http://www.dxnonedragon.dxn.hu/

1. ,, ... eza könyv magasan kiemelkedik a könyvtarnyi
'út a gazdagsághoza irodalombó|.,, Die Weh

2. A fordítás alapjául szolgálő eredeti kiadás:
Bodo Scháfer: Der Weg zur finanziellen Freiheit
- In sieben Jahren die erste Million
Campus Verlag, 1999
Fordította: Biiky Anna
Szakmailag lektorálta: Sallay Katalin
Változatlan utánnyomás
rs B N 97 8-9 63-9 441 -93-6
Copyright @ 1999 Campus Verlag GmbH, Frankfurt/Main
Published by arrangement with Perinola Kft., Budapest
All rights reserved
Hungarian translation O 2001 Bi.iky Anna
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás,
a nyilvános elóadás, a rádiÓ- és tévéadásjogát,
az egyes fejezetekre is.
Kiadj a: Bagolyvár K nyvkiadÓ
Felelős kiadÓ: a Bagolyvár Kft. igazgatőja
Budapest, 2007
Tartalomjegyzék
Bevezet6
Koszonetnyilvánítás
ElószÓ
Elemzés: Milyen az tn anyagi helyzete?
Az alapok
l Mit akar tn valőjában?
2 Mit jelent a felelósség?
3 Csoda-e a l00 milliÓ?
4 Miért nincs tobb vagyonos ember?
5 Mi a tényleges véleménye apénzr6?
Hogyan lesz 100 milliőnk? _ Praktikus tanácsok
6 AdÓsságok
7 Hogyan tudja novelni a j vedelmét?
8 Takarékoskodjék-fizessen magának!
9 A kamatos kamat csodája
l0 Részvények - apénz gyarapításának tja
l 1 Fonds
-befektetési
alap
4
1
8
ll
I6
27
4I
55
7I
94
I lJ
131
143
153
Hagyja, hogy mások gyarapítsák apénzét! |66
12 Anyagi védettség, anyagi biztonság, anyagi fi.iggetlenség 18l
13 A mentor és a szakértői hálózat z|0
14 Adományozzon! 225
Kitekintés: Hogyan tovább? 232
Az UFS Etikai kÓdexe 236

3. Bevezetcí
Mindegy, hogy merrÓ1 f j a szé|. A|ényeg az,
hogyan állítja be a vitorlákat.
Vera Pfeiffer
Kedves olvasÓ!
NE OLVASS AELEZ:| A KONYVET - ha on messzemenÓkis elése.
dett jelenlegi életével, valamint ha rigy gondolja, hogy olyan unyugibi't n.
ságban, anyagi ftiggetlenségben él, amely gyermekeit, unokáit, dédunokáit
is végig fogja kísérni élettik folyamán, és amit semmiféle ktils 6tényezónem
befolyásolhat. Azaz: ha on rjgy gondolja, hogy a gondoskodás ierén már
nincs teendóje ebben az é|etben.
Nos? Hogy d nt tt? Folytada az olvasást? Ennek igazán riilijnk, és en-gedje
meg, hogy gratuláljunk onnek: máris megtette egy nehéz és g ron-gyos
tit e|ső lépését.
Akár bevalljuk magunknak, akár nem, p énz, illetve anyagi biztonstig nél-kiil
nem igaztín lehetiinkfelhítleniil boldogok. Ahogy Woody Allen fogal-maz:
a pénz jobb, mint a szegénység' már anyagi SzempontbÓl iS . . .
Tehát itt az ideje megvizsgálnunk a pénzrÓ1 , a gazdagságről, és bármi-lyen
hihetetlentil hangzik: saját jovónkrÓ1 gondolatainkban kialakított el-képzeléseinket.
Az anyagi jőlét elsó lépése: gondolkodtísmődunk megvcíltoztattísa' Sok
sikeres ember tartja, hogy ez volt sikerének zá|oga. Vajon léphetett Volna
valaha ember a Holdra, ha az amerikai légieró egy bátor katonája nem vál-lalja
élete legnagyobb ugrását 30 km-es magasságből, elÓ,]<észítve ezze| az
aSZtronauták és technikai felszerelést-ik fejlesztésének csapásirányát? Vajon
tudnánk-e ma, mi is az a számítÓgép, ha két amerikai fiatalember, bizonyos
Bill Gates és Paul A||en, akik l00 dollárbÓl alapították vállalkozásukat, rigy
hrisz évvel eze16ttnem mernek elóálIni egy teljesen rijszerrímegoldással, és
nem kezdik el értékesíteni termékiikct tltittlli t tt. t t t I rt. l c k, laikusok számár a - otthoni használatra is?
Az anyagi fÍiggetlenséghez azonlratt rlt.rtt kt'Il lcltalálÓnak lenni, nem
kell, hogy'on otletével kifordítsa a sarkiilltil ir viIligot - bár kétségtelen,
hogy ez is egy lehetséges t.
Komolyra fordítva a szőt: mi, a pénziigyi sztllgliltatások terÍiletén tevé-kenykedó
UFS cégcsoportvezetíi nap rtlint Ita1l szcmbesiiliink azzal, hogy
- ellentétben az Egyestilt A|lamok vagy Nyugat-EurÓpa lakőival - mi
magyarok mennyire nem vagyunk tisztábarr Saját felelóSségtinkkel' meny-nyire
nem látjuk vagy nem akarjuk látni a j vő kiszámíthatatlan tényez it.
Úgy gondoljuk, hogy elég, ha csak a mának éltink, hiszen rigyis van valaki
- aZaZ az áL|am -' aki minden k rtilmények kozott gondoskodik rÓlunk:
legyiink akár betegek, munkanélkÍ.iliek vagy idős emberek . Ez azonbanfa-ttilistévedés!
Ha mi nemkészídtik elósaját és gyermekeink j vójét, ami tud.
valevÓ1eg kiszámíthatat|an, ha saját magunk nem késziilijnk fel anyagilag is
nyugdíjas éveinkre, akkor ki tenné meg ezt helyettÍink? Ha saj t magunk
sztímdra nemvagyunk eléggéfontosak, akkor miért vőrjuk el mindezt aztíl.
lamtől?
Ha on most ébredt rá, mennyi tennivalőja is van ezen a téren, de nem
tudja, merre induljon, ne aggődjon. DÓ1jon hátra a karosszékben, és olvassa
végigezta kcinyvet. Látni fogja: a lehetólcgjobb riton jár, hiszen felismerte:
a kérdés ont is érinti. Mint minden, az anyagi fiiggetlenséghez vezetó t lé-pései
is megtanulhatőak. Ha megértette ennek lényegét, máris hozzákezdhet
a gyakorlatba valő átiiltetéshez: tervezés, fÓkuszálás, kitartás, céltudatosság
és onmagunkba vetett hit - mindez jó segítítársa lesz ezen a hossz , de
annál r mtelibb titon.
Ehhez kívánunk onnek jÓ olvasást, a gyakorlati megvalÓsításhoz sok si.
kert, és azt,hogy k nyvÍink olvasásával imént megkezdett vállalkozása si-kerrel
járjon. Kívánjuk, hogy tíz, hrisz vagy otven év m lva, amikor gyer-mekének,
unokájának adja kezébe ezt a k nyvet, az elm lt évekre visszate.
kintvejÓ érzés és elégedettség t ltse el.
Legyen élete olyan, amilyenrő.l mindig is tíImodott!
A kotet világszerte népes olvasőinak táborában Í.jdvozlettel k szcjnti im-már
ont is:
az UFS Group vezetése

4. Koszonetnyilvánítás
A kiemelkedó teljesítmények mindig a legkiilonbozÓ,bb emberek csodá1atos
egytittmríktidésének eredményeként sziiIetnek.
Nekem megadatott az a kiváltság, hogy egyedtilállÓ emberektÓ,l tanulhat-tam.
Sajnos, képtelenség lenne itt mindegyikóji.iket bemutatni, de hálás kG
SZ netem valamennyii.iknek szől. Néhányan ktjztili.ik kiilonosen nagy hatás-sal
voltak rám. ezért Ó1ket szeretném név szerint is kiemelni: Dr. Winfried
Noack lelkész' Peter Hovelmann, elsó tréncrem, aki megismertette velem a
siker titkát és a barátság szépségét, Shami Dhillon, a kommunikáciÓ meste-re'
valamint a milliárdos Daniel S. Pefra Sen, aki bevezetett a nagytÓke vi-lágába.
E konyv nem j<ihetett volna létre az íbarátságuk és a Campus kiadÓ lek-torai:
Querfurth asszony és Schickerling rir kritikus-konstruktív segítsége
nélki'il. Egyiki'ik sem kÖnnyítette meg a dolgomat, de hát ismeretes, hogy
teher a|att nó a pálma . . .
Ki.ilon kcjszonet illeti szemináriumaim résztvevóit, akiktÓ,l számtalan ér-clekes
tletet kaptam. Szeretném még kiemelni tigyvezetónk, Jeroen Vetter
tevékenységet; ugyanis az 6 példát|an igyekezetének és tudásának koszon-hetóen
egyre t bben látogatják szemináriumainkat.
Last but not least - koszcjn m élettársamnak, Cécile-nek, hogy támo.
gatja kezdeményezéseimet, és álmaim bizonyosságot nyernek általa. Ami-őta
megismertem ót, tudatosabban és intenzívebben élek.

5. E|císzo
Tudja mi az, ami a legtribb embert visszatartja attÓl, ho-ey olyan életet éljen,
amelyrÓ1álmodik? A pénz! Semmi más, csak apénz. Apénzazélethezva|ő
hozzáál|ás szimbÓluma, egy bizonyos szel|emi magatartáS ti'ik rképe, így
nem véletlen, hogy nagyon fontos szerepetjátszik az élettinkben. A pénz-energia;
minél nagyobb energiát fekteti'ink az é|et valÓban fontos dolgaiba,
annál gazdagabbak lehettink. Az igazánsikeres emberek rendelke znekazza|
a képességgel, hogy nagyon sok pénzÍ.ik legyen. Néhányan megÍrz1kvagyo-nukat,
mások embertársaikjavát szolgálják vele. Kozcjs benntik, hogy szinte
,,dűhozzájuk apénz',.
Azért ne hangsrilyozzuk tril a pénz jelentőségét! Tudja, mikor játszik a
pénz ttt|zottan nagy szerepet? Amikor nincsen, amikor tires mináen zse-btink.
Ha anyagi gondjaink vannak, apénzért valÓ aggÓdás megterheli a
mindennapjainkat. Ahhoz, hogy ezen v á|toztatnitudjunk, egy szer azé|etben
komolyan kell foglalkoznunk ezze| a témával. Ha ezt megtetttik, látni fog-juk,
hogy apénz: támasz- az é|et minden teriiletén.
Mindannyiunknak vannak á|mai, és van egyfajta elképzeléstink anÓl'
hogy hogyan szeretnénk élni, és mi az' ami bizonyos mértékben jár nektink.
A lelktink mélyén hinniakarunk abban, hogy képesek vagyunk jobbá tenni
a világot. Sajnos, gyakran tapasztalom, hogy a hétkoznapok, a realitások
megfojtják az álmokat. Sokan elfelejtik: nemcsak hogy szi.ikségtik van egy
helyre a napos oldalon, hanem ez jár ls nekik. Megfeledkeznek errÓ1, mert
azt hiszik, hogy nem képesek megszabadulni a mindennapok nehézségeitÓ1.
Szívesen éljtik bele magunkat az á|dozat szerepébe. Kompromisszumo-kat
k tlink - és mielőtt észbe kapnánk, az élet már el is rcippent a fejtink
fd|citt. Gyakran okoljuk anyagi helyzettiket azért,hogy ne-,igy éltink, aho-gyan
szeretnénk.
Tobb mint egy évtizede foglalkozom apénzze|, a sikcrrcl és a szerencsével.
Így sajátítonam e| azta készséget, hogy a pénzt diff'crcnciáltan és más szem-mel
is néznitudjam: apénz egyrészt meggátolhatja, ho.ey |ehetóségeinket
teljes mértékben kihasználjuk, másrészt segíthet bennÍinket abban, hogy
amennyire csak tÓ,ltjnk telik, a legjobbakká váljunk.
Ezze| ak nyvvel az on személyes trénereként állok rendelkezésre' Bol-doggá
tesz, ha továbbadhatom mindazt, amit megtanultam és átéltem. Sze-retném
tnt elvezetni odáig' hogy a pénze dolgozzon tnért, és ne fordítva.
Azanyagi biztonság aztjelenti, hogy lényegesen szabadabban és ftiggetle-nebbtil
é|heti.ink. Amikor erre rájottem, hirtelen ellenállhatat|anvágyatérez-tem,
hogy tudásomat másokka| is megosszam. Elkoteleztem magam arra'
hogy akivel kapcsolatba keriil k, és aki erre igényt tart, annak segítségére
Ieszek az anyagi ftiggetlenséghez vezetí ton. Ahogyan meg lehet tanulni
repti lógépet vezetn i, bti várkod n i vagy program ozn i, u gy an gy mi nd e nki ké-pes
aÍTa' hogy elsajátítsa ajőlét alapjait.
Az e1s6 százmilIiÓ elérésére t bb lehetóSég is kínálkoz1k. EzekkozÍil mu-tat
be egyet a k vetkezó négy - a konyvben bóvebben kifejtésre kertiló - stratégia:
l. Megtakarít egy bizonyos százalékot;
2. Befekteti a megtakarít ott pénzt;
3. Megnove|i a bevételét;
4. Ebból a megncivekedett jovede|embÓ,l ismét megtakarít egy bizonyos
százalékot.
HaeztaZutat kciveti, akkor-elérheti, sót meghaladhatja a l00 . . . 200 mil-liő
forintos* vagyont. Ez nem csoda. Ha on az e|s6 l OO mi||iÓt ennél gyor.
sabban kívánja elérni (például hét éven be1til), akkor sztiksége lesz egyéb - c konyvben felvázolt - stratégiákra is. Gyorsabban éri e| a cé|ját, ha elsa-játítja'
és fe|használja ezeket a mődszereket.
Hogyan lesz on hét éven beltil vagyonos ember? Ugye, sejti már, hogy
rremcsak egy bizonyos X pénzosszegrÓ1beszéltink, hanem arről a személyi-ségrÓ,
l is, aki onból |esz ez a|att az idó alatt.
Az anyagi ftiggetlenséghez vezetí t nehéz, de ennél sokkal.sokkal ne-hezebb
egy é|etet anyagi ftiggóségben leélni. Ha megfogadja e konyv taná-csait,
megvalősída a cé|ját. Az itt leírtak már sok ezer szemináriumi részt-vev6
számára nyrijtottak segítséget. Ujra és ríjra átélem, ahogyan ez a tudás
az embereket a sző Szoros értelmében átvá|toztatia.
.2 milliÓ DM szerepel - szerk. megj.
o
I Az eredeti m -ben itt I

