Határozza meg a szabálysértés fogalmát!
4. Mely szabálysértéseket vont a jogalkotó az elzárással is büntethető szabálysértések
körébe?
5. Milyen büntetéseket és intézkedéseket lehet alkalmazni szabálysértési eljárásban?
Ellenőrző kérdések III.
III./1.
Egészítse ki az alábbi felsorolást!
A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések:
a) a szabálysértési elzárás
b) a pénzbírság
c) a közérdekű munka
III./2.
Döntse el, hogy igaz vagy hamis az állítás!
Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt
valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet
közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.
a) Igaz
b) Hamis
III./3. Válassza ki a helyes állítást!
1. A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belüli
ismételt elkövetés esetén hetvenezer forintig terjed.
2. A helyszíni bírság összege kétezer forinttól húszezer forintig, hat hónapon belüli
ismételt elkövetés esetén ötvenezer forintig terjed.
3. A helyszíni bírság összege négyezer forinttól harmincezer forintig, hat hónapon belüli
ismételt elkövetés esetén ötvenezer forintig terjed.
31

32. III./4.
Az alábbi felsorolásból válassza ki az állítást helyessé tevő jogsértéseket!
A tulajdon elleni szabálysértések körébe tartozik….
a) a rongálás
b) a tolvajlás
c) a lopás
d) a csalás
e) a rablás
f) a sikkasztás
g) az okirat-hamisítás
III./5.
Az alábbi felsorolásból válassza ki az állítást helyessé tevő jogsértéseket!
Az elzárással is büntethető szabálysértések közé tartozik…
a) az önkénytelen beköltözés
b) a magánlaksértés
c) a prostitúció
d) a valós bejelentés
e) a közbiztonsági tevékenyég jogosulatlan végzése
f) a feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel
g) a jogosulatlan vadászat
h) a hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás
i) a közigazgatási határozat rendelkezéseinek megszegése
III. Fejezet: Büntetőjogi ismeretek
III.1. Büntetőjog általános rész
III.1.1. A bűncselekmény fogalma, súly szerinti felosztása, a bűnösség
III.1.1.1. A bűncselekmény fogalma
Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli –
gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a Btk.
büntetés kiszabását rendeli.
III.1.1.2. A bűncselekmény súly szerinti felosztása
A bűncselekményeket súlyuk szerint
1. bűntettre vagy
2. vétségre
osztjuk fel.
32