Recommandé
Contenu connexe
Tendances
Tendances (6)
En vedette
En vedette (11)
Similaire à Dsuang Dszi, a lepke és én
Similaire à Dsuang Dszi, a lepke és én (20)
Plus de szkbl
Plus de szkbl (20)
Dsuang Dszi, a lepke és én
- 1. DZSUANG DSZI, A LEPKE ÉS ÉN AVAGY SZUBJEKTÍV VÉLEMÉNY OBJEKTÍV TÉNYEKRŐL SZKEPTIKUS KLUB BUDAPEST 2014.10.21
- 2. „TÉVEDNI EMBERI DOLOG” „A száz év múlva élő emberek visszanéznek majd ránk, és nevetnek. Az mondják: --Tudod, miben hittek valaha az emberek? Fotonokban és elektronokban! El tudsz képzelni ilyen hihetetlen ostobaságot? --- „ J.M.Crichton 1942-2008 Harvard MD neves amerikai sci-fi író
- 3. Szabó Lőrinc 1900-1957 Dsuang Dszi álma - - - - - - - - - - - - - - -Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán valami mégis megborzongatott, kétezer évig töprengtem azóta, de egyre bizonytalanabb vagyok, és most már azt hiszem, hogy nincs igazság, már azt, hogy minden kép és költemény, azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét, a lepke őt és mindhármunkat én.
- 4. Szabó Lőrinc 1900-1957 Dsuang Dszi álma - - - - - - - - - - - - - - -Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán valami mégis megborzongatott, kétezer évig töprengtem azóta, de egyre bizonytalanabb vagyok, és most már azt hiszem, hogy nincs igazság, már azt, hogy minden kép és költemény, azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét, a lepke őt és mindhármunkat én.
- 5. EGY MINDENNEPI TAPASZTALATI TÉNY AZ EMBERISÉG A TECHNIKAI CIVILIZÁCIÓT VÁLASZTOTTA
- 6. NE HIGGY A TEKINTÉLYNEK!
- 7. HÖRPINTEK VALÓDI VILÁGOT … (J.A.) Immanuel Kant (1724-1804) „A dolgoknak csakis tiszta értelemből vagy tiszta észből való megismerése nem egyéb puszta látszatnál, és csak a tapasztalatban van igazság”. Richard Feynman (1918-1988) Nobel díj (1965): ”A kvantumelektrodinamikában kifejtett munkásságáért.” „….. és nem lehetnek eredményesek az olyan próbálkozások, amelyek a természetet filozófiai elvekkel, vagy csupán ösztönös megérzésekkel akarják kifejezni.”
- 8. „A FILOZÓFIA HALOTT …” „A filozófia halott. Nem tartott lépést a tudományok (különösen a fizika) legújabb fejleményeivel. A tudósok lettek mára a felfedezés fáklyájának hordozói a világ megismerésében” (Hawking – Mlodinow, 2010). Steven Hawking (1942-) Leonard Mlodinow (1954-)
- 9. 1686 A FILOZÓFIA MA
- 10. A FILOZÓFUSOK ÉS AZ „-istázás” A hatékony tudós: realistának látszik, amennyiben a világot az észlelés folyamatától függetlenül igyekszik leírni; idealistának, amennyiben a fogalmakat és elméleteket az emberi szellem saját találmányának tekinti (amelyek logikai úton nem vezethetők le a tapasztalatból); pozitivistának, amennyiben fogalmait és elméleteit csak annyiban tekinti jogosnak, amennyiben azok az érzékszervi tapasztalatok kapcsolatait logikailag ábrázolják.