6. Kérem, ne gondolja azt, hogy azért, mert tulajdonában yan ez a k nyv'
egySZeÍTe vagyonos ember lesz. Ha a konyvet csak elolvasSa, attől még sem-mi
nem fog megváltozni. Ahhoz, hogy a |eírtakat hasznosítani tudja, onnek
dolgoznia ke|| ezze| a kcinyvve|. Meglátja majd, hogy olyan tulajdonságai
is felszínre t rnek, amelyek mostanáig teljesen rejtve maradtak.
Induljunk el a ktjzÖs riton! Elsóként onnek kell helyzetfelmérést végez-nie
a pénzÍ'igyeit illetóen. A kovetkezó oldalakon egy onvizsgá|at céjára
szolgálÓ kérdőívet talál. Kérem, csak akkor kezdje el olvasni a konyvet, ha
már minden szépítés nélki.il, tisztán látja anyagi he|yzetét.
Őszintén remélem, hogy ez a konyv nemcsak gazdaggáteszi tnt, de egy
kicsit a lelkét is megérinti. Nem ismerjiik egymást személyesen, de én tu-dom,
hogy on o|yan személyiség, aki az é|etérőt maga akár dcinteni, más.
kiilonben nem vette volna kezébe ezt a kcinyvet. on a saját tcirténetét maga
akarja megírni, a saját jovójének alkotÓja kíván lenni, és az életébÓ1igenis
mestermrívet akar formálni. Szívemból kívánom, hogy ez a k nyv járuljon
hozzá elhatározásainak sikeréhez.
Szeretettel tidvcizli Ont
Bodo Schcifer
Elemzés:
Milyen azOn anyagi helyzete?
Figyelem: kérem, ne kezdje e| ezt a kcinyvet olvasni, mielőtt nem válaszolta
meg írásban a kovetkezó kérdéseket.
|. Hogyan értékeli a j vedelrnét?
!tiuato
! nagyonjő
!jo
t--1,. ,. , ,, LJ Klelegrto
2. Hogyan ítélimeg nettő vagyonát?
Invato
D nagyonjő
UJO
! rietegito
3. Hogyan ítéli meg a befektetéseit?
LJ KlValO
flnagyon jÓ
!jo
! tietegito
! elégséges
flrosst
flnagyon .osst
! elégséges
! rosst
D nagyon .osst
E elégséges
! rosst
! nugyon .ottz
l0 ll

7. 4. Mit gondol, milyen tudással rendelkezik apénzr6 és a tókérÓ1?
Dtivalo ! elégséges Dnagyonjő lrossz
Djo flnagyon rossz ! tietegrto
5. Vannak-e pontos pénziigyi tervei, tudja-e pontosan' hogy mit Szeretne,
az mennyibe kerÍ.il, és honnan |esz arra pénze?
D igen
6. Van pénztigyi tanácsadÓja?
I igen
7. Ismeretségi k rének trilnyomő tobbsége
! vagyonosabb, mint On,
fl hasonlő anyagiakkal rendelkezik,
I szegényebb onnél?
8. Félreteszi-e on havi bevételeinek legalább 1o . . . 20 százalékát?
D igen
!néha
!n"*
9. Adományoz-e tn rendszeresen?
! igen !nem
l0. Hisz-e tn abban, hogy rászolgá|tarra,hogy nagyon sok pénze legyen?
fligen Enem
! még nem gondolkoztamezen
l l ' Mennyi ideig tudna megélni a pénzéb6, ha a j vÓ,ben egy forintot sem
keresne?
hőnapig
| ). Látjamár azt a napot, amikor a vagyona kamataibÓl meg tud élni?
! igen !nem
l t, Megelégszlk-e azza|, ha a kcivetkezó Ót év ugyan gy alakul, mint az e|G
z6 otéve?
D igen
Enem
l.l. Tudja-e, hogy ténylegesen mit gondol apénzr6|?
! pontosan
D tcirtituettit
!nem
l5. Hogyan jellemezné jelenlegi anyagi he|yzetét?
Pénzhez valÓ viszonyának jellemzésére milyen nevet adna magának
(például: Dagobert bácsi, kezdó, csódt meg, szerencsétlen flÓtás, pénz-mágnes,
vállalkoző . .' )?
|7. A pénz az on életében inkább
LJ erot aoo tenyezo ! gátlÓ tényezí
I tl. Milyenek az ismeretei a befektetési alapokről (fonds)?
!nem
!n"*
| (r.
!tiuato
LJ nagyon Jo
!Jo
LJ Kleleglto
|.). Milyenek az ismeretei a részvényekrÓ1?
l|- 1. . ,,, | Klvalo
D nagyonjő
Djo
! tietegito
flelégséges
fl rosst
! nagyon rossz
flelégséges
! rossz
D nagyon.ossz
12 l3

8. 20. Ismeri és felhasználja-e az alapvet be|cktetési kritériumokat?
D ig.n !nem
2|.Úgy gondolja, hogy fontos Önnek apénz?
flne.
D egy kicsit
! eléggé
D nogyon fontos
! a legfontosabb
22. Mi|yen ahozzáÍi| sa a pénzhez, a számokhoz és pénzÜgyekhez?
23. Miután megválaszolta a kérdéscket, hogyan jellemezné anyagi helyze-tét?
Az alapok
I tKlvalo
LJ nagyon lo
UJO
D tietegito
flelégséges
E rosst
flnagyon ,osst
24. Hogyan érzi magát a kérdések megválaszolása után?
T4

9. ''Ttil sokáig kerestél. Most
meg találni|''
már ne keress tovább, hanem tanuli
H einz Kiirner, Johannes
Klasszikus konfliktushe|yzetetjelent az az ellentmondás, amely a |elktink
mélyén dédelgetett vágyak és valős életi.ink kozott fesztil. Az életmőd,
amelyre vágyunk, gyakran annyira kÍilcjnb zik a rea|itástől, mint a nappal
az éjszakátő|'
Mindegyiktinkben él az avágy, hogy fejlódji.ink, és boldogok legyiink.
Valamennyien szeretnénk jobbá tenni a világot. Hinni akarunk abban' hogy
érdemesek vagyunk egyjobb életre.
Milyen esélye Van annak, hogy jőIétben é|jrink?
Mi tart vissza bennÍjnket attől, hogy álmaink valÓra váljanak? Mi az, ami
meggátol minket abban, hogy el is érjÜk azt, amire vágyunk? lrgtobben
olyan kcirnyezetben éltink, amely nem cisztonzi a jÓlét kialakulását. Kormá-nyunk
is rossz példával szolgál, ahogyan évrő,l évre egyrejobban eladőso.
dik, és ahhoz, hogy a ncivekvó államadÓsságot fizetni tudja, n veli az adó-lN.^
d l L.
Iskolarendszertink is elmulasztja megválaszolni az olyan fontos d ntó
kérdéseket, mint: ,,Hogyan tudunk boldogan élni?'' ,,Hogyan lehetiink jÓ.
mőd ak?''. Azt megtanuljuk, hogy Attila 451-ben vereséget szenvedett Ca-talaunumnál
, de azt, hogy hogyan tehetiink szert százm1||iőra, azt, sajnos,
nem tanítják. Ki ismertethetné meg veliink a jőmÓd alapjait? A szi.ileink? A
|egtobben kozii|tik nem gazdagok, így a tÓ,ltik kapott tanácsok, már ami a
vagyon felépítéséitl leti, igencsak hiányosnak mondhatők. Ehhez még az is
hozzájáru|, hogy társadalmunk trilzott fogyasztásra cjsztcin z, ráadásul bará-ti
és ismeretségi k rtink sincs ránk a legjobb hatással. Ennek kovetkeztében
l6
sokak számára elvész valami, amit én a sztiletési.jclgok k(izc sclrolok: ez pe.
dig nem más, mint a boldogsrÍg és a jőlét joga'
Ha ma számadást készítek az é|etemr6|, csak hálás lchetek. Anyagi ftlg.
getlenségben élek, rigy, ahogyan azt megá|modtatn tnagamnak. De eZ nem
mindig volt így. Mint a legt bbtinknek, nekem is voltak korszakaim, amikor
az onbizalom hiányátő| szinte bénultnak éreztem magam.
Személyiség ti n ket kÍ'i lonféle é| mén yek formá lják
Mindannyian átéltlink már olyan helyzeteket' amelyek egész életiinkre
hatással vo|tak. Ezek az irányt mutatÓ pillanatok megváltoztatták világné-zetlinket,
az emberekrÓ1, a lehetóségekrÓ1, apénzr6, a világrÓl alkotott hi-tijnket,
és jobbá vagy rosszabbá tették életiinket.
En hatéves voltam, amikor olyasmit é|tem át, ami egész életemre meg-határozta
a pénzhez valÓ viszonyomat. Edesapám májcirÓzissa| kőrházba
keriilt. Tizenkét hőnapig kellett ott tartÓzkodnia, mivel tcikéletes nyuga|om-ra
volt sz|iksége. Lehetóség szerint keri'ilnie ke||ett még az olvasást is.
Egyik nap hallom, amint az orvos kcizli édesanyámmal, hogy óennyi |á-togatÓt
beteghez érkezni még nem látott. Apámat mindennap kori.ilbeltilhat
kiilonbozóemberkereste fel, annak ellenére, hogy teljes pihenésre lett volna
szi.iksége. Így dertilt ki, hogy édesapám akórházban is tovább dolgozott.
Ügyvéd volt, és a hivatalos munkája mellett életre hívott egy általa ,,rendeló
a szegényeknek'' nevezett fogadÓőrát. Kisjovedelmr]íek számára nyrijtott in-
.syenes tanácsadást. Anyám, amikorezt megtudta' azonnal felelósségre von-ta
apámat, és figyelmeztette: ha nem hagy feezze| a tevékenységgel, nem
fogja élve elhagyni a kÓrházat. Az orvosok is megprÓbálták rábeszélni, hogy
végre ,'térjen észhez,,. De az én konok apám továbbra is csak azt tette, amit
jÓnak látott.
Abban az idÓ,ben Órákon kereszt|il csak Li|tem kórházi ágya szélén, és
hallgattam a legki.ilonbozÓ,bb emberek beszámolÓit. Tudják' mirő1 volt sző?
Egész idó alatt csak apénzr6. Mindenki csak panaszkodott. A panaszkodők
rnindig vagy más embereket, vagy a kortilményeketh|báztatták. A dolgok
jogi részét ugyan nem értettem, de mégis rigy tÚínt nekem, mintha vég né|klil
hallgatnám ugyanazt a t rténetet: pénzgondok, pénzgondok, pénzgondok...
Kezdetben még nagyon izgalmasnak találtam azegészet, de nemsokára ide-gesíteni
kezdett, és 1assan kialakult bennem egyfajta iszonyat a szegénység-tÓ1.
A szegénység boldogtalanná teszi az embereket. A legtobben alázatosan
rneggclrnyedve keresték fel apámat a betegszobáj ában azért, hogy segítsé-gért
kony rogjenek. Elhatároztam, hogy én gazdag leszek, mégpedig har-tnincéves
koromra milliomos !
I1
.._iT
it
Mit akar Ön Valoiában?

