Itt található az órai anyaghoz tartozó vetítés.

1. Az ember keringési
szervrendszere

2. Feladata
 szállítás
– tápanyagok, légzési gázok (sejtekig)
– bomlástermékek (veséhez)
– hormonok (sejtekhez)
 hőszabályozás
– bőr hajszálerei révén
 védekezés

3. Központ: szív
 elhelyezkedés: mellüreg elülső részében,
két tüdő között
 aszimmetrikus felépítésű
 ökölnyi méretű (kb. 300 gramm)

4. Szív – szöveti felépítés
 kívül szívburok borítja
 szívizom
– folyamatosan működik
– nagy erőt kifejteni
– nehezen fárad
 szívbelhártya béleli belül
– rajta egyrétegű laphám

5. Szívburok részleges eltávolítása

6. Szív – belső felépítés
Négy üregre tagolódik:
 jobb pitvar
2-3 mm vastag
fal (rövidtávra
 bal pitvar továbbít)
 jobb kamra
– 5 mm
 bal kamra
– 15 mm (legerőteljesebb)
sövény szerepe: ne keveredjen a vér

7. Zárt keringési rendszer
 benne áramló folyadék: vér
 erekben szállítanak
 nem folyik be a szövetek közé
 gyorsabb keringést biztosít
 gerincesekre jellemző
– kivétel: gyűrűsférgek

8. Erek – szövettani felépítés
 kívül hámborítás
 alatta kötőszövet
 simaizom rétege
 kötőszövet
 egyrétegű laphám béleli
– endotélium

9. Erek típusai
Artériák (verőerek, ütőerek)
 szív felől szállítják a vért
 vastag, rugalmas, izmos falú
 kör alakú keresztmetszet
 átmérőjük egyre csökken a szívtől
távolodva
 egyre kisebb ágakra ágaznak szét

10. Erek típusai
Vénák (gyűjtőerek, visszerek)
 szív felé vezetik vissza a vért
 vékonyabb, kevésbé izmos fal
 keresztmetszete ovális
 szívhez közeledve nő az átmérőjük
 egyre nagyobb ágakba folynak össze

11. Erek típusai
Kapillárisok (hajszálerek)
 legvékonyabb falú erek hajszálnál 10-szer vékonyabb
– gázcsere megy végbe a falán át
– vér egy része átszűrődik rajta
 artériákat, vénákat köti össze
 gyors tágulás, szűkülés lehet
– bőrben hőszabályozás
ember ereinek összesített hossza: kb. 10 000 km

12. Vérkörök

13. Vérkörök
Nagy vérkör:
 BK → aorta → artériák → hajszálerek
(gázcsere) → vénák → fővéna → JP
Kis vérkör:
 JK → tüdőartéria → tüdőben kapillárisokra
oszlik (gázcsere) → tüdővéna → BP

14. Billentyűk
 a vér egyirányú áramlását biztosítják
Vitorlás billentyűk
 pitvarok – kamrák határán találhatók
 pitvarok összehúzódnak → nagy nyomású
vér a benyomja → kamrába bejut a vér
 kamrák összehúzódnak → megnő a
nyomás → bezáródnak → vér nem tud
visszaáramolni a pitvarba

15. Vitorlás billentyűk

16. Billentyűk
Zsebes (félhold alakú) billentyűk
 kamrákból kiinduló artériák kezdetén
 3 db alkot egy zárókészüléket
 kamrából kiáramló vér megnyitja ezeket
→ vér erekbe áramlik → tágul az ér, de
megnő a nyomás → vérrel telítődnek a
zsebek → nem jut vissza a vér a kamrába
 nagyobb vénákban is találhatók

17. Zsebes billentyűk

18. Szív vérellátása
 külön érrendszer gondoskodik róla:
koszorúerek látják el, táplálják a szívizmot
– külső felszínen futnak
– elzáródhat egy ág
 az általa táplált rész elhal
 kialakul az infarktus

19. Szív összehúzódása
 saját ingerületképző rendszere van
sinus ritmus

20. Szív összehúzódása
 önmagát képes működtetni
– ingerületet képes gerjeszteni magának
 szívhez futó idegek is szabályozzák
– ijedtség hatására felgyorsul a szívverés
– ha elvágjuk ezeket továbbra is működik
 stresszhatásra nem gyorsul ekkor már fel a szívverés
– sinus-csomó eltávolítása esetén a másodlagos
pitvar-kamrai csomó működteti

21. Szív összehúzódása
újraélesztéskor elektromos impulzusokkal próbálják beindítani a szívet

22. Szívfrekvencia (pulzus)
 szakaszos szívműködés folyamatos
keringést biztosít
 összehúzódik a kamra → verőerekbe kerül
a vér → kitágulnak, faluk megfeszül →
kamra elernyedésekor innen
továbbáramlik a vér (lüktetés)
 erek lüktetése, ütése = pulzus
 nyugalmi állapotban a szív
összehúzódásainak száma 72/perc
– csuklóknál, nyaknál érezhető

23. Szívfrekvencia (pulzus)
 egy összehúzódással 70 ml vér jut ki a bal
kamrából
– egy perc alatt: kb. 5 liter
 sport közben 2,5-szeresére is megnőhet a
pulzus
– több mint 12 litert pumpál ki
– szüksége van a jobb oxigénellátásra
 egy összehúzódáskor a kamra munkája =
1 pohár víz 1 méterre való felemelése

24. Szívfrekvencia (pulzus)
 70 éves ember szíve több mint 2 milliárd-
szor húzódott össze → sokat dolgozik,
viszonylag folyamatosan
– jóval kitartóbb a többi izomnál
 két összehúzódás között 1/6 másodpercet
„pihen” a szív
– egy nap alatt: akár 5 óra

25. EKG
 elektrokardiogram
 szívműködés közben keletkező elektromos
feszültségváltozásokat méri
 görbe alakjából látható hogy megfelelő-e a
szívműködés

26. EKG

27. Vérnyomás
 vér haladását gátló tényezők:
– ereket a környező szövetek összeszorítják
– súrlódik az érfalon a vér
 bal kamrából való kijutáshoz 16 kPa (120
Hgmm) nyomás szükséges
 elernyedéskor az érrendszer kezdeti
szakaszán 11 kPa (80 Hgmm) a vérnyomás
 szívtől távolodva csökken a vér sebessége
és a vérnyomás

28. Vérnyomás

29. Kérdések (A)
 Szívünk melyik üregénél a legvastagabb a
szívizom? Miért éppen itt?
 Mit jelent a keringési sokk?
 Mennyi az átlagos nyugalmi pulzus? Egy
versenysportolónak nyugalomban ennél
több vagy kevesebb a pulzusa? Válaszod
indokold!

30. Kérdések (B)
 Miért kering folytonosan a vérünk, ha a
szívünk szakaszosan ver?
 Mit jelent a fibrilláció? Milyen problémákkal
járhat?
 Tegnap jött meg a vérképem eredménye.
Sajnos elég magas a vérem hematokrit
értéke. Milyen gondokat okozhat ez?

31. Kérdések (C)
 Milyen következményekkel járna, ha a
szívhez futó összes ideget átvágnánk?
 Mikor történhet velünk ájulás? Mennyi ideig
tartó oxigénhiányt bír még ki az agyunk
maradandó károsodás nélkül?
 Ferinek egy üvegszilánk vágta meg a kezét,
Petinek pedig a fűrész sértette fel. Melyikük
vérzése fog hamarabb elállni? (a két seb
ugyanolyan mély) Válaszod indokold!