SlideShare une entreprise Scribd logo
1  sur  8
On-line kérdőívek készítése egyszerűen, gyorsan és olcsón ― egy
      freeware keretrendszer bemutatása, módszertani és technikai
                                útmutató
       Bevezetés
       A tanulmány elsődleges célja, hogy olyan lehetőségre világítson rá, ami ez idáig kevéssé ismert a
társadalomtudományi kutatások kapcsán. Pontosabban maga a módszer, a webes vagy on-line kérdőíves
felmérés módszere önmagában nem új, csak a kérdőív elkészítésének ezen alternatívája, a technikai
megvalósítás ezen módszere nem elterjedt. Olyan ingyenesen használható, freeware alkalmazás
bemutatására vállalkoznék, melynek segítségével programozói ill. webszerkesztői tudás nélkül, csupán
felhasználó szintű informatikai ismeretek birtokában is készíthetünk professzionális on-line kérdőíveket.

       Előzmények
       Az általam végzett számítógépes attitűd vizsgálatok csaknem tíz éves múltra tekintenek vissza. A
web akkori fejlettségi szintjén nem volt lehetőség mások által elkészített freeware kérdőíves rendszerek
alkalmazására, így – mai szemmel tekintve – kezdetleges, azonban akkoriban kevéssé elterjedt technikai
módszerekkel igyekeztem hatékonyan megoldani a problémát. A longitudinális kutatás befejező
szakaszában új megoldások után kezdtem kutatni.

       A lehetőségek széles választéka

       Az elmúlt szűk 10 évben jelentős fejlődés mutatkozott a webes technológiák terén is. Épp a
korábbi kutatásommal egy évben jelent meg a weben a google1, ami azóta nemcsak a legnépszerűbb és
leghatékonyabb kulcsszavas keresőrendszert üzemelteti, hanem egyik élenjáró képviselője a legújabb
webes trendek és technológiák ― a Web 2.0 ― megvalósításának. Szintén ezekben az években jelent
meg a PhP4, mint a webes programozás mára legfejlettebb és legsokoldalúbb eszköze2. Egyre inkább tért
hódítottak az adatbázis alapú webes rendszerek, több jól működő, hatékony és biztonságos adatbázis
kezelő rendszer is freeware jogokkal rendelkezik, legnépszerűbb talán ezek közül a mysql3.

       E két fő komponens – a PhP és a mysql – együttes alkalmazásával létrehozhatók olyan webes
rendszerek, melyek űrlapelemekkel dolgoznak, az ezeken keresztül bevitt adatokat azonnali ellenőrzés és
esetleges konverzió után közvetlenül a szerveren lévő adatbázisba rögzítik. Továbbá az is megvalósítható,
hogy a szerverre rögzített adattáblák felhasználásával még maga a webes rendszer alkalmas legyen
közvetlen statisztikai lekérdezések eredményeinek megjelenítésére, az űrlapelemek paraméterei alapján
az adatok nevének és címkéinek az előállítására, valamint olyan mértékű adattábla konverzióra, ami
lehetővé teszi az exportálást az SPSS vagy Excel ill. Calc programok felé.

       Hosszas keresgélést követően több tucat olyan webes kérdőívkészítő rendszert találtam, amelyek
megfelelhettek volna a céljaimnak. (Egy népszerű és hatékony webszkript-kereső rendszer csak az
angolul beírt survey kulcsszóra 175 találatot hozott.4 És ez nem is a teljes weben fellelhető lista, csupán
annak egy szűk részhalmaza.) Nyilván nem szorul magyarázatra, hogy a jogdíjas, több ezer eurós
árfekvésű alkalmazások kínálták messze a legszélesebb spektrumú szolgáltatásokat.

       A freeware alkalmazások között is azonban további két alaptípus létezik: Az egyszerűbb,
könnyebben elérhető, de sok esetben korlátos lehetőségekkel felruházott, mások által fejlesztett
weboldalakon keresztül használható on-line szolgáltatások alkotják az egyik típust. Ezeknél azonosítóval
és jelszóval egy adott honlapon igénybe tudjuk venni az általuk támogatott szolgáltatásokat, nincs
szükség saját tárhelyre, szerver kapacitásra, ebből kifolyólag telepítésre, konfigurációra és szakértelemre
sem. A bonyolultabb, ám lényegesen sokrétűbb megoldást ezekkel szemben a másik típus jelenti: a kész
1
  http://www.google.com/corporate/history.html
2
  http://hu.php.net/history
3
  http://dev.mysql.com/doc/refman/5.0/en/what-is-mysql.html
4
  http://www.hotscripts.com/
webes programcsomagok. Hasonlóan a PC-n megszokott freeware programokhoz, ezek is letölthetők a
gyártó honlapjáról. Általában tömörített formában sem túl nagyok. Azonban nem a személyi
számítógépünkre, hanem megfelelő paraméterekkel rendelkező saját webszerverre kell telepíteni. Ezt az
utat választottam!

       A végleges megoldás ― Limesurvey
       A választott eszköz a Limesurvey. E sorok írásának az időpontjában a kérdőív készen van, a
kérdéseket felvittem a rendszerbe ― ugyan egyelőre csak a magyar nyelvű változatot ―, több tesztet is
végrehajtottam, és magát a kutatás alapjait képző felmérést jelenleg is „élesben” futtatom.

       A keretrendszer bemutatása

        A választott kérdőívkezelő rendszer honlapjának fejlécében hirdetett mottója szerint ez egy „nyílt
forráskódú kérdőíves alkalmazás, amely üdítően egyszerű és ingyenes”. A projekt koordinátora és egyben
a Limesurvey megalkotója egy 36 éves hamburgi férfi, Charsten Schmitz5, aki kezdetben egy korábbi
nyílt forráskódú rendszer fordítójaként került kapcsolatba a kérdőíves alkalmazással, de hamar áttért a
fejlesztésre. Ma ő biztosítja a felhasználói támogatást, vezeti a fejlesztő team-et és kézben tartja az
aktuális verzióval kapcsolatos teendőket.

        A rendszer működési elve leegyszerűsítve könnyen felvázolható. Részleteiben hasonlít az 1999-es
felmérésben kidolgozott saját módszerhez, de annál mégis nagyságrendekkel hatékonyabb. A szoftver
egy nyilvános webszerverre van telepítve, amelyen megadott paraméterekkel rendelkező webes
szolgáltatásokat vesz igénybe (Apache, MySQL, PhP6). A konfigurálást követően egy webes felületet
kapunk, amely felhasználói azonosítással érhető csak el. Alapesetben egy adminisztrátor felhasználó
létezik, de ha a kérdőívek kezeléséhez, feldolgozásához szükséges, lehetőség van több ― eltérő
jogosultsági szintű ― felhasználó létrehozására.

      Bejelentkezés után az rendszer adminisztrációs felületét kapjuk meg, ahol a grafikus
környezetekben megszokott, magyar nyelvű menürendszer teszi lehetővé a további munkát. (ld. 3. ábra)
Ezen keresztül létrehozhatjuk a kérdőíveinket, aktiválhatjuk azokat, nyomon követhetjük az adatok
beérkezését majd a kérdőív lezárását követően egyszerűbb statisztikai vizsgálatokat is elvégezhetünk ―
természetesen mindezt a webes adminisztrációs felületen. Az a nagyszerű ebben, hogy munkánk során
nem vagyunk helyez kötve, bármilyen internet kapcsolattal és böngésző programmal rendelkező gépről
ugyanúgy tudunk dolgozni, legyünk akár a világ bármely pontján is.

       A kérdőívekben felvett adatokat a szerver adatbázisban tárolja. Az adatbázis biztonságos, az
archiválás során biztonsági mentésekkel védett. A tárolt adatok szintén a webes felületről elérhető
konverziós funkciókkal átvihetők más adatfeldolgozó rendszerekbe, sőt külön lehetőség van az SPSS
szintaxisfájl generálására is, ami az adatfájl címkézését hivatott elvégezni.