10. Az e!határozás cinmagában nem elég
Az említett t rténet messze nem je|entette egy egyenesen felfelé íveló
karrier kezdetét.Igaz ugyan, hogy harmincéves koromra elértem a célomat,
de ot évvel korábban teljesen e|adÓsodtam, l8 kilÓ tríls lyom volt, és az cin.
bizalmam is enyhén szőlva a|ább hagyott. Szri,kos anyagi helyzetembÓ1 ki-folyőlag
apénz é|etem k zpontitémája lett.
A pénzjelentősége mindig akkora, amekkorát mi adunk neki. AttÓl a pil-lanattől
kezdve, hogy onnek anyagi prob|émái vannak, a pénzjelentősége
borzasztÓan megnő.
Én persze reméltem, hogy majd minden jobbra fordul. Va|ahogy majd
csak lesz. Sajnos, a reménykedés nem visz messzire. A remény intellektueílis
altatőszer, zseniális ijnbecsaptís. Kiben vagy miben reménykedÍink? Az Is-tenben
vagy a sorsban? Isten bizonyosan nem mindenhatÓ bébiszitter, aki
majd megjuta|maz tétlenségiinkért.Igaza régi német szőlás: ''Tét|en re.
ménykedésben élnek a balgák és a bolondok'''
Egyeztetntink kell cé|jainkat és értékeinket
Szornyríkétségek gy tortek: Hogyan lehetséges az, hogy magas jovedel-mem
ellenére eladÓsodtam? Amikor végre megtal á|tam avá|aszt, magam is
meglepődtem. Egyszerríen a |elkem mélyén nem hittem abban, hogy a pénz
jő.Ezze| szabotáltam a saját sikereimet.
Édesapám végtil is nyolc évig tartÓ betegség után elhunyt, én pedig mást
sem hallottam, mint hogy: ,,Halálra dolgozta magát,,. Számomra nem volt
kétséges, hogy én nem akarom magamat halálra dolgozni. Másrészt azok-hoz
a szegény emberekhez sem akartam hasonlítani, akikjogi tanácsért ko-ny
rogve mentek apámhoza kÓrházba. Én rígy akartam gazdaglenni, hogy
azért lehetÓ,leg a minimálisat kelljen teljesítenem.
Mindehhez még az is hozzájárult, hogy édesanyám, apám halá|a után, a
vallásba menektjlt. Meggy6z6déssel vallotta, hogy gazdag ember nem ke-rtilhet
a mennyországba. Egyrészt jÓ akartam lenni, és azt gondoltam, az a
jÓ, aki szegény. Másrészt, mivel iszonyodtam a szegénységtÓ1' mindenkép-pen
meg akartam gazdagodni.
El|entétes nézeteim szinte szétfeszítettek. Mivel nem tudtam rirrá lenni a
bennem éló, egymással szciges ellentétben lévó hiedelmeken, egy helyben
topogtam.
Persze tettem néhány ,,bágyadt'' kísérletet arra, hogy gazdag legyek. A
kísérletezés visszatart a konkrét lépésektő1' A kísérlet arra elég, hogy nyitva
hagyjunk magunknak egy kiskaput. Aki valamit csak megkísérel, végi..il is
l8
csak egy akadályra vár, amely meggátol.jir it vt:1'|11.7u'1.'lt. AzÓrt várunk egy
buktatőra' mert nem hiszÍ.ink a sikerbcIr' ltlrIllttt' Iltr1'y ('7 jti Ircki-ink, és hogy
miis elég jők vagyunk ahhoz, hogy elér.jiik.
optimizmus és onbizalom
Egy pillanatra tegye félre minden optirrrizIrrusiit. Megmondom, miért. Az
optimizmus egyértelm en pozitív tulajdonság, amely segít meglátni a dol-gok
jÓ oldalát - de onmagában, más tulajdonságok nélktil, nem sokat ér'
Az optimizmust gyakran osszetévesztjtik az cjnbizalomma|.
Azoptimizmus megl ttatja a dolgok jri oklalát, azijnbizalom pedig meg-erósíti
azt a tudatot, h,gy képesek vagyunk megbirkőzni a nehézségekkel.
Az é|et nemcsak a szép és világos hangjegyek szimfőniája, hanem megsz&
lalnak benne a mély és sotét hangok is. Nem kell félnie a nehézségektÓ,l an-nak,
aki bízik onmagában.
Magabiztos az, aki a m ltja alapj n tudja, hogy szdmíthat nmag, ra.
Aki rendelkezik elegendő nbizalomm a|, az tudja,hogy képes megbirkÓzni
minden ellenállással. E konyv 3. fejezete segítséget ny jt abban, hogy ho
gyan erósítsiik cjnbizalmunkat.
A magabiztosság kiépítésébenk iilonlegesen fontos szerepet játszanak a
pénztigyek. Itt ugyanis semmi helye az indokolatlan optimizmusnak. A
számlakivonatok konnyen leolvashatÓak, nem lehet mellébeszélni. Ha sze-retné
megerősíteni onérzetét, akkor elószor muszáj rendeznie az anyagi
tigyeit. A pénziigyeinek is azt kell bizonyítaniuk, hogy on mindent el tud ér-rti.
Nem szabad megengednie, hogy anyagi helyzete aláássa az onbizalmát.
Önbiza|om nélkiil csak lefokozott létezésre van lehetósége. Ezen a szinten
soha nem dertilhet ki' hogy valőjában mi rejlik bennÍink. Ha nem vállalunk
kockázatot, a személyiségtink sem fejlódik' így soha nem |esziink képesek
véghezvinni azt, amihez valőjában megvan a tehetségiink. Lassan elsorvad-rrak
a benni.jnk rejlólehetóségek. Azazember, akibő,l hiányzik az nbizalom,
ttcm csinál semmit, nincs semmije, az az ember semmi.
A magabiztosságnak tehát nincs koze az optimizmushoz.Egy pillantás a
számlakivonataira, és megbizonyosodhat arrÓl, hogy a pénztigyei támaszt
jclentenek-e az életében vagy Sem. Egy pillantás a pénziigyeire, és eltoltheti
()nt a saját képességeinkbő1 fakadő bizonyosság érzése.
ErrÓ,l szÓl ez a k nyv. Úgy kell elrendeznie anyagi helyzetét, hogy az ne
()n ellen, hanem onért dolgozzon Apénz megk nnyítheti, de meg is nehe.
zítheti az életét.
t9

11. Hogyan állnak azÓn dolgai?
Azt gondolja, ttibbet érdemel? AZt gondolja' hogy amit eddig e|ért, az
még nem minden? TuIajdonképpen tobbet keres, mint amennyivel pillanat-nyilag
rendelkezik? Csak idő kérdése, hogy vagyonos ember legyen?
Arra kérem, tegye egy pillanatra félre minden optimizmusát. Hogyan ala-kult
a vagyonihe|yzete azelm lt hét évben? Írja |e azt aszámot, amennyivel
a vagyona n vekedett, illetve cscikkent.
forint
Az ilyen számok elégg ékijőzanítóak, és rátapintanak a lényegre. Ha tovább-ra
is ugyanaztazutatjárja' mint eddig, akkor az elkovetkezendóhét évben
is koriilbeltil ugyanezt a számot látja majd, a rákovetkezó években pedig ez
a tendencia csak erósodik. Ha más eredményt Szeretne, akkor ezért tennie is
kell valamit: rij tra kell témie - az j gondolkodásmÓd jelentheti a kezde.
tet.
ont gondolkoclásmődjatette azzd a Személyiséggé, aki Önma. De ugyan-ezzel
a gonclolkodtismőddal már nem lesz az az egyéniség, akivé a j vÓben
vrí,lni szeretne.
Mit gondol valőjában a pénzr6? Ha egy kicsit is azt hiszi, hogy a pénz
valami rossz dolog, akkor semmi esélye sincs arra, hogy valaha is jÓmÓdban
éljen. Tehát, mi a véleménye? Ezze| a kérdéssel részletesebben az 5. feie-zetben
f,oglalkozunk
Ha majd pontosan tudja, hogy a szíve mélyén hogyan vélekedik, mit érez
apénzze| kapcsolatban, akkor majd arra is rá fogjonni, hogyan tudja a né.
zeteit megváltoztatni.
A pénz jÓ
26 évesen találkoztam valakivel, aki megismertette velem ajÓlét alapjait.
Alig négy évvelkésÓ,bb már meg tudtam élni a saját pénzem kamataibÓl. Ez
azért Volt Iehetséges, mert végre osszhangba keriiltek az á|maim, az értéke-im,
a céljaim és a stratégiáim. Ha hiszi, ha nem, a pénz nagyon sok mindent
megváltoztat az é|etben. Ne értsen félre, a pénz természetesen nem minden'
és nem is lehet vele mego|dani az cisszes problémát. De az anyagi nehézsé-gek
biztosan árnyékot vetnek az Ön boldogságára. Ha van anyagi háttere,
egész más stílusban áll a problémákhoz. Apénzlehetóvé teszi, hogy érdekes
tájakra utazzunk, rij ismerós k et szerezzunk, izgalmas munkát végezztink,
nagyobb cinbizalomra tegyi.ink szert, nagyobb elismerésben legyen résztink,
és me gragadj uk a legki'i lonbtzÓ,bb lehetóségeket.
20
Élettinx ot fontos tertiIete
Az egyszerŰíség kedvéért az éIetet ot terÜlctrc osztottam fel: egészseg'
kapcsolatok, érzelmek, anyagiak és azé|et értelme. Mind az t egyformán
íontos.
Ha nincs egészség, akkor semmi sincs' Aki nem képes kordában tartani
az érze|meit' az képtelen magát arra osztcinÖzni' hogy megvalősítsa az el-képzeléseit.
Egy jÓ kapcso|at olyan, mit levesben a sÓ. Az élet értelmén azt
értem, hogy azt tessztik, ami valőban ciromet okoz, ez megfelel a tehetsé-giinknek,
és hasznot nyrijt másoknak' Ide tartoznak a pénztigyek is. Csak ct
pénzért soha ne kelljen olyasmit megtenn,tink, ami nem okoz rcjmet. A cél
tehát az anyagi ftiggetlenség,
TegyÍ.ik fel, hogy ot ujjunk azé|etegy.egy tertiletét jelképezi. A kozépsó
ujjunk jelentse az anyagiakat. Ha erre valaki kalapáccsal egy jÓ nagyot Í.it,
tlem azt mondjuk: ,,Semmiség az egész, végiil is ez csak egy ujj. Még van
rnásik négy . . . ''? Sokkal valÓszínríbb, hogy ezután minden figyelmtinket
lr fájős ujjunknak szenteljiik.
A legfontosabb az, hogy az élet ot teriilete cisszhangban álljon egymássa|'
cís e teriiletek mindegyikemestermrílegyen. Akinek anyagi gondjai vannak,
itnnak nem sikerijlt az é|et ot tertjletét egyensrilyba hoznia' A pénzprob|é-rrrák
árnyékot vetnek az é|et egészére. A pénz szÍikséges a kiegyensrilyozott
rilethez.
Mi a titkuk azoknak, akik rcjvid idón beltil nagy vagyonra tudnak szert
tcnni? Nem más, mint az az akarat,hogy a pénzdolgozzon nekik, és ne nekik
kt'lljenpénzcsindlő gépként leélniazéIettiket. Az ilyen emberek célja azéIet
ktil nb zó tertileteinek sszhangja, amelynek feltétele a megfeleló anyagi
itilét.
Elgondolkozott már azon, hogy miért foglalkoznak sokan egész életlik-
Ile n olyasmivel, amihez tulajdonképpen semmi kedviik? Egyszerríía vítlasz:
rlincs elég pénzlik. ordogi kor ez, hiszen azérÍnem végzik azt a tcvÚkcny.
.i.'get, amely Öromet jelentene számukra, mert nem tudják, hogy hogyan le.
Ilctne azzal pénzt keresni. Azigazságaz,hogy azza|, amit nem szcrctiirrk'
llt'ttt iS lehet sok pénzt keresni. A megfelelő anyagi fedezet hiánya luifltt a
lt.gttbben megmaradnak annál a tevékenységnél, ami orcimet sem okclz, és
1rr'nzt sem hOz.
Hogyan lehetne ezenvá|toztatni? Vdlassza ki a kedvenc hobbijrít, és erre
,'1,ítsefel akarrierjét! Keressen pénztazza|, amit szeret! Ezpersze csak ak-l-
tlr. valÓsulhat meg, ha időt száfl arca, hogy rájojjon, melyik tevékenység
t )rtIlek a legkedvesebb, és mely terÍjletek felelnek meg leginkább a képes.
',,'rrcinek.
2l