- 11. „..A VALÓ ANYAG TEREMTETT MINKET…. ” (J.A.) avagy : Az evolúció fénye! „A biológiában semminek nincs értelme, ha nem az evolúció fényében nézzük.” Theodosius Dobzhansky (1900 – 1975) John Archibald Wheeler (1911-2008)
- 12. MINDEN ÉLŐLÉNY A MAGA NEMÉBEN TÖKÉLTETES INGER : A KÖRNYEZETBŐL SZÁRMAZÓ FIZIKAI ÉS KÉMIAI HATÁSOK VÁLASZ: ALKALMAZKODÁS A KÖRNYEZETI HATÁSOKHOZ TÚLÉLÉS! A JÓ VÁLASZ = HELYES JÓSLÁS INGER: „A MÚLT” VÁLASZ „A JELEN” EREDMÉNY „A JÖVŐ” FIZIKAI ÉS KÉMIAI TÖRVÉNYEK KÖZVETLEN HATÁSA → ÖSZTÖNÖK →TUDAT 3.5 mlrd év
- 13. MINDEN ÉLŐLÉNY A MAGA NEMÉBEN TÖKÉLTETES INGER : TUDATOS MEGFIGYELÉS VÁLASZ: TUDATOS CSELEKVÉS A TUDATUNKBAN FELÉPÜL A KÜLVILÁG „MODELLJE” A JÓ VÁLASZ = ADEKVÁT MODELL A „JUTALOM” MÁR NEM (CSAK) A TÚLÉLÉS, HANEM A TUDÁS MAGA
- 14. A TAPASZTALATBAN VAN AZ IGAZSÁG Francis Bacon (1561-1626) „Semmi sincs az értelemben, ami nem lett volna korábban az érzetekben.” ↓ azaz Elménkben megjelenik a Környezetünk egy (tudatos) képe ↓ Mennyire lehet adekvát ez a kép ? ↓ azaz Megismerhető-e a Világ ?
- 15. ÓRIÁSOK VÁLLÁN ÁLLUNK A filozófia abban a nagy könyvben van írva, amely nyitva áll mindenkor szemeink előtt: az Univerzumra gondolok. De nem olvashatjuk mindaddig, míg meg nem tanuljuk a nyelvét, és nem barátkozunk meg a jelekkel, amelyekkel írva van. A matematika nyelvén van írva és a betűi háromszögek, körök és más geometriai alakzatok, amelyek ismerete nélkül lehetetlen egyetlen szót is megérteni. Galilei (1623) Galileo Galilei (1564-1642) 1686 Isaac Newton (1642-1727)
- 16. Richard Feynman (1918-1988) Nobel díj (1965): ”A kvantum- -elektrodinamikában kifejtett munkásságáért Én azonban a matematika kikerülését nem tartom lehetségesnek, mivel a matematika nem csak egyszerűen egy másik nyelv. A matematika nyelv plusz gondolkodásmód, nyelv és logika egysége. A matematika lényeges szerepet játszik a természet leírásában, és nem lehetnek eredményesek az olyan próbálkozások, amelyek a természetet filozófiai elvekkel, vagy csupán ösztönös megérzésekkel akarják kifejezni. Wigner Jenő (1902-1995) Nobel díj (1963): „..az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.” A matematikának a természettudományok terén való hasznossága a csodával határos. Nincs is rá racionális magyarázat. Mert semmiképpen sem természetes, hogy legyenek "természeti törvények", és még kevésbé kézenfekvő, hogy az ember felfedezhesse őket. Az a tény, hogy a matematika nyelve alkalmas a fizikai törvények megfogalmazására, csodálatos ajándék, amelyet soha nem leszünk képesek igazán megérteni vagy kiérdemelni.