       Mindebből tehát látszik, hogy a Limesurvey a legkorszerűbb webes technológiákra építve
rendkívül barátságos és hatékony eszközt ad a kezünkbe kérdőíves feladatok megoldására. Hogyan
jellemzik a szerzők saját alkalmazásukat? Tekintsük át a Limesurvey rendszer főbb tulajdonságait7:
               •    Egyidejűleg korlátlan számú kérdőív kezelése.
               •    Egy kérdőíven belül korlátlan számú kérdés létrehozásának lehetősége.
               •    Korlátlan számú válaszadó hozzárendelése minden kérdőívhez.
               •    Többnyelvű kérdőívek megvalósításának lehetősége.
               •    Felhasználói rendszer.

5
  http://www.limesurvey.org/content/view/20/37/lang,en/
6
  Az Apache (http://www.apache.org/), a PhP (http://www.php.net/) és a MySQL (http://www.mysql.com/) nyílt
forráskódú, szabad szoftverek. A mai korszerű webes alkalmazások elengedhetetlen feltételit biztosítják szerver
oldalon. Telepítésük, konfigurálásuk nagy szakértelmet igényel, rendszergazdai feladatkörbe tartozik.
7
  http://www.limesurvey.org/content/view/13/80/lang,en/
•    20 különböző beépített kérdéstípus.
             •    Nyomtatható verzió készítése online kérdőívekből.
             •    Feltételes kérdések létrehozásának lehetősége.
             •    Újrahasználható, rugalmas válaszcsoportok készítése.
             •    Kész kérdőívek importálása, kérdések másolásának lehetősége.
             •    A kérdőívek értékelésének lehetősége.
             •    Névtelen és névvel ellátott kérdőívkezelés.
             •    Nyitott és zárt válaszadói csoportok létrehozásának lehetősége.
             •    Választható nyilvános regisztrációs lehetőség.
             •    Meghívó, emlékeztető és jelige küldés e-mailben.
             •    Lehetőség a kérdőív megszakítására és a kitöltés folytatására egy másik időpontban.
             •    Sablonszerkesztő felület a megjelenés testre szabására, CSS alapú arculattervezés.
             •    Kibővített és felhasználóbarát (grafikus) kezelői felület.
             •    Utólagos adatbeviteli lehetőség (Nyomtatott kérdőívek adatainak hozzáfűzése az
                  online felvett adatokhoz.)
             •    Automatikus időkezelés a kérdőív érvényességének vizsgálatára (Kezdő- és befejező
                  időpont definiálásának lehetősége.)
             •    Továbbfejlesztett import és export lehetőség, CSV és excel formátumban (Az
                  adatbázisba rögzített adatok átvitele fájlba mentve.)
             •    Alapszintű statisztikai elemzés és grafikus megjelenítés, export lehetőséggel bővítve
                  (A rögzített adatokra lefuttatható alapszintű leíró-statisztikai vizsgálatok és ezek
                  eredményeinek megjelenítése grafikusan. A kérdőív lezárása nélkül, közvetlenül a
                  webes felületen.)

       A kutatás jelenlegi fázisában tökéletes eszköznek tűnik, technikai szempontból bizonyára
kifogástalan eszköz lesz a számítógépes attitűd feltérképezésére irányuló vizsgálataimhoz.

      Kérdőív létrehozása

       Ha megszületett a tervezett kérdőív nyers vázlata, nincs más hátra, mint felvinni ezeket a
rendszerbe, létrehozni a kérdéscsoportokat, az alternatív válaszlehetőségeket és a feltételes
összekapcsolásokat. Miután a kutatást nem csak magyar nyelvterületen szeretném elvégezni, már a
kezdeti fázistól folyamatosan ügyelni kell az ehhez szükséges előfeltételek megvalósítására, a 3 nyelvi
változat kezelésének előkészítésére.

       A kérdőívszerkesztés eszközigénye igen alacsony, csupán internet kapcsolattal rendelkező
számítógép és böngésző program szükséges. Így a munka nem helyhez kötött, akár otthonról, akár a
munkahelyről, akár könyvtárból vagy szélsőséges esetben még mobiltelefonról is megoldható a kérdőív
adminisztrációja. A webes felület könnyen áttekinthető, logikusan elrendezett ikonok segítségével
szolgálja ki a felhasználókat.
1. ábra: A Limesurvey adminisztrációs felülete

       A 3. ábrán jól kivehető módon a kérdőívek kezelése négy logikai szintre bomlik. Legfelül (1) az
átfogó adminisztrációs menüt találjuk, amely a keretrendszer egészét érintő paraméterek beállítására, ill.
rendszerszintű funkciók megvalósítására szolgál. Ezek (sorrendben balról jobbra): felhasználók és
csoportok adminisztrációja; alapbeállítások; adatbázis műveletek; címkekészletek8 adminisztrációja;
sablonszerkesztés9; kérdőív választás; súgó. Minden menü esetében felbukkanó ablakokban lebegő súgót
kapunk, ha kezdetben bizonytalanok lennénk a rendszer kezelésében.

       A következő szint (2) akkor jelenik csak meg, ha a felső szinten a legördülő listából
kiválasztottunk egy létező kérdőívet vagy az új kérdőív létrehozására kattintottunk. Új ― már az adott
kérdőívhez rendelt ― lehetőségeket kínál ez a menüsor.

       A kérdőív aktiválása vagy deaktiválása; a biztonsági beállítások; a tesztelés; az aktív kérdőív
adatbeviteli felülete; a nyomtatható verzió; az exportálás és törlés innen érhető el, de legfontosabb talán a
kérdőív szerkesztésének, a kérdéscsoportok definíciójának lehetősége.




                                       2. ábra: A kérdőív alapbeállításai

       A 4. ábrán jól áttekinthető, milyen alapbeállítási lehetőségek kínálkoznak egy-egy kérdőív
létrehozásakor. Ezeket természetesen a szerkesztés közben is módosíthatjuk, de mégis érdemes az „üres”
kérdőív állapotában ezeket még rögzíteni. Nem felsorolva minden opciót, csupán az izgalmasabbakat
8
  Címkekészletek: olyan válasz-struktúrák, amelyek lehetővé teszik a beépített alaptípusoktól eltérő szerkezetű
kérdések létrehozását.
9
  Sablonok: olyan webes formátum-definíciós fájlok, amelyekkel testre szabható a kérdőívek webes megjelenése.
kiemelve érdemes áttekinteni a kerettel jelzett lehetőségek sorát. Sok egyéb mellet itt választható ki, hogy
a korábban definiált vagy beépített sablonok közül melyikkel ruházzuk fel a kérdőívet; engedélyezzük-e a
kitöltőknek a kérdőív félbehagyását és későbbi folytatását; ellássa-e a rendszer a beküldött kérdőíveket ―
az anonimitás megtartása mellett ― dátum és IP cím bélyegzővel; milyen egyéb nyelveken szeretnénk
elérhetővé tenni a kérdőívet és hogy legyen-e egy dátum, ami után a kérdőív nem elérhető. A beállítás
második lapján további hasznos lehetőségek kínálkoznak, amivel tovább finomíthatjuk egy-egy
kérdőívünk paraméterezését, de ezeket itt nem részletezném.

        Ha a 2. szinten kiválasztunk egy létező kérdéscsoportot, vagy új létrehozását kezdeményezzük,
megjelenik a következő (3) szint, ami az adott kérdőíven belül az adott kérdéscsoport definícióját
biztosítja. A csoport szerkesztése, törlése, exportálása mellett itt nyílik lehetőségünk felvinni új
kérdéseket egy-egy csoporthoz illetve a felvitt kérdéseket itt módosíthatjuk.

       Az adminisztrációs felület legalsó szintjén (4) a kérdőív egyes kérdéseinek kezelése valósítható
meg, így ez akkor válik csak láthatóvá, ha kiválasztunk egy kérdést a csoport elemei közül. Hasonlóan a
kérdőív- és a csoport-adminisztrációs szinthez, itt is az adott elem szerkesztése, törlése, exportálása az
elsődleges feladat, de további fontos lehetőségek a kész kérdés másolatának elkészítése, a kérdés
válaszlehetőségeinek és előfeltételeinek a definiálása, illetve a tesztelés. A válaszlehetőségek megadás
természetesen opcionális, csak bizonyos típusú10 kérdések esetén szükséges. A tesztelés során a
megszerkesztett kérdést a webes felületen „élesben” próbálhatjuk ki, pontosan úgy, ahogy majd a kérdőív
aktiválását követően azt a válaszadók fogják látni.