12. Evekkel ezel1tt cjsszeismerkedtem egy rendkívii| jőmÓd férfivel New
Yorkban. Az írőaszta|a folott a kcivetkező mondás fiiggott: ,,Aki egész nap
dolgozik, annak nincs ideje pénzt keresni''. Az embernek arra is idót kell
szánnia, hogy eIgondolkodjon. Amikor megkérdeztem tÓ1e, hogy tulajdon-képpen
mirÓ,l is gondolkodjunk, azt vá|aszo|ta: ,'Ismerd meg onmagadat, és
fedezd fel, hogy mi az, ami neked orcjmet okoz, majd találd ki, hogyan tudsz
ezzel pénzt keresni! A legjobb' ha nap mint nap felteszed magadnak ezeket
a kérdéseket, és jobbnál jobb válaszok at adsz rá.,,
Hogyan él on? optimálisan Vagy minimálisan?
Ahhoz, hogy ráj jjtink arra, mi okoz nekÍink orcimot, idóre van szÍ'iksé-gtink.
Igazán jÓk csak akkor lehettink, ha valamit szenvedéllyel és lelkese-déssel
végztink. Ilyenkor szintemagátőljon hozzánk apénz.Idóre van sztjk-ségtink
ahhoz, hogy felfedezzlj,kaz nmagunkban rejlótehetséget, és ebbÓ1
képességet fejlessztink ki. Időkell tehát ahhoz' hogy megírjuk saját életiink
forgatÓk nyvét, és hogy életi.inkbÓ,l mestermÚívet alkossunk. Akinek erre
ninc s idej e' az eltékozo|ja az é|etét. Id ót i gény e l azon don tések m e gh ozata| a
is, amelyek értelmében cselekvésre szánjuk el magunkat. Minden embernek
el kell jutnia egyszer addig a dcintésig, hogy azoptimumra vagy a minimum-ra
tcirekszik.
optimalizálni azt jelenti, hogy on azidejét,lehetőségeit, tehetséget, pén-zét
és a tcjbbi embert is maximálisan képes integrálni az é|etébe. A cé| az,
hogy a lehető legjobb eredményt mutassa fel. Ha az é|etét rígy akarja beren-dezni,
hogy az leginkább megfeleljen onnek, akkor arra folyamatosan kell
torekednie, hogy a legjobbá váljon, amilyenné csak |enni képes.
A legtcibben cél és terv nélktil csak rígy végigmennek az élettikcjn, Ók
azok, akik csak a minimumot akarják elérni. Valahogy ek ltik az egyik na-pot
a m Sik utőn. A munkahét számukra nem más, mint két hétvége koz tti
kellemetlen megszakítás. Csak a pénzkeresés miatt dolgoznak, és nem azért,
hogy az életi'iket egyfajta cinmegvalÓsításként éljék át. A |egkevésbé sem is-merik
fel képességeiket és a számukra megnyílÓ lehetóségeket.
A tervezés mindennek az a|táia és őmegája
Sokan alaposabban tervezik meg a nyaralásukat' mint az életiiket. Csak
két lehetóSég yani va{y Ón terve:i meg az életét, vagy mdsok tervezik el azt.
Tobben már tril vannak néhány tervezési kísér|eten, és mégis elbuktak.
Valaki egyszer aztmondta nekem: ,,Minéljobban tervezek, annál erósebben
csap le rám a véletlen. Inkább nem tervezek tobbé, így nem érhet akkora
22
csalődás sem.'' Van egy egészen egyszer oka annak, hogy a legtobb ember
miért nem képes megvalÓsítani a terveit. Elmulasztják egyeztetni az á|mo-kat,
a célokat, az értékeket és a stratégiát.
Thomas Stanley, az Egyestilt Államokbeli Átlami Georgia Egyetem pro-fesszora,
tizenkét éven kereszttil foglalkozott a gazdagok életével. Arra a
megállapításra jutott, hogy a gazdagok a világ legelégedettebb emberei,
mégpedig azért,merÍ'céljaik' álmaik, értékeik és a stratégiájuk osszhangban
álInak egymással.
Álmok, célok, értékek és stratégiák alkotják azontaapzat négy oszlopát,
amelyre on is fel tudja építeni a vagyonát. Az, amit véghezvisz az életben,
az elsósorban nem aZ tn vasfegyelmétól, hanem az á|mait6|, céljaitól, érté-keitÓ.
l és StratégiáitÓl ftjgg'
Ezze| a négy fogalommal a kovetkez6 fe1ezetekben még rendszereseb-ben
is foglalkozunk. Ezen ismeretek alapján fel tudja építenijÓlétének a|ap
ját. Hihetetlen, hogy mi mindenre képes egy ember, ha e négy erót sikertil
cisszhangba hoznia.
:'- t I
Átmok
Mit tenne,
ha végte|en
sok ideje és
lenne?
-.i'.$rt{1i -., Ti.'" r:,
I Célok l I Milyen I
I ember akar
I I lenni?
|
I Mivel akar
I
foglalkozni?
| I
Mit akar
I I elérni?
l tl
-;---m .,t',1'
",.lrt"l, rt{...
]-__
I Stratégiák
I Rendelke-lzik-
e azzal a
I tudással,
l kéoesséesel
I er t".uu'.*l, L
lamely ceual
I eléréséhez
I sziikséges?
- ', :=t:' r :a:-: .l

13. Almok
Az á|mai elárulják, hogy mi az, ami ont boldoggá tudná tenni. Egyszer
gondolkozzon el azon, hogy mi mindennel foglalkozna, ha elegendó ideje
és pénze lenne. Meg fog lepódni, hogy milyen sok pénzigényes álma van.
Cé|ok
Az álmokből célokat kell csinálnunk' Ehhez határozott dcintésre van
sztikség. Egészen addig, amíg nem dcinttink, és nem kotelezziik el magun-kat,
addig minden csak álom marad. Tegye fo| ezért magának a kérdést,
hogy milyen ember Szeretne lenni, mivel foglalkozna szívesen, és mit akar
elérni. A k nyv vége felé meglepóen egyszerÚí mődon tisztáződni fognak a
céljai, és on határozott d ntéSt fog hozni.
Értét<ex
ElérkeztÍ'ink egy rendkívtil lényeges ponthoz: az álmainak és a céliainak
cisszhangban kell lennitik az értékeiveI. Tegye fel a kovetkezó kérdéseket:
Mit akarok én valÓjában? Mi az, ami tényleg fontos nekem? Az 5. fejezetben
megtudhatja, va|Ójában hogyan is vélekedik Ön a pénzrÓ1. Az értékrend nem
megváltoztathatatlan tény, pusztán a lehetóségek egy Vá|tozata. A kiválasz-tott
értékrendnek elsósorban benniinket kell Szolgálnia. A szÍileink és a kcir-nyezet|
ink hatására gyakran egyszerÍíen átvesszijk az általuk képvise|t nor.
mákat.
Ma azonban onnek kell dcintenie, hiszen szabad annyira, hogy a saját ér-tékeit
maga válassza meg. Az értékek nem végérvényesek. Bizonyos koriil-mények
kcjzott a vallott értékek ellentmondásba is keriilhetnek egymással'
Ez tortént velem is: egyszerre akartam meggazdagodni, ugyanakkor azt hir
tem, hogy ehhez halá|ra kell do|goznom magam. Ha e|tér6 nézeteink ellen-tétes
irányba hriznak benntinket, végiil is egy helyben topogunk. Ezért na-gyon
fontos, hogy egyeztessiik értékeinket a célokkal. Ehhez nyríjt segítsé-get
az 5. fejezet. Étetiinket csakis tigy tudjukkézbentartani és iitínyítani, ha
t udat o s dtjnt é s s e l me gv lt o zt atj u k az é rt é k r e nds ze r iinket.
Stratégiák
Amikor álmai, céljai és értékei harmonizálnak egymással, akkor eljott az
időa sikeres cselekvési Stratégia kidolgozására. A vagyongyríjtés stratégiáit
megtalálja ebben a kcinyvben.
Szeretnék errÓ1 egy rovid áttekintést adni. Hogy hogyan bánjon esetleges
adÓsságaival? Errőír a 6. fejezetben olvashat.
z+
Egy pénzÍigyi terv elkészítéséhez sztikség van bizottytls kÓszsÓgek és tu.
dás elsajátítására. Erdekes megtudni azt is, hogy milycrl tttticlon tudja drámai
mődon megnovelni a bevételeit; errÓ,l a 7. fejezetben olvashat.
A 8. fejezetból elsajátíthatja apénz megórzésőnck kliltnbozó mÓdjait. A
magas jovedelem ugyanis cinmagában még nem jelent gazdagságot. A va.
gyon alapja azapénz' amit tn megtart.
A 9. l0. és l l. fejezeÍ.apénz gyarapításának lehetóségeit mutatja meg.
A |2. fejezetben arről olvashat, hogyan tud elkészíteni egy részletes
pénztigyi tervet.
Végi'il arrő| is meg kell győzódntink, hogy on a tervét hogyan valÓsítja
meg. Ehhez sziiksége lesz valakire, aki megmutat egy - az On számára is
járhatő - utat. Hogy hogyan talál ilyen személyre, errÓ,l szÓl a |3. fejezet.
Itt olvashat arrÓl is, hogy hogyan tudunk olyan kcirnyezetet kialakítani,
amely támogat benni'inket céljaink elérésében.o lyan miliórÓ,l van szÓ,
ame ly kitartásra cjsztcinciz.
Ezmégnem minden. Ktil nbség van a siker és a boldogság kozott.Ezzel
a témával foglalkozik a 4. fejezet. A siker azt jelenti' hogy az ember eléri,
amit akar. Boldognak |enni nem más, mint hogy szeretjtik is azt, amit elér-tiink.
SZíveSen megmutatom onnek' hogyan tudja leginkább orrjmét lelni a
pénzben.
Elótte még azzalfog|a|kozunk, hogy mi minden sziikséges ameggazda-godáshoz.
A 3. fejezetben majd meglátja; hogy csodákra képes.
Gazdaggá válni nem nehéz. Ha ez igaz, akkor felmeriil a kérdés, hogy
miért nincs még tobb vagyonos ember. Ennek okait a 4. fejezetben találhat-ja.
A gazdagság és ajőlét felépítéséheze lengedhetetlentil sziikséges az afel-Í.
ogásmőd, hogy mi viseljiik a felelósséget saját életiinkért. Amíg ezt nem
tisztáztuk cinmagunkban, addig csak erőtlen áldozatok vagyunk. Mindennek
az ahozzáá||ás az a|apja, hogy mi dontiink az életÍinkrÓ1.
Kérem, mielótt tovább olvas, tekintse át még egyszer a tartalomjegyzé-ket!
Jelolje meg azokat a témákat, amelyek kiiloncjsen érdeklik! Hiszen min-clen
azon mrilik' hogyan használja ezt k nyvet. Mindenesetre válaszolja
rneg magának, a kérdéseket: ,'Mennyiben érint ez engem? Hogyan tudok
azonnal cselekedni?'' Tudatosítsa e konyv tartalmát, és cselekedjen| Ez ér-vényes
az írásbeli gyakorlatokra is. Nem a tudás a hatalom, hanem a felhasz-
Ilált tudás.
Akkor most kezdjtik el felépíteni az tn vagyonát' Hét éven belÍil gazdag
|chet. Talán már korábban is . . .
25

