Stock exchange vs rtb and ad exchange Forster Péter Kerti Attila tőzsde vs rtb evolution konf 2015
•Télécharger en tant que PPTX, PDF•
0 j'aime•625 vues
A tőzsdei motorok működése és az RTB lényege. A tőzsde és a tőzsdei motorok nem csupán kereskedésre, de a konkurens piaci tevékenységének befolyásolására is alkalmas. Vajon a Real Time Bidding esetén - ami hasonlít a tőzsdei rendszerre - ez hogy működik? Forster Péter (Concorde) és Kerti Attila (Maximize) közös előadása.
Recommandé
Recommandé
Contenu connexe
En vedette
En vedette (20)
Stock exchange vs rtb and ad exchange Forster Péter Kerti Attila tőzsde vs rtb evolution konf 2015
- 1. Tőzsde vs RTB Forster Péter Concorde Értékpapír Online üzletágvezető Kerti Attila Maximize CEO
Notes de l'éditeur
- KA : Ide tettem egy erős képet az elejére
- FP: Tőzsde: Kibocsátó – pl MOL nyrt Instrumentum pl. MOL részvény Tőzsde – pl. Xetra, Bét Bróker – Pl. Concorde Befektető – pl Kiss József KA: RTB: Publisher – kiadó, origo.hu Impression – egy érkező felhasználó adview-ja Exchange – az RTB rsz (plusz DSP-SSP, etc) Agency – lehet sales house is, aki az ügyféllel a kapcsolatot tartja Client – a hirdető FP: Eltérés: a tőzsde esetében ez nem egy egyirányú folyamat, a kezdeti részvénykibocsátás után a befektetők a tőzsdén továbbra is tudják a részvényeket adni-venni, nem „fogyasztják el”. Nézzük az ügyletkötés folyamatát!
- FP: Ez a világ legnagyobb árutőzsdéjének az ajánlati könyve, designer-re láthatólag már nem futotta Vételi és eladási ajánlatokat gyűjti, bal oldalt a vevők, jobb oldalt az eladók Mindenki meg tudja adni, hogy milyen áron hajlandó eladni/megvenni az adott terméket, ezek a limitáras ajánlatok Ha valaki nem bírja idegekkel és azonnal szeretné megvenni/eladni, azt úgy hívják, hogy piaci áras megbízás, ilyenkor azonnal teljesül a megbízás a lehető legjobb áron. Az ügyletkötés anoním, de teljesen transzparens, pontosan visszakövethető, hogy mikor milyen áron hány darab cserélt gazdát. Az adott adásvétel után tőzsdétől függően 2-3 napon belül történik meg az elszámolás KA : (itt én nem is mondok sztem semmit)
- KA : Ebben a dzsungelben profi közvetítő nélkül valóban nehéz! Íme a jól ismert digitális display reklám ökoszisztéma legújabb, 2015-ös verziója. A kiadó és a hirdető között a szereplők (elsőre) átláthatatlan garmadája foglal helyet. De ez még nem jelenti azt, h nincs transzparencia. (mi a helyzet a pénzpiacokon?) FP : nem annyira releváns
- FP: Hasonlóságokból valójában nem sok van, de ami van, az nagyon fontos: rengeteg eladó és vevő koncentrálódik mindkét platformon, ahol tömeges adásvétel. szintén fontos hasonlóság, hogy mindkét helyen szükség van szakképzett közvetítőre. A tőzsde esetében ez megkerülhetetlen, ugyanis csak tőzsdetagok kereskedhetnek, de talán az online hirdetések piacán is elmúltak azok az idők, amikor valaki saját gógyiból hatékonyan tudott kampányt működtetni. Attila? KA: - hasonló, hogy a kereslet és a kínálat mozgatja le és fel az árakat Egy termék azé lesz, aki a licitben a legtöbbet kínálja érte Egy kereskedési rendszer kell hozzá, hogy működjön – az exchange Ehhez valóban több kell, mint egy kis seftes okoskodás
- FP: Különbségekből annál többet találtunk Attilával. A legfontosabb és a tőzsdei világból érkezők számára már-már érthetetlen a transzparencia teljes hiánya. Ahogy az előző diát is látszott, tőzsdei ügyletkötés esetén pontosan lehet látni, hogy hol vannak a vevők, hol az eladók, mit kell tennem ahhoz, hogy azonnal eladhassam/megvehessem az adott terméket. És ez nem csak az aktuális helyzetre vonatkozik; talán mindenki látott már legalább messziről ilyen gyertya chartot, ilyenek segítségével akár évtizedekre visszamenőleg meg lehet nézni, hogy mikor mennyiért lehetett az adott részvényt adni-venni. A másik fontos különbség, hogy a hirdetések esetén a vevő mindig vevő az eladó mindig eladó, emiatt nem is lehet spekulálni. A tőzsdén ez a legritkább esetben van így. KA: A transzparencia problémája az RTB ben és általában a programmaticban többsíkú : HOL JELENEK MEG? Az RTBben rendszertől függ, hogy egyáltalán tudja-e a hirdető, hogy hol jelenik meg a hirdetés – van ahol tudom, van ahol nem -Természetesen blacklist/whitelist rendszerrel kiszűrhető a nem kívánatos tartalom (18+, erőszak, olcsó bulvár stb) és hangsúlyoszható a preferált tartalom típus (hírek, sport) - Ez ad részben lehetőséget a csalásra 2. JÓ AZ ÁR VS BENCHMARK? A CPA javulás a kiindulópont, mivel a piac árairól nem kapok visszajelzést (vö. Tőzsde)