       Az 5. ábrán láthatunk egy mintát, miként definiálható a Limesurvey rendszerben egy kérdés. A
kód tetszőleges lehet, de célszerű olyan beszédes neveket választani, ami a későbbiekben az
adatfeldolgozás során segíti a munkánkat. A súgó mező kitöltése nem kötelező, de a magyarázatra szoruló
kérdésekhez ezen a felületen lehet hozzáfűzni megjegyzéseinket. A választott smink függvénye, hogy
ezek miként jelennek meg a végleges kérdőív oldalon.




                                          3. ábra: Kérdés szerkesztés

        A típus kiválasztására szolgáló legördülő menüből választhatjuk ki, hogy az adott kérdés mely
beépített típusra épüljön. (Ha az 1-es szinten létrehoztunk saját címkekészletet, akkor azok is itt érhetők
el.) A kérdés szülő csoportja is megadható, alapesetben természetesen az az érték jelenik meg itt, amelyik
csoportban jelenleg dolgozunk, mégis módosítható utólag is egy kérdés csoportbéli elhelyezkedése.
Fontos pont a kötelező kitöltés magadása: itt állítható be, hogy mely kérdések kitöltése kötelező és mely
kérdések kitöltése opcionális. Egy adott oldalról nem engedi addig tovább a válaszadót a rendszer, amíg
az itt kötelezőnek megjelölt kérdésre választ nem ad. Az érvényesítés mezőben ― bizonyos

10
  A Limesurvey rendszer beépített kérdéstípusai: egyszeres válaszlehetőségek, többszörös válaszlehetőségek, listák,
tömbök, rangsorolás, helykitöltő üres kérdés, nyelvválasztó kérdés.
kérdéstípusoknál ― reguláris kifejezésekkel korlátozhatjuk az adott válaszlehetőségek értékkészletét,
mintaillesztés módszerével meghatározhatjuk, az adott beviteli mező mely értékeket fogadja el. Végül a
kérdés attribútumok megint csak a típustól függő lehetőségeket kínálnak, amelyekkel tovább
korlátozhatók a beviteli lehetőségek. (Például e két utóbbi lehetőség segíthet megvalósítani, hogy a
születési év beviteli mezőben csak 4 numerikus karaktert fogadjon el a rendszer és a beírt négyjegyű szám
értéke 1980 és 2002 között legyen.)




                                           4. ábra: Kérdés teszt

        Az 5. ábrán bemutatott kérdés a teszt során a fenti, 6-os ábrán látható formában jelenik meg. A
csillag jelzi, hogy kötelezően kitöltendő, lent a súgó megjegyzés olvasható. A beviteli mező alatti utasítást
a rendszer automatikusan kapcsolja hozzá a kérdéstípushoz. Itt azonban egy fontos pontot érintünk, a
nyelvi kérdést.

        A magyar nyelvű kiegészítést a korábban említettek szerint a programmal együtt letölthetjük a
Limesurvey honlapjáról, azonban ha a fordításban pontatlanságot találunk vagy bizonyos szövegeket
másként fordítanánk, akkor van lehetőségünk ― hisz nyílt forráskódú rendszerrel dolgozunk ― a nyelvi
fájl szerkesztésére. Ugyan ehhez egy speciális kliensprogramot ― poEdit11 ― kell letöltenünk, ami a
szabványos formátumban képes előállítani a szükséges nyelvi fájlt, de ez nem jelent akadályt. Az
alkalmazás kezelése egyszerű és szabad szoftverről van szó, így a letöltés és használat legális.

        A kutatás célcsoportja szempontjából mindenképpen kívánatos a tegeződő forma használata, így a
letöltött magázódó magyar nyelvi változat szükséges részeit magam fordítottam át tegeződő formára.
Ennek során egyben lektori munkát is végeztem, a gépelési és nyelvtani hibákat kijavítottam. Szerencsére
a letölthető nyelvi fájlok között találtam tegeződő német fordítást, ami első áttekintésre pontosnak
bizonyult, de ennek az ellenőrzése még nem történt meg. Tehát valójában a többnyelvű kérdőívek
készítésének kérdésköre úgy foglalható össze, hogy egyrészről szükség van a telepített Limesurvey
rendszer alá elhelyezni a megfelelő nyelvi fájlokat ― ezek biztosítják a keretrendszer fordítását ―, majd
szükség van a kérdések szövegének és a válaszlehetőségeknek a többnyelvű bevitelére. Ez utóbbiakra a
webes felületen van lehetőség, nem igényel rendszerszintű beavatkozást.

        Visszatérve tehát a kérdés tesztelése során kiderülnek az esetleges hibák, amit azonnal korrigálni is
tudunk. Amikor az összes csoport összes kérdését elkészítettük ― de akár a szerkesztési folyamat közben
is ― lehetőségünk van a teljes kérdőív tesztelésére. Ilyenkor már működnek a kérdésekhez kapcsolt
feltételvizsgálatok, a csoportosítások, oldalakra tagolás, az adatbeviteli korlátozások és a kötelező kitöltés
vizsgálata is. A kérdőív egészére vonatkozó beállításokat (ld. 4. ábra) is eközben tudjuk „élesben”
ellenőrizni.

       Ha eredményesen túljutottunk a tesztelés fázisán, következhet a legizgalmasabb rész, a kérdőív
aktiválása. Az aktiválással válik elérhetővé a kérdőívünk ― a biztonsági beállításoknak megfelelő
formában. A kutatás során felhasználói regisztráció nélküli, anonim kérdőívet használok, így csak pontos
URL-t kell megadni vagy valahogy eljuttatni a válaszadókhoz. A hosszú link egyszerűbb továbbítására
saját domain nevet regisztráltattam, arra elhelyezve egy direkt átirányítást a kérdőív forrására a
kutatásban résztvevőknek csupán a www.szatt.hu címet kell beírniuk böngészőjük címsorába.

       Aktiválással tehát elérhetővé válik a kérdőív a weben, online kitölthető és beküldhető. Amíg a
kérdőívünk aktív, a kérdések struktúráját értelemszerűen nem szerkeszthetjük, nem változtathatunk az
alapbeállításokon, viszont lehetőségünk van a kérdéseket tartalmazó adatbázisba „kézzel” is bevinni
adatokat. E lehetőség a gyakorlati haszna, ha elkészítjük a kérdőív nyomtatható változatát és azt
hagyományos módszerrel, papíron juttatjuk el a válaszadók egy csoportjához. Az így összegyűlt adatok

11
     http://www.poedit.net/
bevitelét el tudjuk végezni a kérdőív webes adminisztrációs felületén, egy speciálisan erre a célra
kialakított beviteli rendszer gyors és hatékony adatrögzítést tesz lehetővé, az új adatok egy adatbázisba
kerülnek az online adatokkal. Így mind a webes lekérdezések alkalmával, mind az exportált adattáblákban
megjelennek az offline válaszok is.

      Amikor lezárul az adatfelvétel időszaka és ― amennyiben kihasználtuk a lehetőséget ―
végeztünk a kézi adatbevitellel, deaktiváljuk a kérdőívet. Ettől kezdve a webes változat nem elérhető,
további adatokat nem rögzíthetünk az adatbázisba.

      A Limesurvey-ben már néhány adat beérkezése után is akár közvetlenül a webes felület kínálta
egyszerű statisztikai lekérdezésekkel, akár az exportálást követően az SPSS rendszer segítségével
megkezdhetjük a leíró statisztikai, összefüggőségi- és különbözőségi vizsgálatok elvégzését.

        A kérdőív menüben (ld. 3. ábra 2. szint) megjelenik egy új lehetőség, de csak ha
rendelkezik a kérdőív rögzített adatokkal. A „kérdőív válaszainak megtekintése” újabb
felületet nyit meg, amelyen további hasznos funkciók kínálkoznak.