14. a
o
o
o
o
A fejezet legfontosabb gondolatai
A pénznek mindig akkora a jelentósége, amekkorát mi tulajdonítunk ne-ki.
Ha onnek anyagi nehézségei vannak, apénzkozponti kérdéssé válik.
Értékeinknek és céljainknak osszhangban kell lenniÍ.ik egymással' kiilcjn-ben
egy helyben topogunk.
Az optimizmus által tn mindenben a pozitívumot |átja. Az cjnbizalom
viszont erősíti onben azt a tudatot, hogy képes megbirkőzni a nehézsé.
gekkel is.
onbizalommal rendelkezik az, aki a mríltja alapján tudja, hogy számíthat
onmagára.
ont a saját gondolkodásmődja tette azzáa személyiséggé, aki Ön ma. De
ugyanezzel a gondolkodásmődda| nem lehet azazegyéniség, akivé ajo-vóben
vá|ni Szeretne.
A siker azt jelenti, hogy az ember e|éri azt, amit akar. Boldognak lenni
nem más, mint hogy szeretjiik is azt, amit elértÍjnk.
Az anyagi problémák árnyékot vetnek az é|et minden tertiIetére.
Dontse el, mit akar: a pénz do|gozzon onért, vagy tn dolgozzon egész
életében apénzért?
Válassza ki a legkedvesebb hobbiját, és erre építse fel a karrierjét!
Aki egész nap dolgozik, annak nincs ideje pénzt keresni.
Csakis akkor tudja kézben tartani saját életét, ha elhatározásai és értékei
sszhangban állnak egymással.
Az, amit on az életében véghezvisz, elsósorban nem a vasfegyelemtő1,
hanem az á|maitől, a céljaitÓl, az értékeitíé s a stratégiáitől fÍ.igg.
Mit je|ent a felelosség?
,,Ha mást hlbáztat, átadja a hatalrrrlrt.''
Dr. Wttt,na I)l,L'r: lltlyv Ítl ba a ttlo-Limit Person
Képtelenség meggazdagodnunk addig. amíg nem tisztáztuk az ezze| kap-csolatos
saját felelósségtinket. KizárÓlag mi viseljtik a felelósséget, nem aZ-állam,
nem a kortilmények, nem a társunk, nem a neveltetésiink, nem az
egészség|ink, és nem is az anyagi helyzetÍink. EgyedÍ'il csak mi.
,,Pillanat - mondhatja tn erre. - mi van akkor, ha valaki beteg, vagy
a sors kegyet|entil bánt vele? Mi van akkor' ha tudtom nélkiil becsapnak?
És hogyan áll a felelősség kérdése e.ey ártatlanul elszenvedett balesetnél?
Valőban mindig mi vctgyunk afeleliísek?,
Képzelje el, hogy valaki fényes nappal nekimegy az on szabályosan par-kolő
autőjának. Felelós-e tn ezért? Természetesen nem az ismeretlen tetté-ért
felelős, hanem azért, ahogyan erre a helyzetie reagál. Lehet, hogy scirétes
1luskával' pusztán,,onvédelembÓ1'' elkergctimelegebb éghajlatra azi||et t.
l)e az is |ehet, hogy elégedetten dtrzscjli a tenyerét, hiszen pillanatok alatt
Í.clismerte, hogy a biztosítÓ kifizeti a kárt, így vé.ere rijra lesz lakkozva az
lrutő, ami már rjgyis régőta esedékes. Még az is elképzelhetó' hogy jÓ kis
rurofitra tesz szert.
Természetesen tn nem lehet felelós minclenért. De mindig felelósséget
visel az események magyarázatáért és a saját reakciőjáért.
Fele|ósség
Vannak dolgok' amelyek testi és lelki fájdalmat okoznak, anyagi nehéz-sr-
igeket jelentenek, és elszomorítanak rninket. Nem maga a dolog az, ami
Illirlt' hanem az, ahogyan mi ezt átéljiik. Mindegy, mi torténik velÍ-ink, mi
tliirrttjnk arrÓl, ho.qy mennyiben befolyásolja ez a szemÓ|yiségi.inket.
Kérem' képzeljen el egy narancsot. Ha kicsavarom, mi jÓn ki belő.le?
zo

15. ,,Most eZ meg milyen bugyuta kérdés - gondolhatja -' természetesen na.
rancslé''. Igy igaz. De mi folyik a narancsbÓl. ha sszetaposom? Ismét csak
narancslé.
A narancs csak azért ',felelős'', ho.ey mit ad ki magáből, nem azért, hogy
mit csinálunk vele. Csak azza|,,válaszol'', amivel tud. Mi is felelósek va-gyunk
azért, ami benntink lejátsződik, azért' ahogyan reagálunk.
A felelósség azt jelenti, hogy képesek vagyunk-e a , jÓ'' válaszra. Mi vi-selji'ik
a felelősséget saját reakciÓinkért és magyarázatainkért. Nagyon ne-héz
szembenézni azzal a ténnyel' hogy reakciÓink mindig a saját hatáskcj-rtinkbe
tartoznak, azazmi dcjnttink rőluk. Ktjlonosen nyomasztő ennek tu.
data, ha a választott reakciÓ rossz vo|t. Nem trjl okos dolog csak azért ve-szekedni,
mert a másik elkezdte' Másképpen is |ehet válaszolni, mint harc-calés
szitkoződással. Egy mérgeskígyőt, amely éppen megharapott bennt-in-ket,
nem érdemes kergetni, így csak gyorsabban terjed mérge a testtjnkben.
Hasznosabb, ha hozzáfogunk a méregtelenítéshez. Ahelyett, hogy tovább
vitatkoznánk' mélyedjiink el inkább egy kicsit onmagunkban, és gondolkoz-zunk
el azon, miképpen lehetne a dolgot másképpen értelmezni. Elképzel-hetó'
hogy társunk csak reagál a mi téves viselkedésÍ.jnkre.
A reakciő nem más, mint egy eseményre adott válasz' ame|yért mi va-gyunk
a felelósek. Angolul a felelósség responsibility. A response (válasz)
és az ability (képesség) szavakbÓl áll. Angolul tehát a felelősség azt jelenti:
válaszolj tehetségesen. Veszekedésre veszekedéssel, provokáciőra harccal
válaszolni - bizonyosan nem a |egjobb megoldás.
Alta|ában három okra hivatkozva hárítjuk el magunktől a felelóssé.eet:
l. ,,A gének hibásak.''
2. ..A sziilÓk hibásak.''
3. ,,A kornyezet hibás'''
Egy fiatal férfi kirabolt, majd leszrirt két embert. Mielótt a pert megindítot-ták
vo|na ellene, néhány tíjságírÓ kérdéseket tett fel neki az életével és az
indítőokokkal kapcsolatban.
Az illetó elmesélte, hogy egy ,,teljesen tcinkrement,' családban nótt fel.
Ameddig csak vissza tud emlékezni, alkoholista apja t-itcitte-verte aZ anyját.
Abből éltek, amit az apja osszelopott, és az csak terméSzetes, hogy alig hat-évesen
már ó is |opott. KésÓ,bb egy gyilkossági kísérlet után, a bcjrtonbÓ,l
szabadulva, két jabb gyilkosságot k vetett el. Torténetét a kcivetkezó sza.
vakkal fejezte be: ,,Ilyen kortilmények k zott hogyan lehetett volna belÓ,1em
más ember?''
Az jságírÓk megtudták, hogy a fiatalembernek van egy ikertestvére is.
28
Amikor ót is felkeresték, meglepódVc tlll)ilSl{llIlirk. Irtlly a testvérek tcjkéle.
tes ellentétei e.eymásnak. Ez utÓbbi tisztclctt.e Ittt:Ittr iigyvÓcl, a kozcisségi és
az egyházi tanács tagja. Nós, két kisgycrrrrck lr1l.jlr' cs llithat an boldog csa.
ládi életet él.
A meglepett rijságírők kérdéséreh, o.ey Irtlgyarr sikcriilt neki ilyen példa-mutatÓ
személyiséggév álnia' az Íigyvéd ugyanazt a családi krőnikát mesél-te
el, mint a testvére. A vallomását pedig a kovetkezó szavakkal fejezte be:
,,Ilyen kortilmények kozott hogyan is válhatott volna belő,lem más ember?''
Ugyanazon gének, sztilÓk, nevelés és kornyezet. De más felfo.sás, és egé-szen
más reakciÓ. Hogyan lehetséges az' hogy két ember' ugyanolyan kG
r[ilmények kozott felserdtilve, egymástÓl teljesen eltéró személyiségekké
válik? Talán megismertek valakit, aki rnindkettójiikre jő hatással lehetett.
.falán e.syiktik megfogadta az t||et6 tanácsait, a másikuk meg nem. Talán
keztikbe keriilt egy k nyv, amelyet egyikiik tovább olvasott, míg a másik
l.elhagyott vele. Nem tudjuk, hol rejlik azigazság. Csak egy biztos, a test-vérek
egymáStől teljeSen eltérő fejlódésen mentek keresztiil.
Mi viselji.ik a felelósséget saját életÍ.inkért - minden balsors és kellemet-lenség
dacára. Mi dontjtik el, hogy a torténéseket hogyan értelmezzi'ik, és
lrogyan reagálunk. Képzelje el: holnaptÓl minden forgalomban |év6 pénzt
lrevonnak, és a végén mindenkikap 5000 márkát. Vajon mi torténne? Már
cstefelé lennének jő páran, akiknek 3000 márkávalkevesebbjtik lenne, illet-ve
lennénekjő néhányan' akiknek 3000 márkával tobb lenne a zsebiikben.
Néhány héten beltil ismét lennének gazdagok és szegények. KutatÓk azt á1-
lítjak, hogy korÍ.ilbeltil egy év m lva a pénz eloszlása ugyanolyan lenne,
nrint eredetileg.
Hogyan reagál on erre a kcinyvre?
Egyébként' ha már a felelósségrÓ1 beszélÍ.jnk, én felelós vagyok azért'
lrrllit ebben a k nyvben leírtam. on pedig azért, amit a leírtakbÓl hasznosít.
tIeyanaz érvényes a tanÓráimra is. Ujra és rijra átéljtik' ahogyan a szeminá-ritrrnok
résztvevői megncivelik a j vedelmtiket. Némelyek még meg is dup
|lizzák azt. A legtobben legalább 20 száza|ékot tudtak megtakarítani' és
rrlcgkezdték felépíteni a vagyonukat.
Sokan sportolni kezdtek, egészségesebben étkeznek, és egészségesebben
.. lrlck. A koz s meditáciÓ elvezetett oda, hogy sokan beiktatták ezt a l 5 per-r
e t a hétkciznapjaikba és azőta kevesebb stresszben, feszÍ.iltségben van ré-
.,ziik. Kapunk visszajelzéseket olyan résztvevÓktÓ1 is, akik hosszr.i évek Óta
l't;1lcsek |2 . . .20 százalékos befektctési nyereséget elérni. Kiiloncisen nagy
rrr(itnet okoz számunkra, hogy azok, akik apénzhez valÓ viszonyukat gyG
29