- 17. MI A MATEMATIKA? FELFEDEZZÜK VAGY KITALÁLJUK? Erdős Pál (1913-1996) „A matematika létezik, csak fel kell fedezni. A prímszámtétel az emberiség fennállása előtt is létezett, és akkor is létezni fog, ha már nem leszünk.” Godfrey Harold Hardy (1877-1947) „Hiszem, hogy a matematikai valóság rajtunk kívül van, hogy a mi feladatunk felfedezni vagy megfigyelni azt, és hogy a tételek, amelyeket bebizonyítunk, vagy nagyképűen fogalmazva "megalkotunk", egyszerűen megfigyeléseink jegyzőkönyvei. „
- 18. Andrew Wiles (1953-) Pierre de Fermat (1601-1665) 1993 1670 an+bn=cn
- 19. A matematikusok olyan általános s elvont gondolkodási sémákat dolgoznak ki, melyek bármikor felhasználhatók, bármely, a valóságból vett, axiómarendszerből kiindulva is. A fizikusnak minden mondatának kell, hogy jelentése legyen. Ez egy nagyon lényeges dolog, amit gyakran figyelmen kívül hagynak azok, akik a fizikát a matematika oldaláról közelítik meg. Pedig a fizika nem matematika, mint ahogyan a fizika sem matematika. A fizikában érteni kell az egyes szavak kapcsolatát a valóságos világgal. … Mert ez az egyetlen lehetséges módja nnak, hogy a következtetéseink helyességéről meggyőződjünk. Richard Feynman
- 20. HOGYAN MŰKÖDIK EZ A LEKÉPZÉS ? A TAPASZTALATAINKBÓL FAKADÓ ALAPFELTEVÉSEINK A FIZIKÁBAN 1.) Tőlünk FÜGGETLENŰL létezik egy anyagi Világ (Univerzum). 2.) Létezik „TÉR” és létezik „IDŐ” . (Idő az események sorrendjének a „jegyzőkönyve”) 3.) Az Univerzumban -ban (térbeli és időbeli) „MINTÁZATOK” vannak. 4.) Ezeket felismerjük és „OK-OKOZAT”-i sémákba rendezhetjük. (Absztrakció, logika, természettörvények) 5.) Az Univerzum lokálisan vizsgálható és a törvények UNIVERZÁLISAK. (Ha „Itt és Most”, akkor „Mindig és Mindenhol.”) 6.) A természettörvények RACIONÁLISAK. („A” és „nem A” egyszerre nem igaz!)
- 21. ÉRZÉKSZERVEINK FOGSÁGÁBAN A MÉRTÉKEGYSÉGEK RENDSZERE A Természet rendjét tükrözi (m,s,kg,C) PÉLDÁK: idő, hőmérséklet, elektromosság, mágnesség, …. n>>1
- 22. A mérés szükséges, de nem elégséges ! (miden mérést értelmezni is ke Mérés eredménye valós számok Mérés értelmezése az Modell visszaadja, megjósolja ezeket a számokat. . A Fizikában a MODELL szükségképpen MATEMATIKAI modell
- 24. SZABADULÁS ÉRZÉKSZERVEINK FOGSÁGÁBÓL MÉRET TÁVOLSÁG ÉS IDŐ
- 26. A TERMÉSZETTÖRVÉNYEK UNIVERZALITÁSA avagy AZ UNIVERZUM ÉS A KÁLYHACSŐ Max Planck 1958-1947 Nobel díj 1918 a „hatáskvantum felfedezéséért”. „h”
- 27. AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSI NYAKÖNYVE Született 13.7 milliárd évvel ezelőtt A hellyel és az Idővel együtt (Big Bang). Megmért hőmérséklete T= 2.725 +/- 0.002 K, Melléklet: A 300 000 éves csecsemő fényképe. Lábjegyzet: A 0.001K nagyságrendű hőmérséklet ingadozások A születendő galaxisok „csírái” . köztük van a mi mostani Tejútrendszerünk is! COBE
- 28. Nobel díj (2006) : „ A mikrohullámú kozmikus sugárzás fekete test jellegének és aniztrópiájának a felfedezéséért John C. Mather 1946 George Smoot 1945 Nobel díj Bizottság megjegyzése: Ezzel a méréssel a kozmológia bekerült az egzakt tudományok körébe.:
- 29. Stephen Hawking (1942- ) „Először mindig az elmélet jön létre, mert elegáns és ellentmondásoktól mentes matematikai modellre van szükség. Az elmélet lehetőséget nyújt bizonyos előrejelzésekre, amelyeket mérésekkel ellenőrizni tudunk. Ha a megfigyelések összhangban az előrejelzésekkel, ez nem jelenti az elmélet igazolását, de az elmélet fennmarad és alkalmazásával újabb előrejelzéseket lehet készíteni, ezeket pedig megfigyelésekkel lehet ellenőrizni. Ha viszont a megfigyelések nem egyeznek az elméleti előrejelzésekkel, akkor az elméletet elvetik.”