                                  5. ábra: A kérdőív válaszainak megtekintése menü

       Azon túl, hogy gyors áttekintést kaphatunk a rögzített adatokról, illetve akár ki is listázhatjuk a
beküldött kérdőíveket ― az összest, vagy csak az utolsó ötvenet ― innen is elérhető az adatbeviteli és az
export/import képernyő. Az export és import lehetőségei szerteágazóak, korábban, a rendszer
ismertetőjében érintettük ezeket. Továbbá itt nyílik alkalom a szűrő felület beállítására, amin
megjelölhetjük a változókat, amelyek leíró statisztikai vizsgálatát gyorsan el szeretnénk végezni. A kapott
táblázatok szintén webes felületen jelennek meg, de lehetőség van ezen táblázatok exportálásának
megvalósítására is, szabványos formátumokban ― MS Word, MS Excel, CSV fájl, SPSS data és sytax
fájl ― és különböző karakter-beállításokkal letölthetjük ezeket közvetlenül az adatbázisból.

       Majdnem utolsóként érdemes megemlíteni, hogy annak a lehetősége is megvan, hogy már
deaktivált adattáblák adatait összefűzzük a jelenlegi adatbázis megfelelő tábláival. Ugyanis a deaktiválás
során az adattáblát lezárja a rendszer és újraaktiválásnál új, üres táblába rögzíti az új adatokat. Ha egy
kutatást több fázisban végzünk el, egy-egy rövidebb időszakra nyitjuk meg az online válaszadás
lehetőségét, akkor több szeparált adatbázisban tárolja a rendszer az adatokat. Ezek hatékony és pontos
egyesítésére szolgál a fenti funkció.

       Végül a VV12 export/import funkció szorul magyarázatra. Felmerülhet az igény, hogy on-line
vizsgálatok adataiban gyorsan és hatékonyan tudjunk tömegesen adatokat módosítani. (Pl. egy-egy
változó értékeiben formai korrekciót végrehajtani.) Ez oldható meg úgy, hogy az eredeti adatbázis
struktúrájának érintetlenül hagyása mellett letölthetjük táblázatos formában a válaszokat, a helyi gépen
megfelelő szoftverrel elvégezhetjük a korrekciót, majd vissza is tölthetjük a változásokat az adatbázisba
úgy, hogy az eredeti adatbázis-szerkezet nem változik meg.

           Összegzés

       A fenti vázlatos leírásból talán kitűnik, hogy a Limesurvey kitűnő és sokrétűen testre szabható
tartalomkezelő rendszernek bizonyul a kérdőívszerkesztés és -feldolgozás feladatához. Technikai
paraméterei, a benne rejlő lehetőségek hatékony és biztonságos webes alkalmazássá emelik. Nem
elhanyagolható szempont továbbá, hogy az alkalmazás nyílt forráskódú freeware szoftver.


12
     VV jelentése: vertical verification
Szakmai szempontból ― főként kezdetben, a telepítés fázisában ― több szakértelmet igényel a
Limesurvey rendszer kalibrálása és beállítása, de a kérdőívek létrehozása, feltöltése, on-line
adminisztrációja már igen könnyen, a lime frissességével megvalósíthatók. Akár kisebb, akár nagyobb
lélegzetvételű kutatásokban biztosan megtérül a kezdetben befektetett többlet energia.

                                                                                        Tóth Attila

      Budapest, 2009. január 18.

Contenu connexe

Similaire à Online kérdőívek készítése - tanulmány

POZITEAM Bővített Műhely Tudásbázison alapuló együttműködés Geoview szemszögből
POZITEAM Bővített Műhely Tudásbázison alapuló együttműködés Geoview szemszögbőlPOZITEAM Bővített Műhely Tudásbázison alapuló együttműködés Geoview szemszögből
POZITEAM Bővített Műhely Tudásbázison alapuló együttműködés Geoview szemszögbőlPOZITEAM
 
SharePoint alapú üzleti megoldások HyperTeam
SharePoint alapú üzleti megoldások HyperTeamSharePoint alapú üzleti megoldások HyperTeam
SharePoint alapú üzleti megoldások HyperTeamMáté Borkesz
 
Firefox OS előadás a Corvinus Nyári Egyetem rendezvényen
Firefox OS előadás a Corvinus Nyári Egyetem rendezvényenFirefox OS előadás a Corvinus Nyári Egyetem rendezvényen
Firefox OS előadás a Corvinus Nyári Egyetem rendezvényenKálmán "KAMI" Szalai
 
CMS en túli webes megoldások
CMS en túli webes megoldásokCMS en túli webes megoldások
CMS en túli webes megoldásokTamas Rigo
 
Webes alkalmazások optimalizálása
Webes alkalmazások optimalizálásaWebes alkalmazások optimalizálása
Webes alkalmazások optimalizálásaAntal Bodnar
 
Könyvtárosok az olvasókért
Könyvtárosok az olvasókértKönyvtárosok az olvasókért
Könyvtárosok az olvasókértDaniel Takacs
 
Tudomanynap2007 úJabb
Tudomanynap2007 úJabbTudomanynap2007 úJabb
Tudomanynap2007 úJabbLajos Homor
 
Bíró valentina web 2.0
Bíró valentina   web 2.0Bíró valentina   web 2.0
Bíró valentina web 2.0valentinabiro
 
Felhő alapú számítástechnika
Felhő alapú számítástechnikaFelhő alapú számítástechnika
Felhő alapú számítástechnikaKároly Novák
 
Fejlesztési kihívások a pénzügyi szektorban
Fejlesztési kihívások a pénzügyi szektorbanFejlesztési kihívások a pénzügyi szektorban
Fejlesztési kihívások a pénzügyi szektorbanPal Vojacsek
 
Firefox OS - Az Open Web megérkezik az okostelefonokra
Firefox OS - Az Open Web megérkezik az okostelefonokraFirefox OS - Az Open Web megérkezik az okostelefonokra
Firefox OS - Az Open Web megérkezik az okostelefonokraKálmán "KAMI" Szalai
 
PaeLife newsletter 3 (Hungarian)
PaeLife newsletter 3 (Hungarian)PaeLife newsletter 3 (Hungarian)
PaeLife newsletter 3 (Hungarian)Paelife Consortium
 
Tudásmegosztás a világhálón
Tudásmegosztás a világhálónTudásmegosztás a világhálón
Tudásmegosztás a világhálónszszptr
 
Közösségben fejlődni versenyelőny - Az Oriana partnerség előnyei
Közösségben fejlődni versenyelőny - Az Oriana partnerség előnyeiKözösségben fejlődni versenyelőny - Az Oriana partnerség előnyei
Közösségben fejlődni versenyelőny - Az Oriana partnerség előnyeiOriana
 
Responsive Webdesign Drupallal
Responsive Webdesign Drupallal Responsive Webdesign Drupallal
Responsive Webdesign Drupallal Hajas Tamás
 

Similaire à Online kérdőívek készítése - tanulmány (20)

POZITEAM Bővített Műhely Tudásbázison alapuló együttműködés Geoview szemszögből
POZITEAM Bővített Műhely Tudásbázison alapuló együttműködés Geoview szemszögbőlPOZITEAM Bővített Műhely Tudásbázison alapuló együttműködés Geoview szemszögből
POZITEAM Bővített Műhely Tudásbázison alapuló együttműködés Geoview szemszögből
 
SharePoint alapú üzleti megoldások HyperTeam
SharePoint alapú üzleti megoldások HyperTeamSharePoint alapú üzleti megoldások HyperTeam
SharePoint alapú üzleti megoldások HyperTeam
 
Web 2.0
Web 2.0Web 2.0
Web 2.0
 
Könyvtári blogok
Könyvtári blogokKönyvtári blogok
Könyvtári blogok
 
Firefox OS előadás a Corvinus Nyári Egyetem rendezvényen
Firefox OS előadás a Corvinus Nyári Egyetem rendezvényenFirefox OS előadás a Corvinus Nyári Egyetem rendezvényen
Firefox OS előadás a Corvinus Nyári Egyetem rendezvényen
 
CMS en túli webes megoldások
CMS en túli webes megoldásokCMS en túli webes megoldások
CMS en túli webes megoldások
 
It3 4 1 3 2 1
It3 4 1 3 2 1It3 4 1 3 2 1
It3 4 1 3 2 1
 
Webes alkalmazások optimalizálása
Webes alkalmazások optimalizálásaWebes alkalmazások optimalizálása
Webes alkalmazások optimalizálása
 
Web 2 sima
Web 2 simaWeb 2 sima
Web 2 sima
 
Web 2
Web 2Web 2
Web 2
 
Könyvtárosok az olvasókért
Könyvtárosok az olvasókértKönyvtárosok az olvasókért
Könyvtárosok az olvasókért
 