16. keresen megváltoztatták, vagyonukatjőtékonysági célokra is felhasználják.
Egyszer onnek is hallania kellene azt a boldog elégedettséget, ami kicseng
a hangjukbÓl.
Adősságokat sikeriilt leépíteni, és kie-eészítőkeresetilehetóségek t ntek
fel. A legtobben megtanultak jő szívvelfoglalkozni apénzze|.
Mégis vannak néhányan, akik, noha részt vettek a szemináriumon, a vé-gén
mégsem csinálnak semmit. Valőszínri1eg azt remélték, hogy itt va|ami-lyen
varázspálca kertil majd a keztikbe, és ez megváltoztatja az életÍjket,
vagy megtolti arannyal a pincéjtiket.
,,A tcibbiek a hibásak . . .',
Nemrégiben viszontláttam egy fiatalembert, akihárom évvel ezelőtt részt
yettaz,,Ut a pénztigyi sikerhez'' témájri szemináriumon.Ezze| a mondattal
tidvozo|t: ,,Nem mrikodik. Amit on elmesélt, azt nekem nem sikeri-ilt meg-valÓsítanom.''
Mivel én egész szívembÓ,l segíteni szeretnék, és pozitív vál.
tozásokat akarok beindítani, ezért nagyon rosszul esett, amit mondott. Az
illetó a kcivetkezÓ,krÓ.l számolt be: ,,Kezdetben minden remektil ment. Már
az elsó évben z7 000 márkáva| tobbet kerestem, és 25 száza|ékot megtaka-rítottam.
A második évben vissza tudtam fizetni az adÓsságaimat, és a szám-lámon
65 ezer márka volt. Két barátommal egylitt megalakítottuk a takaré-kossági
klubot - pontosan rigy' ahogyan on ajánlotta. Egyiitt fektetti.ik be
a pénzt, és átlagban |7,3 száza|ékos nyereséget értiink el. De egyszer csak
az egész dolog elaludt, én pedig felhagytam a takarékoskodással. És tudja,
mit csináltam a megtakarítottpénzze|? ott áll a ház e|6tt' E.gy Porsche . . . ''
Ezazember változtatott a néZetein. Két éven keresztÜl képes volt kézben
tartani a pénztigyeit, és elkezdte felépíteni a va.eyonát. Látta, hogy miikodik.
De egyszerre csak hanyaggá lett, és ,,levágta az aranytojáSt tojÓ tyiíkot'',
csak azért, hogy vegyen egy autőt. A felelősséget viszont nem akarta vállal-ni.
Ezért ki a hibás? Nem szokásos emberi tulajdonsá.g-e másra hárítani a fe-
|elósséget? A baj csak az, hogy afelel(ísség thdrításával títengedi ctz ille-tónek
a hatalmát is. KonnyÍÍ és csábítÓ a másikat okolni, hiszen így mi tisz-tára
mostuk magunkat. A munkahely a hibás' ahol nem tudok kibontakozni,
a társam, az egészségem nem engedi . . . Tényleg azt akarjuk, hogy mun-kahelyi.-
ink, élettársunk, egészséglink uralkodjék feletttink? Gondoljon arra:
akit hibáztatunk, azé a hatalom' En inkább orÖmmel vállalom a tévedései-met'
de a saiát életemrÓ1 saiát magarn szeretnék donteni.
K<ivetkezmények és h ibák
De mi van a m ltban elktvetett hiblikklrll I lot'y1s11 rrt'z ki ilyenkor a fe-lelósség
kérdése? olyan mr1ltbéli cscrtte tryt'krtíl lrcszÚliink itt, amelyek a
rnai napig éreztetik hatásukat. Egy férÍ.i cIviilt, i's rntlst tartásdíjat kell fizet-rlie.
Valaki elhanyagolta az egészsé.gétc, zcrt szigtlrLr cliétára fogta az orvos.
Egy másik ember srilyosan eladősodott, Ús crlrtck kovetkeztében eskij alatt
kénytelen teljességi vagyonnyilatkozatot tcIlIri. Mcgint másvalaki torvény-sértés
miatt bortonben til.
Az egyszer biztos: cselekedeteinkrő,1 mi magunk d nttink, és így automa-tikusan
viselniink kell azok kovetkezményeit is. Aki a bot egyik végét fel-cmeli,
megemeli a m sikvégét is. Jő lenne, ha ez a felismerés arra osztcinciz-rte
minket, hogy még felelósségteljesebben éljÍ.ink.
De hogyan is állunk a mrilt dolgaival? Sokszor be kell látnunk, hogy a
rrrriltban elkovetett tévedések kovetkezményei eluralkodnak rajtunk. Ez
ltzonban nem jelentheti azt, hogy a felelósséget a m ltra hárítsuk. A mi fe-lclósségÜnk
abban van, ahogyan ezeket a k vetkezményeket feldolgozzuk,
i lletve, ahogyan reagálunk rájuk. Amikor a mrilt hibáira reagálunk, egy ttal
rrreghatározzuk az elkcivetkezendő pillanatok minóségét is. A kérdés az:
ttraLni akarjuk-e az elj venclí perceket, va7y a m ltban elk vetett hib k és
k vetkezményeik a j vőben is fogva tartanak majd bennÍinfret? Minden ne-gatív
érze|em abban a percben elveszíti hatalmát, amint a fele|ósséget ma-
1]unkra vállaljuk.
Saját kezében Van a jcivcíie
A jovóre valő felkésziilés leghasznosabb mődja, ha mi magunk formál-jtrk
azt. Talán nem hiszi, hogy képes rá? Akkor pont gy étez, mint a legt bb
('lnber, akikben még nem tudatosodtak az elkcjvetkezend6tíz évben rejlőle-
Ilctóségek.
Hogy képesek vagyunk j vónket aktívan befolyásolni' ahhoz a mLiltunk-
Iltil vehetjtik a bizonyosságot. Tudatosítanunk kelI magunkban az elm lt
tivckben általunk okozott vá|tozásokat. Gyakran észre sem vessztik azaprő
li is mozzanatokat, amelyek gyokeresen megváltoztatták életi.inket.
'l'egye [el a kérdést: hol állt on tíz évvel ezelótt? Milyen ember vo|t. mi-
Iycrr társ és munkatárs? Milyen tapasztalatokkal rendelkezett, mely célok
vczérelték, milyen tudással rendelkezett? Milyen volt kapcsolata az embe-r
t'kkel, és hogyan állt anyagilag? Kérem, jegyezze le a gondolatait!
30 31

17. Minél a|aposabban utánagondolunk a dolgoknak' annál inkább felismerjiik,
hogy a m ltban is felelósen gondolkoztunk' Es ez a tény ismét cinbizalmat
adhat nektink: ha már az elmrilt tíz évben is ilyen sok változást hajtottunk
végre, mi mindenre lesziink még képesek az elkcivetkezend6 tíz évben?
El tudta képzelni korábban, hogy milyen is lesz on tíz év m lva? Gon-dolja
át,jelenlegi énje, tevékenysége, vagyona kialakulásában mely korábbi
dontései játszották a legfÓ,bb Szerepet.
A dcjntés tehát a saját kezében volt. on dcintott, hogy mit akar' Ugyanez ér-vényes
a jelenre is. Kezdheti akár azza| is' hogy lerovidíti a tíz évet hétre.
Határozza el, hogy mit akar elérni hét éven belti|. Milyen anyagik ri.ilmé-nyek
k zott kíván élni? Milyen tevékenységet kíván folytatni? JÓl gondolja
át a válaszokat, mert ha elkezd dolgozni ezze| a k nyvvel, akkor el is éri a
céljait.
Vajon mindez csak képzelődés, vagy tényleg valősággá válhat? Az on
mriltja megerósítheti a jtivőbe Vetett hitét. Í4a le a mriltban t rtént pozitív
eseményeket, hogy konnyebben emlékezzék rájuk. Az romteli élmények
így jobban tudatosu|nak , és ezálta| az onbizalma is novekedni fog.
Válla|jon fele!ósséget, és novelie a hatássz|éráiát|
Vannak dolgok, amelyeket képes kozvetleniil ellenőrizni, és a befolyása
alatt tartani - ezek a dolgok az on hatáss zférájába tartoznak. Más dolgok
ugyan érintik ont, de nincs rájuk befolyása. Gondoljon csak arra az idegen-re,
aki cisszetorte a kocsiját. Egyérte|mrí, hogy ez az esemény aztnszemé-lyes
szférájába tartozik' magára a torténésre azonban egyáltalán nem volt
befolyása.
Bármi t rténjék is a személyes szférájában' saját reakciőjáért és az ese-mények
magyarázatáért tn a felelós.
Korántsem kell azonban beletcjródniink az általunk ellenórizhetó teriilet
nagyságába! TapasztalatbÓl tudjuk, hogy hatáskortink novelhető. Gyermek-korunkban
még igen kis hatásszférával rendelkeztiink, ami azéveksorán fo-lyamatosan
kiszélesedett. Jőlét akkor j n létre, ha folyamatosan n veljiik
azokat a teriileteket, amelyekre az e|l'enírzésiink kiterjed.
5Z
Valahányszor egy problémát kívi.ilrÓ,l érkezettnek, és így általunk befo-lyásolhatatlannak
tekintÍink, pontosan ez a godolkodásmőd az, ami a valÓdi
problémát jelenti. Valahányszor a komyezettinket vagy másokat h1báztat-juk,
átadjuk a hatalmat. A mérgelódő, panaszkodő magatartás csak erósíti
saj át gyengeségi.inket.
Ennek kovetkeztében a saját dolgainkba valő pozitív beavatkozás képes-sége
lassan osszezsugorodik' majd elhal. Ha valÓban akarunk javítani az
életiink n, akkor azt azonnal el kell kezdeni. A megoldás nem kíviilról, ha-nem
a saját bensónkbÓ,lj n. Felelősséget kell vállalnunk mindenért, ami a
személyes zőnánkban torténik. Minél tovább léptink, annál nagyobb |esz az
lilta|unk ellenórizhetóteriilet. Haezta lépést a mriltban már sikerrel megtet-tiik,
ugyanez érvényesiilhet a jovóre nézve is.
16 éves koromban elhatároztam, hogy Ka|ifomiába k ltoz m. Amikor
rnegérkeztem, minden más volt, mint ahogyan azt otthonről elképzeltem.
l]mlékszem' letiltem a szállodai szobám ágyára, és kétségbe voltam esve.
hzt az,,angolt'', amit az amerikaiak beszéltek, egyá|talán nem értettem, va.
gyis az angol nyelvtudásom gyakorlatilag nem is |étezett. Hogyan tudtam
volna így iskolába menni, és pénzt keresni? Ez vo|t az én szcirny problé-lrlám.
Keservesen sírtam, és nyomorultul éreztem magam. De a fesztiltség
llrssan oldÓdni kezdett bennem, majd egyfajta dac és bi.iszkeség vett rajtam
t'r(ít. Vég|il is azért jcittem Kaliforniába, hogy kiprÓbáljam magamat. Tud-llttn
elóre, hogy ez nem lesz k nny .
Hatásszféránk megnovelésére négy lehetóségiink van:
l. Lépjunk ki a komfortzonánkbo|!
A komfortzÓna elhagyása azt jelenti, hogy kiléptink az általunk már jÓl
rllcgszokott biztonsági civezetbő1. Amikor teljesen kétségbe esve iildogél-l(.
ln aZ ágyam szélén Kaliforniában,(tgy éreztem, iszony távol van minden,
33