- 30. NEM ÁRT, HA TUDJUK, HOGYAN CSINÁLJUK ! 1.) Indukció (EGYEDI megfigyelések, ÁLTALÁNOS törvényszerűségek ) 2.) Hipotézis (ABSZTRAKCIÓ, lényeges-lényegtelen, modellalkotás) 3.) Falszifikálhatóság (= a CÁFOLÁS lehetősége! ) Szigorú logikai értelemben nincsen 100%-os bizonyítás, » DE AZÉRT…) 4.) Megerősítés (TAPASZTALAT = megfigyelés, mérés, eszközkészítés
- 31. Steven Weinberg (1933 - ) Nobel díj (1979) „..az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás egyesítésében kifejtett munkásságáért. Többek között a gyenge semleges áram megjóslásáért.” De ha hiszünk egy elméletben , mert összhangban van a megfigyelésekkel és azért van összhangban a megfigyelésekkel, mert igaz (amit persze nem mindig vehetünk biztosra) akkor miért olyan nagy baj, ha röviden csak azt mondjuk, azért hiszünk benne, mert igaz. Ez a redukcionlizmus, amelyet a magyarázatok nyilainak konvergenciájaként határoztam meg, nem a tudomány kutatási programjának a sajátossága, hanem magáé a természeté. .. Az is elképzelhető lenne, hogy a magyarázatok nyilai sok különböző forrás felé mutatnának.
- 32. A FIZIKAI TUDÁSUNK BIZONYOSSÁGÁRÓL Steven Weinberg (1933 - ) ÉS A MÓCSINGOS HÚSRÓL (Gyenge érvelés) „… hogy a nawtoni mechanika és a maxwelli elektrodinamika ma használatos formájukban nem azonosak a relativitás, illetve a kvantummechanika előtti elméletekkel, mert akkor még nem tudtuk, hogy csak közelítőleg érvényesek, ma pedig már tudjuk. Ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy a hús amit eszünk, nem ugyanaz, mint amit megvettünk, mert most már tudjuk róla, hogy mócsingos , de a hentesnél még nem tudtuk. Ma ezek az egyenletek közelítő pontosságúnak tekintjük, amelyek bizonyos korlátok között érvényesek. … De ebben a formájukban és ezen érvényességi körön belül (száz éveken át) fennmaradtak és alighanem korlátlan ideig fenn fognak maradni.
- 33. A FIZIKA ÉS A „VALÓSÁG” Stephen Hawking Hogyan lehet a realitás filozófiánk alapja, ha elméleteinktől függ, hogy mit tekintsünk reálisnak? De a világegyetem esetében elmélet nélkül egyszerűen nem tudjuk felismerni, hogy mi a valóság, mi a realitás. .. a fizikai elméletek egyszerű matematikai modellek, amelyeket a ísérleti eredményekleírására hsználunk. Egy elmélet akkor jó, ha modellként elegáns, ha nagyszámú ismert megfigyelést helyesen ír le és ha képes előre jelezni újabb megfigyelések eredményeit. Ezen tlmenően nincsen értelme feltenni azt a kérdést, hogy megfelel-e valóságnak, mivel nem tudjuk, hogy mi az elmélettől független valóság.
- 34. A FIZIKA ÉS A „VALÓSÁG” „Ha közel egy valószínűséggel meg tudjuk jósolni egy mérés eredményét, akkor a modellünknek van legalább egy eleme, amelyik megfelel a valóság egy elemének.”
- 35. • ÉS, AMI ELMARADT….