Tudomanynap2007 úJabb
Tudomanynap2007 úJabbTudomanynap2007 úJabb
Tudomanynap2007 úJabb
 
Bíró valentina web 2.0
Bíró valentina   web 2.0Bíró valentina   web 2.0
Bíró valentina web 2.0
 
Felhő alapú számítástechnika
Felhő alapú számítástechnikaFelhő alapú számítástechnika
Felhő alapú számítástechnika
 
Fejlesztési kihívások a pénzügyi szektorban
Fejlesztési kihívások a pénzügyi szektorbanFejlesztési kihívások a pénzügyi szektorban
Fejlesztési kihívások a pénzügyi szektorban
 
Firefox OS - Az Open Web megérkezik az okostelefonokra
Firefox OS - Az Open Web megérkezik az okostelefonokraFirefox OS - Az Open Web megérkezik az okostelefonokra
Firefox OS - Az Open Web megérkezik az okostelefonokra
 
PaeLife newsletter 3 (Hungarian)
PaeLife newsletter 3 (Hungarian)PaeLife newsletter 3 (Hungarian)
PaeLife newsletter 3 (Hungarian)
 
Tudásmegosztás a világhálón
Tudásmegosztás a világhálónTudásmegosztás a világhálón
Tudásmegosztás a világhálón
 
Közösségben fejlődni versenyelőny - Az Oriana partnerség előnyei
Közösségben fejlődni versenyelőny - Az Oriana partnerség előnyeiKözösségben fejlődni versenyelőny - Az Oriana partnerség előnyei
Közösségben fejlődni versenyelőny - Az Oriana partnerség előnyei
 
Responsive Webdesign Drupallal
Responsive Webdesign Drupallal Responsive Webdesign Drupallal
Responsive Webdesign Drupallal
 

Plus de Tóth Attila

GPS és geocaching
GPS és geocachingGPS és geocaching
GPS és geocachingTóth Attila
 
SZATT a számok tükrében (előadás)
SZATT a számok tükrében (előadás)SZATT a számok tükrében (előadás)
SZATT a számok tükrében (előadás)Tóth Attila
 
SZATT a számok tükrében (tanulmány)
SZATT a számok tükrében (tanulmány)SZATT a számok tükrében (tanulmány)
SZATT a számok tükrében (tanulmány)Tóth Attila
 
Online kérdőívek készítése - prezentáció
Online kérdőívek készítése - prezentációOnline kérdőívek készítése - prezentáció
Online kérdőívek készítése - prezentációTóth Attila
 
Alapfogalmak és összefüggések
Alapfogalmak és összefüggésekAlapfogalmak és összefüggések
Alapfogalmak és összefüggésekTóth Attila
 
A PK elearning rendszer oktatói tapasztalatainak elemzése
A PK elearning rendszer oktatói tapasztalatainak elemzéseA PK elearning rendszer oktatói tapasztalatainak elemzése
A PK elearning rendszer oktatói tapasztalatainak elemzéseTóth Attila
 
moodle az ELTE TÓFK-on 1.
moodle az ELTE TÓFK-on 1.moodle az ELTE TÓFK-on 1.
moodle az ELTE TÓFK-on 1.Tóth Attila
 
moodle az ELTE TÓFK-on 2.
moodle az ELTE TÓFK-on 2.moodle az ELTE TÓFK-on 2.
moodle az ELTE TÓFK-on 2.Tóth Attila
 
moodle az ELTE TÓFK-on 3.
moodle az ELTE TÓFK-on 3.moodle az ELTE TÓFK-on 3.
moodle az ELTE TÓFK-on 3.Tóth Attila
 
GPS a pedagógiai munkában
GPS a pedagógiai munkábanGPS a pedagógiai munkában
GPS a pedagógiai munkábanTóth Attila
 
<19 Szabadfogású számítógép
<19 Szabadfogású számítógép<19 Szabadfogású számítógép
<19 Szabadfogású számítógépTóth Attila
 

Plus de Tóth Attila (13)

GPS - SZABV177
GPS - SZABV177GPS - SZABV177
GPS - SZABV177
 
GPS és geocaching
GPS és geocachingGPS és geocaching
GPS és geocaching
 
SZATT a számok tükrében (előadás)
SZATT a számok tükrében (előadás)SZATT a számok tükrében (előadás)
SZATT a számok tükrében (előadás)
 
SZATT a számok tükrében (tanulmány)
SZATT a számok tükrében (tanulmány)SZATT a számok tükrében (tanulmány)
SZATT a számok tükrében (tanulmány)
 
Online kérdőívek készítése - prezentáció
Online kérdőívek készítése - prezentációOnline kérdőívek készítése - prezentáció
Online kérdőívek készítése - prezentáció
 
Alapfogalmak és összefüggések
Alapfogalmak és összefüggésekAlapfogalmak és összefüggések
Alapfogalmak és összefüggések
 
A PK elearning rendszer oktatói tapasztalatainak elemzése
A PK elearning rendszer oktatói tapasztalatainak elemzéseA PK elearning rendszer oktatói tapasztalatainak elemzése
A PK elearning rendszer oktatói tapasztalatainak elemzése
 
moodle az ELTE TÓFK-on 1.
moodle az ELTE TÓFK-on 1.moodle az ELTE TÓFK-on 1.
moodle az ELTE TÓFK-on 1.
 
moodle az ELTE TÓFK-on 2.
moodle az ELTE TÓFK-on 2.moodle az ELTE TÓFK-on 2.
moodle az ELTE TÓFK-on 2.
 
moodle az ELTE TÓFK-on 3.
moodle az ELTE TÓFK-on 3.moodle az ELTE TÓFK-on 3.
moodle az ELTE TÓFK-on 3.
 
GPS a pedagógiai munkában
GPS a pedagógiai munkábanGPS a pedagógiai munkában
GPS a pedagógiai munkában
 
<19 Szabadfogású számítógép
<19 Szabadfogású számítógép<19 Szabadfogású számítógép
<19 Szabadfogású számítógép
 