18. ami a biZtonságot jelentette ncke ttt. Aztlin lassacskán kezdtem magam kiis-merni
a városban, és így ncivckcclctt a ter|ilet, amelyet már magaménak
mondhattam. Nem telt bele hosszÚr iclcí, és minden országban jől éreztem
magam. Sőt, hata|mába kerített az a lcnyríg zí érzés, hogy akkor éreztem
jől magam' ha átléptem a komfortzÓnám határát.
Ha ton van, bizonyára on is átél hasonlot. Minden utazás elszakít ben-nÍjnket
a megszokott kornyezettÓ1. De végiil is éppen ez az, amit szeretlink
az utazásban az(ljat, a másságot. Azt is megtapasztalhatta, hogy az ember
a komfortzÓnáján kívtil is képes jÓl érezni magát.
Ha szokásunkká válik' hogy minden kihívást, amelynek eleget tetttink,
azonnal pőtoljunk egy még nehezebb feladattal, űgy az általunk ellenóriz-hetó
tertjletek nagyságát hihetetlen gyorsasággal leszÜnk képesek megn -
velni. Azt gondolom: az ember természetéheztartoz1k, hogy rijabb és rijabb
kihívásokka| birkízzék meg. Akkor érezzuk magunkat igazán elemiinkben,
ha még be nem járt vidékekre érkezÍink, és minden erónket bevetve sikert
értink el. Egy hajÓ a kikcjtÓ.ben ugyan biztonságban van, de nem ezért épi
tették. A biztonság terméSzetes igénytink, de ugyanígy vágyunk a kalandra
és a változatosságra is. Csak akkor fejlődtink, ha rijat prőbálunk ki' és rij ki-hívásoknak
teszlink eleget. Az igazán sikeres emberek szinte állandÓan a
komfortzÓnájukon kíviil tartőzkodnak. Azt lehetne mondani, hogy valÓság-gal
unatkoznak,haaz egyik megoldand problémát nem koveti azonnaI e.9y
másik. A sportolőhoz hasonlőan, akinek a mozgás azé|ete, nektjnk is sztik.
ségtink van kihívásokra, hogy jől érezzik magunkat.
2. Prob|emák
A nehézségekjÓ esélyt adnak arra, hogy a hatásszféránkat noveljtik. Egy
probléma azá|ta| válik igazi gonddá, ha annak ellenére, hogy személyes
szféránkat érinti. mesoldása a hatÓkorijnk n kíviilre esik.
Minden probléma magában hordozza a fejlódés esélyét. Ha csak aztkér-dezzuk:
,,Hogyan oldom meg a problémát?'', azza| még lényeges vá|tozás
nem tcirténik. Helyette inkább aztkérdezhetjlik: ',Hogyan tudok olyan hely-
Zetet teremteni, amelyben ez a gond már nem mertilhet fel t bbé?'' Az tij
szituáciő mindig magáva| hozza az általunk ellenőrizhetó tertilet kibóvii|é.
sct.
Példaként képzelj e el : társasági osszej vetel r 6 hazaérkezve látj a, hogy
betortek a lakásába. Az ajtő feltépve, és sok értékes tárgy hiányzik. Ha most
csak az aktuá|is problémát nézi, akkor keres egy lakatost' és felhívja a biz-tosítási
iigyn két. Ha viszont hosszti táv megoldást akar, amely minimá-
I isra csokkenti a betorés lehetőségét, akkor beszereltet egy biztonsági beren.
tlezést, és vesz egy kutyát. Ezekkel azlntézkedésekkel tovább ncivelte a saját
Inaga álta| is ellenórizhetó vezetet, így a lakása akkor is biztonságban lesz,
ha On nincs otthon.
A jőlét nem érhetóel a problémák megkerii|ésével. Aki magasabb anyagi
szinten Szeretne élni. annak nehézsések hosszrj sorával kelI szembenéznie.
3. He|yes kérdések
Már megemlítettiik, hogy kérdéseink minósége egyben életiink minósé-gct
is meghatározza. Hogy ez miért van így? Élettink során folyamatosan
llclsó párbeszédet folytatunk onmagunkka|, á|landőan kérdések merÍjlnek
lcl a fejÍ.inkben, amelyre mi magunk vá|aszolunk.
Ha azt kérdezzÍjk: ,,Képes vagyok-e véghez vinni?'', ezzel nem zárjuk ki
lr kudarc lehetóségét. Már a kérdés formájában benne rejIik a kétely. Helye.
scbb volna ezt kérdezni: ,,Hogyan tudom ezt teljesítcni,!,, L.'z a kerclcs eleve
kizárja abukást. onnek sikertilni fog! A kérdés csak az: htlgl,tttt? A,.hcr
r:.yan'' kérdésre eszébe juthatnak olyan lehetóségek is. arttcIyck kívtilcsrrck
1e len Iegi hatássz|éráján.
Elsósorban ne a ,,miért''-ek, hanem a ,,hogyan''-<-lk utlirr ki'rrlczziirrk. A
..Ilogyan'' megoldásokat keres' a ,,miért'' kifogásokat. AIttit ke tr'siirr|i' ;ru t
rrreg is találjuk. Aki mentséget keres, meg is taIálja, így rtirrcs sziiksti1't' lttl:r'
Irrlgy bóvítse a hatásszféráját, hiszen a bajt nem maga ttktlztlr. l1'.y vt'szrlr t.I
lrz illetó a dolgok feletti hatalmát. Aki azonban a ,,hclgylrrl'.-I.lt kt'It'st ll r':t
lltSZt, annak ripsz.ropsz a saját hatásszféráján kívlilrc vczlL i|/, tIl|:|. / ,'Il(|
r'yan'' kérdése értelemszerÍíen magába foglalja a ,,miÓrt.'-ct is' lirttIllr'lr t.z
rlctn igaz - a ,,miért''-ben nincs benne a ,,hogyan'', vagyis .lZ Il(.Ill i )S,/l{ )|lt ),/
Ilcrrnrinket a megoldás keresésére.
Legalább ilyen fontos a,,Mit tudok én?'' kérdése. Képzcljc t.|' It:t |r;rIr
ltlrniában csak arra koncentráltam volna, hogy mit nem tudok, t's lllitt' ltt.ttt
35
szemé|yes szféra
1-@
34

19. ]1gyot< képes. Bizonyosan találtaIrr vtlIrtlr e lcg okot a gyors hazaut"azáshoz.
Mire is képes egy l6 éves gyerek cty itlcgcn országbani Ha csak azt figyel-tem
volna, hogy mit nem tudok, Ligy kcptelcn lettem volna ma-9amat eltar_
tani. Sokkal inkább arra cisszpontosítottaIn, amit tudok.
- A helyes kérdés így hangzik: ,,Mire vagyok képes, mihez van tudásom,
és milyenek a lehetóségeim?'' Némettil tudiam' ezért német nyelvleckéket
adtam. Mindenesetre az angolom annyira gyenge volt, hogy cit percig sem
taníthattam volna, ha bármit is angolul kellett volna elmagyá ráznom.így az
Órákat csak németiil tarthattam. Ez az e|ején ugyan egy kicsit rázősan ment'
de a diákjaim jőlhaladtak. Ma már tudom, hogy az idegen nyelv oktatásának
a legjobb mÓdszerét választottam.
Csak kifogásokat kerestink, ha azt kérdezzÜk magunktől: ,,Ki a hibás?''.
Ha azt mondjuk: ,,én vagyok az oka'', ezzel teretadunk a pozitív változások-nak.
A bríncjs keresése már azért is helytelen, mert a m ltba vezet vissza
benntinket. A nyelvtanilag helyes kérdés ebben az esetben ígv hanezana:
,,Ki volt a hibás?'' A mriltra nézve befolyásunk lezárt, hatássziáánkai visz-szamenóleg
nem lehet megncivelni. E'nergiánkra azonban moSt Van szÜkség,
ezért kérdéseinknek a jelent kell szolgálniuk.
Engedjenek meg még egy példát arra vonatkozÓan, hogyan lehet a ha-tásszféránkat
megn velni. A legt bb ember sszekeveri á-,,hogyan'' és a
,'vajon'' kezdetrí kérdések feltevésének megfeleló idópondát. üindannyi-unk
számára világos a gyors dcintéshozatal jelentósége, a legtobbÍinknek
mégis nehézséget okoz. Miért? Azért, mert iokan máris azon kezdenek el
gondolkozni , hogyanis kellene eljárniuk. A ,,hogyan'' fontos kérdés' de nem
a dontés pillanatában. Térji.ink vissza az én tcirténetemhez, amikor elindul.
tam Kaliforniába. Gondolja el, ha azon kezdtem volna torni a feiem. hosv:
l'Hogy1.n fogok megbirkÓzni a dolgokkal, ha rigy d nt k, r'ogy .tut"'onií''
Ugye, on sem hiszi, hogy valaha is rá tudtam volna ma.eamat venni, hogy
nekivágjak az ismeretlennek.
Ha d ntést hoz, kérdezzen a ',vajon'' után. Ebben már benne van a ..mi.
ert'' is. Miért kell ezt Vagy azt megtenni? Mi szől mellette, és mi ellene? A
,,hogyan'' kérdése ebben a stádiumban még lényegtelen, csak késÓ,bb jon el
az ideje.
Viszont ha már egyszer dontott, tobbé ne kérdezzena ,,vajon'' után! Nem
lehet már az elsó felmerliló problém ánál azon morfondírozni: Vajon helyes
volt-e a dontésem? Vajon nem kellene valami egészen mást ciinálnom?
Ahelyett, hogy azon gondoIkozna, hogyan oldja meg a feladatot, még min-dig
a dontés helyességén rágÓdik. Mindannyián ismeriink olyanokat, akik-nek
egy d ntéshez végtelen hosszri időre van szrikséglik, ugyanakkorképe.
sek pillanatok alatt visszavonni a meghozott drjntést.
A kérdések helyes sorrendje a kcivetkező:
l. Vajon megtegye-e ezt a lépést? Miért? D ntős: t'rr7lllr ilt'tl Vlll]y scll-l'
). Hogyan kell eljárnia? Hogyan oldja meg a ktivctkcztí 1lrrllllÚltttit./ Mindig
tartsa SZem e|6tt az okokat, hogy miért nem aclhirt.ja Íc|.
A bensőnkben lezajlott dialőgus kérdései dontik el, hogy rrrilyen irányba fej-
I dÜnk, illetve, hogy n veljtik-ehatásszféránkat, avagy hagyjuk elsorvadni.
4. Személyes szféránk kiterjesztése
A személyes szférába be|etartozik minden. ami érinti ont: ami onnek
|()ntos, ami iránt érdeklődik' Amit fontosnak tart, azt megprőbálja a hatás.
kÓrébe vonni. Szinte kényszeresen topreng azon, hogyan tudná hatásszférá-ilit
kitágítani, mivelszeretné személyes szférájának miné| tobb dolgát a saját
ízlésének megfelelóen a|akítani.
Képzeljtik el, hogy Kis Vilmos és Nagy Richárd egy világcég ugyanazon
tlsztályán dolgoznak. Ha Kis Vilmost csak a saját |igyosztálya érdekli, akkor
lratásszférája eléggé sz ,kcis marad. Nagy Richárdot ezzelszemben fog|al-l'tlztatja
a cég egészének mri,kodése, az Í.igyfélkapcsolat, a marketing. Ah-lrtlz,
hogy hatásszféráját kibóvítse, kapcsolatokat tart fenn a tobbi részleggel
is. Nem nyugodott addig, amíg meg nent látogatta a világcég kozpontját.
l.isztában van azza|, hogy mivel foglalkozik a konkurencia. Ezáltal Nagy
l( ichárd hatásszférája szinte automatikusan novekszik.
Kutatők megállapítottak, hogy egy vállalat tigyfélkore a cég,,szemé|yes''
:;t'Í.érájának kiterjedésével arányosan nó. Sok cég kizárÓlag a már meglévó
rrr:yfélk rre koncentrál, arra, hogy Ók hogyan vásárolhatnának tobbet. Más
r'liIlalatok a még el nem ért vevÓ,k rt kutatják. E cégek keresik a választ a
ki)vetkezőkérdésekre: Ezek az emberek miért nem nálunk vásárolnak? Ho.
l'yan lehettink számukra is vonzÓak? Az ilyen stratégiát kovetó vál|alat
.személyes'' szférája sokkal nagyobb, és rovid titon képes jelentósen meg.
r ri jvelni az tigyfélkorét.
Kcinnyebb felelósség nélktil é|ni?
Felelósek vagyunk azokért a dolgokért, amelyeket megtesziink' de azw
|.tir.t is, ame|yeket nem teszijnk meg. Nagy kísértést érzÍ.ink azonban arra,
lltrgy ki| jjrrnk a felelósség alől. Gyakran egyszerritrb és kellemesebb gy
rt.rrni, mintha a tcirténtekhez semmi k ztink sem lenne. Nagy ára van ennek
.r rtta.9atartásnak. Egyre inkább mások játékszerévév álunk' és az általuk írt
Ir rr!'atÓk nyv szerint kell élniink.
JI