- FP: És akkor térjünk át az RTB továbbfejlődési lehetőségeire. 2 dolog kellene nagyon: az egyik a transzparens árképzés, amiről már beszéltünk. A másik az RTB alapú értékesítés ne egy egyirányú folyamat legyen, hanem a megvett impression-öket ne kelljen egyből elfogyasztani, hanem lehessen vele kereskedni, újra eladni. Magyarul spekulálni. Ez ugye a fogyasztás jellegéből adódóan nehéz, mert a user nem vár, de erre van egy több száz éves megoldás, a határidős kereskedés. Határidős kereskedés gyakorlatilag mindenre elképzelhető; kereskednek devizával, nyersanyagokkal, széndioxid kibocsátási joggal, hasított félsertéssel, bármivel. A közös jellemzőjük, hogy meg van határozva egy kötésegység és egy minőségi standard, amit úgy hívnak, hogy kontraktus és a lejárat ideje és helye, amikorra az adott terméket le kell szállítani/el kell számolni. Tehát egy határidős kereskedőnek az, hogy 5000 AB státuszú női kattintást vesz decemberi lejáratra teljesen értelmes, kereskedhető termék. Persze ez az elnevezés túl bonyolult, valószínűleg lerövidítenék arra hogy „veszek 5 decemberi csajt 5 dollárig”. De a lényeg, a lényeg: ha jól néz ki a chart, akkor bele fog venni, anélkül, hogy életében hirdetne bármit bárhol. Miért jó ez bárkinek a szemét spekulánsokon kívül? Jó lehet a publishernek, mert pl. előre értékesíteni tudja a hirdetési kapacitását, és jó lehet a hirdetőnek is, mert pl. előre fixálni tudja az árát, nem fut a továbbiakban „árfolyamkockázatot”. /-- poén, ha úgy alakul: Itt hadd jegyezzem meg, hogy gyakran felmerül kérdésként, hogy miért nem vesszük meg nyáron az olajat és adjuk el drágán télen… --/ És van egy általános jótékony hatása is a kereskedhetőségnek és a spekulánsok jelenlétének, mégpedig az, hogy megnő a likviditás, mindig lesz vevő és eladó. Nem akarok nagyon előreszaladni, de ha a határidős kereskedés üzembiztosan működik, akkor már a Jóisten sem menti meg, hogy megjelenjenek az erre ráépülő (ún. derivatív) termékek, pl az opciók, azaz hirdetési jogok, ami egyébként szintén egy teljesen standard terméktípus az üzleti életben. Ebbe már nem akarok annyira belemenni, de ugye az a különbség, hogy a határidős ügyletnél lejáratkor a vevő köteles megvenni az eladó köteles eladni az adott mennyiségű hirdetést, de az opciók esetén mindig az egyik fél elállhat az ügylettől, vételi opció esetén a vevő,eladási opció esetén az eladó. KA : RTB-ben a digitális transzparencia hiánya ezt nem teszi lehetővé, de ha megjelenne, lividitást hozna a piacba Érdeke valakinek a teljes transzparencia? Miért nincs? Első lépés? Indexek közzététele
- FP: És az utolsó slide, talán ez kapcsolódik a legszorosabban az előadás témájához, a kereskedő robotokhoz. Jelenleg ugye elég egyszerű, egyirányú folyamat, lényegében azzal tud egy robot játszani, hogy vevői oldalon a bideket állítgatva próbálja kipuhatolni, hogy hova kell állnia ahhoz, hogy ő kapja az impressiont. A tőzsdei kereskedő robotok akkor tudnak ennél továbblépni, ha egyrészt az előbb beszélt transzparencia és kétirányú kereskedés lehetősége belép. A robotok tipikusan a historikus piaci árból képeznek különböző mutatókat, indikátorokat, és ez alapján adnak vételi/eladási jelzéseket. Feltettem néhány indikátort a chart-ra, de ebből van még vagy 100. KA : ehhez is a transzparencia szükséges , ami jelenleg nincs -behozhat addicionális pénzt, likviditást