TP 1. gyakorlat
TP 1. gyakorlatTP 1. gyakorlat
TP 1. gyakorlat
 

Online kérdőívek készítése - tanulmány

  • 1. On-line kérdőívek készítése egyszerűen, gyorsan és olcsón ― egy freeware keretrendszer bemutatása, módszertani és technikai útmutató Bevezetés A tanulmány elsődleges célja, hogy olyan lehetőségre világítson rá, ami ez idáig kevéssé ismert a társadalomtudományi kutatások kapcsán. Pontosabban maga a módszer, a webes vagy on-line kérdőíves felmérés módszere önmagában nem új, csak a kérdőív elkészítésének ezen alternatívája, a technikai megvalósítás ezen módszere nem elterjedt. Olyan ingyenesen használható, freeware alkalmazás bemutatására vállalkoznék, melynek segítségével programozói ill. webszerkesztői tudás nélkül, csupán felhasználó szintű informatikai ismeretek birtokában is készíthetünk professzionális on-line kérdőíveket. Előzmények Az általam végzett számítógépes attitűd vizsgálatok csaknem tíz éves múltra tekintenek vissza. A web akkori fejlettségi szintjén nem volt lehetőség mások által elkészített freeware kérdőíves rendszerek alkalmazására, így – mai szemmel tekintve – kezdetleges, azonban akkoriban kevéssé elterjedt technikai módszerekkel igyekeztem hatékonyan megoldani a problémát. A longitudinális kutatás befejező szakaszában új megoldások után kezdtem kutatni. A lehetőségek széles választéka Az elmúlt szűk 10 évben jelentős fejlődés mutatkozott a webes technológiák terén is. Épp a korábbi kutatásommal egy évben jelent meg a weben a google1, ami azóta nemcsak a legnépszerűbb és leghatékonyabb kulcsszavas keresőrendszert üzemelteti, hanem egyik élenjáró képviselője a legújabb webes trendek és technológiák ― a Web 2.0 ― megvalósításának. Szintén ezekben az években jelent meg a PhP4, mint a webes programozás mára legfejlettebb és legsokoldalúbb eszköze2. Egyre inkább tért hódítottak az adatbázis alapú webes rendszerek, több jól működő, hatékony és biztonságos adatbázis kezelő rendszer is freeware jogokkal rendelkezik, legnépszerűbb talán ezek közül a mysql3. E két fő komponens – a PhP és a mysql – együttes alkalmazásával létrehozhatók olyan webes rendszerek, melyek űrlapelemekkel dolgoznak, az ezeken keresztül bevitt adatokat azonnali ellenőrzés és esetleges konverzió után közvetlenül a szerveren lévő adatbázisba rögzítik. Továbbá az is megvalósítható, hogy a szerverre rögzített adattáblák felhasználásával még maga a webes rendszer alkalmas legyen közvetlen statisztikai lekérdezések eredményeinek megjelenítésére, az űrlapelemek paraméterei alapján az adatok nevének és címkéinek az előállítására, valamint olyan mértékű adattábla konverzióra, ami lehetővé teszi az exportálást az SPSS vagy Excel ill. Calc programok felé. Hosszas keresgélést követően több tucat olyan webes kérdőívkészítő rendszert találtam, amelyek megfelelhettek volna a céljaimnak. (Egy népszerű és hatékony webszkript-kereső rendszer csak az angolul beírt survey kulcsszóra 175 találatot hozott.4 És ez nem is a teljes weben fellelhető lista, csupán annak egy szűk részhalmaza.) Nyilván nem szorul magyarázatra, hogy a jogdíjas, több ezer eurós árfekvésű alkalmazások kínálták messze a legszélesebb spektrumú szolgáltatásokat. A freeware alkalmazások között is azonban további két alaptípus létezik: Az egyszerűbb, könnyebben elérhető, de sok esetben korlátos lehetőségekkel felruházott, mások által fejlesztett weboldalakon keresztül használható on-line szolgáltatások alkotják az egyik típust. Ezeknél azonosítóval és jelszóval egy adott honlapon igénybe tudjuk venni az általuk támogatott szolgáltatásokat, nincs szükség saját tárhelyre, szerver kapacitásra, ebből kifolyólag telepítésre, konfigurációra és szakértelemre sem. A bonyolultabb, ám lényegesen sokrétűbb megoldást ezekkel szemben a másik típus jelenti: a kész 1 http://www.google.com/corporate/history.html 2 http://hu.php.net/history 3 http://dev.mysql.com/doc/refman/5.0/en/what-is-mysql.html 4 http://www.hotscripts.com/
  • 2. webes programcsomagok. Hasonlóan a PC-n megszokott freeware programokhoz, ezek is letölthetők a gyártó honlapjáról. Általában tömörített formában sem túl nagyok. Azonban nem a személyi számítógépünkre, hanem megfelelő paraméterekkel rendelkező saját webszerverre kell telepíteni. Ezt az utat választottam! A végleges megoldás ― Limesurvey A választott eszköz a Limesurvey. E sorok írásának az időpontjában a kérdőív készen van, a kérdéseket felvittem a rendszerbe ― ugyan egyelőre csak a magyar nyelvű változatot ―, több tesztet is végrehajtottam, és magát a kutatás alapjait képző felmérést jelenleg is „élesben” futtatom. A keretrendszer bemutatása A választott kérdőívkezelő rendszer honlapjának fejlécében hirdetett mottója szerint ez egy „nyílt forráskódú kérdőíves alkalmazás, amely üdítően egyszerű és ingyenes”. A projekt koordinátora és egyben a Limesurvey megalkotója egy 36 éves hamburgi férfi, Charsten Schmitz5, aki kezdetben egy korábbi nyílt forráskódú rendszer fordítójaként került kapcsolatba a kérdőíves alkalmazással, de hamar áttért a fejlesztésre. Ma ő biztosítja a felhasználói támogatást, vezeti a fejlesztő team-et és kézben tartja az aktuális verzióval kapcsolatos teendőket. A rendszer működési elve leegyszerűsítve könnyen felvázolható. Részleteiben hasonlít az 1999-es felmérésben kidolgozott saját módszerhez, de annál mégis nagyságrendekkel hatékonyabb. A szoftver egy nyilvános webszerverre van telepítve, amelyen megadott paraméterekkel rendelkező webes szolgáltatásokat vesz igénybe (Apache, MySQL, PhP6). A konfigurálást követően egy webes felületet kapunk, amely felhasználói azonosítással érhető csak el. Alapesetben egy adminisztrátor felhasználó létezik, de ha a kérdőívek kezeléséhez, feldolgozásához szükséges, lehetőség van több ― eltérő jogosultsági szintű ― felhasználó létrehozására. Bejelentkezés után az rendszer adminisztrációs felületét kapjuk meg, ahol a grafikus környezetekben megszokott, magyar nyelvű menürendszer teszi lehetővé a további munkát. (ld. 3. ábra) Ezen keresztül létrehozhatjuk a kérdőíveinket, aktiválhatjuk azokat, nyomon követhetjük az adatok beérkezését majd a kérdőív lezárását követően egyszerűbb statisztikai vizsgálatokat is elvégezhetünk ― természetesen mindezt a webes adminisztrációs felületen. Az a nagyszerű ebben, hogy munkánk során nem vagyunk helyez kötve, bármilyen internet kapcsolattal és böngésző programmal rendelkező gépről ugyanúgy tudunk dolgozni, legyünk akár a világ bármely pontján is. A kérdőívekben felvett adatokat a szerver adatbázisban tárolja. Az adatbázis biztonságos, az archiválás során biztonsági mentésekkel védett. A tárolt adatok szintén a webes felületről elérhető konverziós funkciókkal átvihetők más adatfeldolgozó rendszerekbe, sőt külön lehetőség van az SPSS szintaxisfájl generálására is, ami az adatfájl címkézését hivatott elvégezni. Mindebből tehát látszik, hogy a Limesurvey a legkorszerűbb webes technológiákra építve rendkívül barátságos és hatékony eszközt ad a kezünkbe kérdőíves feladatok megoldására. Hogyan jellemzik a szerzők saját alkalmazásukat? Tekintsük át a Limesurvey rendszer főbb tulajdonságait7: • Egyidejűleg korlátlan számú kérdőív kezelése. • Egy kérdőíven belül korlátlan számú kérdés létrehozásának lehetősége. • Korlátlan számú válaszadó hozzárendelése minden kérdőívhez. • Többnyelvű kérdőívek megvalósításának lehetősége. • Felhasználói rendszer. 5 http://www.limesurvey.org/content/view/20/37/lang,en/ 6 Az Apache (http://www.apache.org/), a PhP (http://www.php.net/) és a MySQL (http://www.mysql.com/) nyílt forráskódú, szabad szoftverek. A mai korszerű webes alkalmazások elengedhetetlen feltételit biztosítják szerver oldalon. Telepítésük, konfigurálásuk nagy szakértelmet igényel, rendszergazdai feladatkörbe tartozik. 7 http://www.limesurvey.org/content/view/13/80/lang,en/
