TURIZMUS ÉS INNOVÁCIÓ - VIII. Nemzetközi Turizmus Konferencián elhangzott előadás prezentációja
Szervezők: Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet
Győr, 2016. április 4.
Kutatási módszerek a had-, rendészet-, és biztonságtudományokban
Dr. Kollár Csaba: Turizmus és információbiztonság - A kiterjesztett valóság lehetőségei és veszélyei az idegenforgalomban
1. Turizmus és
információbiztonság
A kiterjesztett valóság
lehetőségei és veszélyei az
idegenforgalomban
DR. KOLLÁR CSABA PHD.
TURIZMUS ÉS INNOVÁCIÓ
VIII. Nemzetközi Turizmus Konferencia
2016. április 4.
Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet
Győr
6. „Az Augmented Reality (kiterjesztett valóság) a valódi világ
(kamera által rögzített) és a virtuális világ (3D tárgyak, stb…)
együttes, valós időben történő megjelenése.”
„Az Augmented Reality alapvető interfész a fizikai és a virtuális
világ között.”
„A kiterjesztett valóságban olyan input (szenzor) és output
(aktuátor) eszközök jelennek meg, amelyek segítségével az
emberek egy kevert valóságot láthatnak a képernyőn.”
„A kiterjesztett valóság fejezi be azt, amit az internet elkezdett.”
„A kiterjesztett valóság nem más, mint egy jövőkép arról, hogy
hogyan fog az ember interakcionálni a digitális információkkal.”
Definíciók
7. Behálózott városok (networked urbanism)
Összekapcsolt
Környezetek
Rendszerek
Épületek
Interakciók
Tapasztalatok
Emberek
Szolgáltatások
Látható valóság, ami számítógéppel generált elemekkel
egészül ki
Kézzel fogható/elérhető valóság
A kiterjesztett valóság tulajdonságai
8. kamera
GPS-vevő
érintőképernyő
vonalkód
QR-kód
marker
RFID
AR szemüveg
mobiltelefon
laptop
Tablet PC
asztali PC
GPS készülék
AR szemüveg
„a” valóság eszköz
input
output
Szerver (felhő)
GEO infók
képek
videók
TXT
szolgáltatások
alkalmazások
WiFi, 3G
BT, kábel
kiterjesztett
valóság
INFO (1…n)
Működés I.
9. kamera/webkamera: látott információk, arc-, tárgy- és
képfelismerés (vonalkód, QR-kód, marker) szoftverek
segítségével
GPS-vevő: földrajzi koordináták meghatározása
érintőképernyő: grafikus felhasználói felület
vonalkód
QR-kód
marker
RFID
AR szemüveg
kontaktlencse
Formafelismerés
Működés II.
10. mobiltelefon: „laptop kicsiben”
Laptop: mobiliroda
Tablet PC: laptop a mobiltelefon tulajdonságaival
asztali PC: hálókártya, monitor, marker nyomtatásához
nyomtató
GPS készülék
AR szemüveg
IoT
PROBLÉMA
hordozhatóság képernyőméret, akkumulátor kapacitása
Működés III.
11. 1. kliens készüléke adatokat és információkat küld a
szerverre a valóságról
2. szerver beazonosítja a valóságot
3. szerver a valósághoz hozzáfűzi az adatokat különböző
szempontok szerint
4. a hozzáfűzött adatok megjelennek a készülék kijelzőjén
.
.
.
info 1…n
kliens helyzete
ki/kik/mi van a környéken
marketinges alkalmazások
fizetős/ingyenes szolgáltatások
valós/virtuális piacterek
képek/videók (richmedia)
Működés IV.
12. Vezetékes és/vagy vezeték nélküli távközlés
Vezetékes hálózat
WiFi
GPS
3G, 4G
Bluetooth
PROBLÉMA
lefedettség
sávszélesség
hálózati biztonság
adatok megbízhatósága, relevanciája
felhasználói/szolgáltatói ismerethiány (kinek/mire lehet jó?)
Működés V.
15. GPS alapú játékok
Hamis információk
Rossz koordináták
Fenntartások
nélkül fogadjuk el
mások
véleményét?
Feltűnés nélkül
nyomon követhető
a felhasználó
Személyes
adataink
illetéktelenek
kezébe kerülnek
21. A kiterjesztett valóságnak van helye a
turizmusban
A kiterjesztett valóság megannyi új
szolgáltatással és alkalmazással tudja
gazdagítani a turisztikai aktivitásokat
Az információbiztonság felértékelődik az
adatok korában
Az informatikai veszélyforrások a
bosszúságtól egészen a terrortámadásokig
terjedhetnek
Az információbiztonsággal egyaránt
foglalkoznia kell a turisztikai alkalmazások
fejlesztőinek, a szolgáltatóknak, a
felhasználóknak