  • 3. 20 különböző beépített kérdéstípus. • Nyomtatható verzió készítése online kérdőívekből. • Feltételes kérdések létrehozásának lehetősége. • Újrahasználható, rugalmas válaszcsoportok készítése. • Kész kérdőívek importálása, kérdések másolásának lehetősége. • A kérdőívek értékelésének lehetősége. • Névtelen és névvel ellátott kérdőívkezelés. • Nyitott és zárt válaszadói csoportok létrehozásának lehetősége. • Választható nyilvános regisztrációs lehetőség. • Meghívó, emlékeztető és jelige küldés e-mailben. • Lehetőség a kérdőív megszakítására és a kitöltés folytatására egy másik időpontban. • Sablonszerkesztő felület a megjelenés testre szabására, CSS alapú arculattervezés. • Kibővített és felhasználóbarát (grafikus) kezelői felület. • Utólagos adatbeviteli lehetőség (Nyomtatott kérdőívek adatainak hozzáfűzése az online felvett adatokhoz.) • Automatikus időkezelés a kérdőív érvényességének vizsgálatára (Kezdő- és befejező időpont definiálásának lehetősége.) • Továbbfejlesztett import és export lehetőség, CSV és excel formátumban (Az adatbázisba rögzített adatok átvitele fájlba mentve.) • Alapszintű statisztikai elemzés és grafikus megjelenítés, export lehetőséggel bővítve (A rögzített adatokra lefuttatható alapszintű leíró-statisztikai vizsgálatok és ezek eredményeinek megjelenítése grafikusan. A kérdőív lezárása nélkül, közvetlenül a webes felületen.) A kutatás jelenlegi fázisában tökéletes eszköznek tűnik, technikai szempontból bizonyára kifogástalan eszköz lesz a számítógépes attitűd feltérképezésére irányuló vizsgálataimhoz. Kérdőív létrehozása Ha megszületett a tervezett kérdőív nyers vázlata, nincs más hátra, mint felvinni ezeket a rendszerbe, létrehozni a kérdéscsoportokat, az alternatív válaszlehetőségeket és a feltételes összekapcsolásokat. Miután a kutatást nem csak magyar nyelvterületen szeretném elvégezni, már a kezdeti fázistól folyamatosan ügyelni kell az ehhez szükséges előfeltételek megvalósítására, a 3 nyelvi változat kezelésének előkészítésére. A kérdőívszerkesztés eszközigénye igen alacsony, csupán internet kapcsolattal rendelkező számítógép és böngésző program szükséges. Így a munka nem helyhez kötött, akár otthonról, akár a munkahelyről, akár könyvtárból vagy szélsőséges esetben még mobiltelefonról is megoldható a kérdőív adminisztrációja. A webes felület könnyen áttekinthető, logikusan elrendezett ikonok segítségével szolgálja ki a felhasználókat.
  • 4. 1. ábra: A Limesurvey adminisztrációs felülete A 3. ábrán jól kivehető módon a kérdőívek kezelése négy logikai szintre bomlik. Legfelül (1) az átfogó adminisztrációs menüt találjuk, amely a keretrendszer egészét érintő paraméterek beállítására, ill. rendszerszintű funkciók megvalósítására szolgál. Ezek (sorrendben balról jobbra): felhasználók és csoportok adminisztrációja; alapbeállítások; adatbázis műveletek; címkekészletek8 adminisztrációja; sablonszerkesztés9; kérdőív választás; súgó. Minden menü esetében felbukkanó ablakokban lebegő súgót kapunk, ha kezdetben bizonytalanok lennénk a rendszer kezelésében. A következő szint (2) akkor jelenik csak meg, ha a felső szinten a legördülő listából kiválasztottunk egy létező kérdőívet vagy az új kérdőív létrehozására kattintottunk. Új ― már az adott kérdőívhez rendelt ― lehetőségeket kínál ez a menüsor. A kérdőív aktiválása vagy deaktiválása; a biztonsági beállítások; a tesztelés; az aktív kérdőív adatbeviteli felülete; a nyomtatható verzió; az exportálás és törlés innen érhető el, de legfontosabb talán a kérdőív szerkesztésének, a kérdéscsoportok definíciójának lehetősége. 2. ábra: A kérdőív alapbeállításai A 4. ábrán jól áttekinthető, milyen alapbeállítási lehetőségek kínálkoznak egy-egy kérdőív létrehozásakor. Ezeket természetesen a szerkesztés közben is módosíthatjuk, de mégis érdemes az „üres” kérdőív állapotában ezeket még rögzíteni. Nem felsorolva minden opciót, csupán az izgalmasabbakat 8 Címkekészletek: olyan válasz-struktúrák, amelyek lehetővé teszik a beépített alaptípusoktól eltérő szerkezetű kérdések létrehozását. 9 Sablonok: olyan webes formátum-definíciós fájlok, amelyekkel testre szabható a kérdőívek webes megjelenése.
  • 5. kiemelve érdemes áttekinteni a kerettel jelzett lehetőségek sorát. Sok egyéb mellet itt választható ki, hogy a korábban definiált vagy beépített sablonok közül melyikkel ruházzuk fel a kérdőívet; engedélyezzük-e a kitöltőknek a kérdőív félbehagyását és későbbi folytatását; ellássa-e a rendszer a beküldött kérdőíveket ― az anonimitás megtartása mellett ― dátum és IP cím bélyegzővel; milyen egyéb nyelveken szeretnénk elérhetővé tenni a kérdőívet és hogy legyen-e egy dátum, ami után a kérdőív nem elérhető. A beállítás második lapján további hasznos lehetőségek kínálkoznak, amivel tovább finomíthatjuk egy-egy kérdőívünk paraméterezését, de ezeket itt nem részletezném. Ha a 2. szinten kiválasztunk egy létező kérdéscsoportot, vagy új létrehozását kezdeményezzük, megjelenik a következő (3) szint, ami az adott kérdőíven belül az adott kérdéscsoport definícióját biztosítja. A csoport szerkesztése, törlése, exportálása mellett itt nyílik lehetőségünk felvinni új kérdéseket egy-egy csoporthoz illetve a felvitt kérdéseket itt módosíthatjuk. Az adminisztrációs felület legalsó szintjén (4) a kérdőív egyes kérdéseinek kezelése valósítható meg, így ez akkor válik csak láthatóvá, ha kiválasztunk egy kérdést a csoport elemei közül. Hasonlóan a kérdőív- és a csoport-adminisztrációs szinthez, itt is az adott elem szerkesztése, törlése, exportálása az elsődleges feladat, de további fontos lehetőségek a kész kérdés másolatának elkészítése, a kérdés válaszlehetőségeinek és előfeltételeinek a definiálása, illetve a tesztelés. A válaszlehetőségek megadás természetesen opcionális, csak bizonyos típusú10 kérdések esetén szükséges. A tesztelés során a megszerkesztett kérdést a webes felületen „élesben” próbálhatjuk ki, pontosan úgy, ahogy majd a kérdőív aktiválását követően azt a válaszadók fogják látni. Az 5. ábrán láthatunk egy mintát, miként definiálható a Limesurvey rendszerben egy kérdés. A kód tetszőleges lehet, de célszerű olyan beszédes neveket választani, ami a későbbiekben az adatfeldolgozás során segíti a munkánkat. A súgó mező kitöltése nem kötelező, de a magyarázatra szoruló kérdésekhez ezen a felületen lehet hozzáfűzni megjegyzéseinket. A választott smink függvénye, hogy ezek miként jelennek meg a végleges kérdőív oldalon. 3. ábra: Kérdés szerkesztés A típus kiválasztására szolgáló legördülő menüből választhatjuk ki, hogy az adott kérdés mely beépített típusra épüljön. (Ha az 1-es szinten létrehoztunk saját címkekészletet, akkor azok is itt érhetők el.) A kérdés szülő csoportja is megadható, alapesetben természetesen az az érték jelenik meg itt, amelyik csoportban jelenleg dolgozunk, mégis módosítható utólag is egy kérdés csoportbéli elhelyezkedése. Fontos pont a kötelező kitöltés magadása: itt állítható be, hogy mely kérdések kitöltése kötelező és mely kérdések kitöltése opcionális. Egy adott oldalról nem engedi addig tovább a válaszadót a rendszer, amíg az itt kötelezőnek megjelölt kérdésre választ nem ad. Az érvényesítés mezőben ― bizonyos 10 A Limesurvey rendszer beépített kérdéstípusai: egyszeres válaszlehetőségek, többszörös válaszlehetőségek, listák, tömbök, rangsorolás, helykitöltő üres kérdés, nyelvválasztó kérdés.
  • 6. kérdéstípusoknál ― reguláris kifejezésekkel korlátozhatjuk az adott válaszlehetőségek értékkészletét, mintaillesztés módszerével meghatározhatjuk, az adott beviteli mező mely értékeket fogadja el. Végül a kérdés attribútumok megint csak a típustól függő lehetőségeket kínálnak, amelyekkel tovább korlátozhatók a beviteli lehetőségek. (Például e két utóbbi lehetőség segíthet megvalósítani, hogy a születési év beviteli mezőben csak 4 numerikus karaktert fogadjon el a rendszer és a beírt négyjegyű szám értéke 1980 és 2002 között legyen.) 4. ábra: Kérdés teszt Az 5. ábrán bemutatott kérdés a teszt során a fenti, 6-os ábrán látható formában jelenik meg. A csillag jelzi, hogy kötelezően kitöltendő, lent a súgó megjegyzés olvasható. A beviteli mező alatti utasítást a rendszer automatikusan kapcsolja hozzá a kérdéstípushoz. Itt azonban egy fontos pontot érintünk, a nyelvi kérdést. A magyar nyelvű kiegészítést a korábban említettek szerint a programmal együtt letölthetjük a Limesurvey honlapjáról, azonban ha a fordításban pontatlanságot találunk vagy bizonyos szövegeket másként fordítanánk, akkor van lehetőségünk ― hisz nyílt forráskódú rendszerrel dolgozunk ― a nyelvi fájl szerkesztésére. Ugyan ehhez egy speciális kliensprogramot ― poEdit11 ― kell letöltenünk, ami a szabványos formátumban képes előállítani a szükséges nyelvi fájlt, de ez nem jelent akadályt. Az alkalmazás kezelése egyszerű és szabad szoftverről van szó, így a letöltés és használat legális. A kutatás célcsoportja szempontjából mindenképpen kívánatos a tegeződő forma használata, így a letöltött magázódó magyar nyelvi változat szükséges részeit magam fordítottam át tegeződő formára. Ennek során egyben lektori munkát is végeztem, a gépelési és nyelvtani hibákat kijavítottam. Szerencsére a letölthető nyelvi fájlok között találtam tegeződő német fordítást, ami első áttekintésre pontosnak bizonyult, de ennek az ellenőrzése még nem történt meg. Tehát valójában a többnyelvű kérdőívek készítésének kérdésköre úgy foglalható össze, hogy egyrészről szükség van a telepített Limesurvey rendszer alá elhelyezni a megfelelő nyelvi fájlokat ― ezek biztosítják a keretrendszer fordítását ―, majd szükség van a kérdések szövegének és a válaszlehetőségeknek a többnyelvű bevitelére. Ez utóbbiakra a webes felületen van lehetőség, nem igényel rendszerszintű beavatkozást. Visszatérve tehát a kérdés tesztelése során kiderülnek az esetleges hibák, amit azonnal korrigálni is tudunk. Amikor az összes csoport összes kérdését elkészítettük ― de akár a szerkesztési folyamat közben is ― lehetőségünk van a teljes kérdőív tesztelésére. Ilyenkor már működnek a kérdésekhez kapcsolt feltételvizsgálatok, a csoportosítások, oldalakra tagolás, az adatbeviteli korlátozások és a kötelező kitöltés vizsgálata is. A kérdőív egészére vonatkozó beállításokat (ld. 4. ábra) is eközben tudjuk „élesben” ellenőrizni. Ha eredményesen túljutottunk a tesztelés fázisán, következhet a legizgalmasabb rész, a kérdőív aktiválása. Az aktiválással válik elérhetővé a kérdőívünk ― a biztonsági beállításoknak megfelelő formában. A kutatás során felhasználói regisztráció nélküli, anonim kérdőívet használok, így csak pontos URL-t kell megadni vagy valahogy eljuttatni a válaszadókhoz. A hosszú link egyszerűbb továbbítására saját domain nevet regisztráltattam, arra elhelyezve egy direkt átirányítást a kérdőív forrására a kutatásban résztvevőknek csupán a www.szatt.hu címet kell beírniuk böngészőjük címsorába. Aktiválással tehát elérhetővé válik a kérdőív a weben, online kitölthető és beküldhető. Amíg a kérdőívünk aktív, a kérdések struktúráját értelemszerűen nem szerkeszthetjük, nem változtathatunk az alapbeállításokon, viszont lehetőségünk van a kérdéseket tartalmazó adatbázisba „kézzel” is bevinni adatokat. E lehetőség a gyakorlati haszna, ha elkészítjük a kérdőív nyomtatható változatát és azt hagyományos módszerrel, papíron juttatjuk el a válaszadók egy csoportjához. Az így összegyűlt adatok 11 http://www.poedit.net/
  • 7. bevitelét el tudjuk végezni a kérdőív webes adminisztrációs felületén, egy speciálisan erre a célra kialakított beviteli rendszer gyors és hatékony adatrögzítést tesz lehetővé, az új adatok egy adatbázisba kerülnek az online adatokkal. Így mind a webes lekérdezések alkalmával, mind az exportált adattáblákban megjelennek az offline válaszok is. Amikor lezárul az adatfelvétel időszaka és ― amennyiben kihasználtuk a lehetőséget ― végeztünk a kézi adatbevitellel, deaktiváljuk a kérdőívet. Ettől kezdve a webes változat nem elérhető, további adatokat nem rögzíthetünk az adatbázisba. A Limesurvey-ben már néhány adat beérkezése után is akár közvetlenül a webes felület kínálta egyszerű statisztikai lekérdezésekkel, akár az exportálást követően az SPSS rendszer segítségével megkezdhetjük a leíró statisztikai, összefüggőségi- és különbözőségi vizsgálatok elvégzését. A kérdőív menüben (ld. 3. ábra 2. szint) megjelenik egy új lehetőség, de csak ha rendelkezik a kérdőív rögzített adatokkal. A „kérdőív válaszainak megtekintése” újabb felületet nyit meg, amelyen további hasznos funkciók kínálkoznak. 5. ábra: A kérdőív válaszainak megtekintése menü Azon túl, hogy gyors áttekintést kaphatunk a rögzített adatokról, illetve akár ki is listázhatjuk a beküldött kérdőíveket ― az összest, vagy csak az utolsó ötvenet ― innen is elérhető az adatbeviteli és az export/import képernyő. Az export és import lehetőségei szerteágazóak, korábban, a rendszer ismertetőjében érintettük ezeket. Továbbá itt nyílik alkalom a szűrő felület beállítására, amin megjelölhetjük a változókat, amelyek leíró statisztikai vizsgálatát gyorsan el szeretnénk végezni. A kapott táblázatok szintén webes felületen jelennek meg, de lehetőség van ezen táblázatok exportálásának megvalósítására is, szabványos formátumokban ― MS Word, MS Excel, CSV fájl, SPSS data és sytax fájl ― és különböző karakter-beállításokkal letölthetjük ezeket közvetlenül az adatbázisból. Majdnem utolsóként érdemes megemlíteni, hogy annak a lehetősége is megvan, hogy már deaktivált adattáblák adatait összefűzzük a jelenlegi adatbázis megfelelő tábláival. Ugyanis a deaktiválás során az adattáblát lezárja a rendszer és újraaktiválásnál új, üres táblába rögzíti az új adatokat. Ha egy kutatást több fázisban végzünk el, egy-egy rövidebb időszakra nyitjuk meg az online válaszadás lehetőségét, akkor több szeparált adatbázisban tárolja a rendszer az adatokat. Ezek hatékony és pontos egyesítésére szolgál a fenti funkció. Végül a VV12 export/import funkció szorul magyarázatra. Felmerülhet az igény, hogy on-line vizsgálatok adataiban gyorsan és hatékonyan tudjunk tömegesen adatokat módosítani. (Pl. egy-egy változó értékeiben formai korrekciót végrehajtani.) Ez oldható meg úgy, hogy az eredeti adatbázis struktúrájának érintetlenül hagyása mellett letölthetjük táblázatos formában a válaszokat, a helyi gépen megfelelő szoftverrel elvégezhetjük a korrekciót, majd vissza is tölthetjük a változásokat az adatbázisba úgy, hogy az eredeti adatbázis-szerkezet nem változik meg. Összegzés A fenti vázlatos leírásból talán kitűnik, hogy a Limesurvey kitűnő és sokrétűen testre szabható tartalomkezelő rendszernek bizonyul a kérdőívszerkesztés és -feldolgozás feladatához. Technikai paraméterei, a benne rejlő lehetőségek hatékony és biztonságos webes alkalmazássá emelik. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy az alkalmazás nyílt forráskódú freeware szoftver. 12 VV jelentése: vertical verification
  • 8. Szakmai szempontból ― főként kezdetben, a telepítés fázisában ― több szakértelmet igényel a Limesurvey rendszer kalibrálása és beállítása, de a kérdőívek létrehozása, feltöltése, on-line adminisztrációja már igen könnyen, a lime frissességével megvalósíthatók. Akár kisebb, akár nagyobb lélegzetvételű kutatásokban biztosan megtérül a kezdetben befektetett többlet energia. Tóth Attila Budapest, 2009. január 18.