20. Kétségtelen, hogy a legnagyobb elé.qedettséget akkor érezzuk. ha kiak-názzuk
a bennÍjnk rejló |ehetóségcket. A siker nekem azt jelenti, ho.qy a le.
hetó legjobbat nyLijtsam, ami tólem telik. Csak akkor élek igazán, ha teljes
lényemet adom.
Viselje a fele|ósséget a pénztigyeiért!
A legtobben rendkív|il kcinnyelmríek, ami a pénzri.eyeiket illeti. De hol
tanulhatták volna meg ennek ellenkez6jét? Ezen a téren általában a szijlÓ.k
sem a legjobb példát adják. Az iskolában sem ismeretes olyan tanőra' hogy
',Hogyan építsem fel a vagyonomat?''. A társadalom vásárlásra ciszt nciz:
mindentjtt csak a t lzott fogyasztást látjuk.
KornyezetÍ.ink is tobbnyire roSSZ példát mutat. Divattá vált pénzgondok-rÓl
panaszkodni. Gyakran hallani olyan viccelódéseket is, mint: ,,T bb nap'
mint kolbász''. Ehhez még az is hozzájáru|, hogy sokaknak a pénz cinrnagá-ban
száraz és kellemetlen téma: ,,Pél.ze van az embernek. arről nem beszé-
Iiink''. Vagy: ,,Apénz nem minden''. Már azelrs6fejezetben is láttuk, hogy
a pénz nagyonfontos' és csak akkor kap t lzott jelentóséget, ha elhanyagol-juk
ezt atémát, és végtil nehézhe|yzetbe jutunk. Vagyis: pontosan azt kell
megakadályoznia, hogy a pénz tril fontossá váljon az életében. Már csak
ezért is viselnie kell a felelósséget a saját pénztigyeiért.
Természetesen butaság lenne azt gondolni, hogy a pénz minden problé-mát
rnegold. De legalább ekkora ostobaság azt hinni, hogy az ember pénzzel
ne tudna érdekes embereket megismerni' ktilcinleges tájakat bejárni, rijabb
és jabb érdekes kihívásokat felfedezni, és koncentrálni más tevékenysé.
gekre.
Ahogyan ma bánunk a pénziinkkel' annak a j vÓ.ben mutatkozik meg a
hatása. De amit a pénziinkért tesziink, aZ egyenesen meghatározza a j vót.
Saját perspektívánkat gy alakítjuk ki, mint egy divattervezó: elósz r rneg-tervezziik
a formákat, amelyek szerint a jovÓben éltink majd. Már a régi ba-biloniak
is tudták: ,,Bolcs cselekedeteink végigkísémek minket az életcn'
orcimet és segítséget nyrijtanak. De ugyanígy kísértenek bennÜnket az elhi-bázott
cselekedetek is, hogy gyotorjenek és kínozzanak.''
Látni fogja, hogy a pénz vi|ága sokkal izgalmasabb, mint ahogy an aZÍ" a
legtobben gondolják, vagyont felépíteni pedig jÓval egyszeriibb, mint azt ál-talában
elképzelik. A legfontosabb, hogy vállalja a felelósséget, és fo.elal-kozzon
a témával.
A szegénység nmagátÓlkeletkezik, él. Szegénység akkorj n létre' ami-kor
megtagadják a felelósséget. A jőlétért is meg kell tenni néhány alapvető
dolgot; hogy melyek ezek, erre késÓ,bb még részletesen kitériink.
38
Egy biztos: ntinden a fejÍinkbcrl irltlrrI t.|. t.:, ..t.l,..rlttl ( )tt (tls scnki más!)
lr t.clelós azért' hogy mennyi pénzrc ttI(| :|/ ('||t)(.Il't.zt.rrtIti lrÚt cvben szert
lr'l)ni.
Fontos tanács
Vállaljon te ljes felelósséget az ÚlctÚÚrt Ús lr 1lclItz-iigyeiórt!
o Lépjen ki a komfortzónájábő||
o Tekintsen Ligy minden problémát' nrint csÓlyt a fejlódésre!
o Tegyc fel a helyes kérdéseket!
o Tírgítsa saját személyes szféráját!
,ltItnak dolgok, amelyekre onnek nincs befolyása. De azt, hogy ezeket ho.
l.1.arr értelmezi és ho.qyan reagál rájuk, aztmár tn donti e|. A dcintcs hatal-rrrlt
mindi.g a saját kezében van.
A fclelősség azt jelenti: az tn beál|ítottságát és integritását semmi neIn
trrtl.ia rnegváltoztatni. Az tn válasza egyenlóa személyiségével.o n dcint ar-rrl|'
hogy hogyan é|.Ezahozzáá||ás segítséget nyrijt ahhoz, hogy elégeder
ti'll éljcn és a legjobbat nyrijtsa, amire csak képcs. Ha vállalja a felelósséget,
rrrly hét éven belÍ"il vagyonos ember lesz.
A feiezet legfontosabb gondolatai
o ()n nern rnindig fclelós a torténtekért, de mindig felelős azért, ahogyan
czeket értelmezi, és ahogyan rájuk rcagál.
o Lzza|, hogy valakit hibáztat, átengedi neki a hatalmat.
o A rn lt dcjntései meghatározzák a jelent. A jelen dontései meghatározzák
lr jovót.
o A vágyak késÓtbiéleti.jnk hírmondÓi. MidontjÜk el, ho.ey mire vágyunk.
így határozzuk meg, hogy miben lesz részijnk a jovÓten.
o Ahhoz, hogy hatásszféráját rnegncivelje, négy lehetőség áll rendelkeze-sére:
l. Lépjen ki a komfortzÓnájábÓll
2. l.ekintsen tigy rninden problémát' mint esélyt a fejlódésre. Tegye fel
nlagának a kérdést: ',Hogyan tudok olyarr helyzetet teremteni, amely.
ben ez a probléma tobbé nem merlilhet fel?''
39

21. 3. Tegye fel a helyes kérdéseket!
4. Ha tágírja saját személyes szféráját, a hatásszféráia is automatikusan
ncivekedni fog.
Idős korban az ember csak egy dolgot sajnál: azt, amitnem csinált.
Felelósség nélklil é|ni aztjelenti, hogy onmagunkat erótlen á|dozattá
degradáljuk, azaz o|yan forgatőkonyv szerint éltink, amelyet mások írtak
számunkra.
A felelósségvállalás pillanatában minden negatív érze|emelveszíti a na-talmát.
on - és senki más - a felelős azért, hogy mennyi pénzre tud a kovet-kezo
hét évben szert tenni.
$I
Csoda.e a í00 millio?
,,A legt bben t lbecstilik azt, amit egy éven be|til el tudnak érni,
és alulbecstilik, amire tíz éven beli.il képesek.''
Jim Rohn: The Power of Ambition
l ta dcjntenie kellene, mit választana: 50 000 DM kiegészító keresetet a kG
vctkezóhat hőnapban, vagy 1 000 000 márkát hét év mrílva? Az 50 000 már-klit
készpénzben szeretné megkapni, vagy inkább ,'egy bőr ndot teli képes.
st.eckkel''? Ahhoz, hogy rovid távon valamivel tobb pénzt keressen, valG
szín 1eg elegendóegy kicsivel tobbet te|jesítenie. De ha azt akarja, hogy hét
.'vcn beltil 1 milliÓ márkája (t bb mint 10O milliÓ forintja) legyen, akkor
.'kicsivel tcjbbeí'tenni már nem elés.
Avá|tozások t szinten mennek végbe
A változások tobb szinten is végbemehetnek. Ebben a konyvben ezek kG
ziil tjt érzelmiállapotot szeretnék bemutatni.Igazi, gy keres változást csak
.rkkor érhetijnk el, ha a fordulat mind az ot szintet érinti.
|' szint: Egyre inkább gy érzi, hogy elégedetlen a jelenlegi hclyzctével.
Cselekednie kell.
|'ttlda: írÓaszta|át elontik a levelek, és tn elhatározza: aclclig rtcrrt lrlrgy ja ab.
Irlr a munkát, amíg jből meg nem láda, milyen színrí is az írtiltsztltllittltk a
l;rp ja.
ao
40 41

22. 2. színt: A várt eredmény.e|tnaracl. ÚjatL-, es rijabb levelek érkeznek' Látja.
ho'ey ezzel a mÓdszerreI nem jut a papírt meg vé.qére. Valamilyen
uj technikára lesz szliksége, me.eolclás-orientáltan kell továbbléo-nie.
FeIteszi a kérdést: Hogy tudok az eredményen javítani? Hogy
tudok kemény munka helyett inkább hatékonyabban clolgozni?
Példa: tn sokat dolgozik, a keresete mégsem eIég.
Uj technikára és stratégiára van szijksége. Általában éppen ezt várjuk el
egy szakkonyvtól: mintát, amely eredményt hoz. A kcjvetkezófeiezetekben
stratégiákkal, konkrét mÓdszerekkel és receptekkel ismerkedhet meg. A
hossz távri, dontó változások azonban magasabb szinten mennek végbe.
3. szint: A technikák elÓtbre vitték ont, de ha más sikeres emberekkel ha-sonlítja
cissze magát, Ligy tíínik, Ók kevesebb fáradsá.egal értek cél.
ba' mivel befolyásos barátaik vannak, akik révén mesnvílnak elór
ttik az ajtők.
Példa: Egy nem várt esemény kÍilcinosen durván érinti. Noha munkája min-den
idejét és energiáját igénybe veszi, kénytelen e|ószcir a feImeri.iIt problé-mával
foglalkozni. Úgy t nik, minden a feie teteiére á|l.
. A megoIdáS nem egySzerrí: személyiségfejlesztés. a szemé|yiség kite|je-sítése.
Ezbizony nem megy gyorsan' fdí'egaznem, hogy ezze]átecinikával
befolyásos, sikeres barátokat sze rezzen.Sok ictőt kell bifektetnie abba, ho.ey
olyan személyiséggév á|jon, amilyen lenni szeretne. Bizonyára vannak pél-daképei,
emberek, akiket csodál. on éppen olyan csodálátra méltő lehet,
mint Ók, ha ennek megfele|óen alakítja az életét.
4. szint: Mikozben onmagárÓl és ismeróseirÓ,l morfondírozik, azalatt saiát
világnézetét is átgondolja. Sokan nézik a világot torz szemiiveg"en
keresztiil. Számukra az univerzum átláthatatlan óserdő, amelyben
az emberek egymás ellenségei.
Példa: Vannak emberek, akik senkiben sem bíznak. Néhányszor csalodtak,
és azőta résen vannak. Minclent és mindenkit szkeptikusan szemlélnek' és
mindenben csapdát sejtenek. Saját lényLik a legnágyobb gátlőeró, hiszen
Sem nem kedvesek, Sem nem megnyeróek' és így mások elhrizÓclnak tÓltik.
Mi erre a.syő.eyír? Uj szem veg, amelynek Üvegén át más színben látják
a világot.
Az ismert menedzser-tréner, Stephen Covey élte át a kcive tkezó eseret:
Covey egy rendezvényre utazott, ahol óvolt aze|6adő, így a vonaton el.
toltcjtt időt még a felkésztilésre akarta fordítani. Az egvit áttomasnál be-
4)
szállt a fiilkébe egy apa három gycrckke l. A r'yt.lt'kt'k ltutlttrtltI eIkczdtek
rcndetlenkedni. Kiabáltak, hangoskocltirk' li.lrrr'rlrlllt|. ltz iilt:sckt.c. cgyszG
vlrl zavarták a tobbi utast. Apjuk azottlllrtt Itt'ttt It'1lt.ll k(izllc, rczzenéstelen
;rrccal bámult ki az ablakon.
A gyerekek egyre Szemtelenebbek lcttck' l(trgtltlstlik ltz, iilcseket, sót még
ltz cgyik utas ruháját is megh zkodták. Vcgiil tttliI.clly lr(ilgy haját rángatták,
tlc az apjuk még mindig nem reagált. I]kktrrra ltztlttlraIt Coveynél betelt a
1ltlhár. Elhatározta, beavatkozik. Energikusittr lcllillt' és így szÓlt: ,,E|nézést,
( Iram! Nem látja' hogy a gyerekei mennyirc zavar.j1rk a t bbi utast? Ha lenne
rrIyan kedves' és rendet teremtene kozottÜkl''
Covey biiszkén, saját igazának tudatában visszatjlt a helyére. A férfi,
rlrint akit fe|ráztak, a,'szőszőlőhoz'' fordult' és remegóhangon azt mondta:
''lgen, igen' nagyon sajnálom, hogy a gyerekeim így viselkednek. A felesé-
],('lll - a gyerekek anyja - most halt meg . . . néhány Órája. Nem tudom,
lrrlqyan lesz most tovább. Még egyikiink sem tudta igazán felfogni, ami tcir-ttiIlt.
Azt hiszem' a gyerekek csak megprÓbálnak a maguk mődján Lirrá lenni
.r lrelyzeten. . . Elnézéstkérek, nagyon sajnálom. . . ''
Biztosan léteznek fekete-fehér szem|ivegen kíviil is pápaszemek, ame-lvck
benntjnket is és másokat is boldogabbá tesznek, és a hibák és a kudar-r
tlk helyett rámutatnak a lehetóségekre.
Van olyan szemtiveg, ame|yen átapénz gonosznak t nik, hiszen apénz.
zel |egyvereket gyártanak, háborrikat robbantanak ki. E.nézet szerint apénz
rrrlruányossá tesz, mohőságot és kapzsiságot sziil. Ez egyfajta szemlélet, de
It:tczik másik is. Hordhatunk olyan szemiiveget' amely megláttatja vellink,
lltlgy 2 pénzb6 kőrházak épi-ilnek, segíthet az éhínség csokkentésében, Lij
.'ytigyszereket fedezhetnek fel a segítségével' jobb életkoriilményeket lehet
r t.Ic kialakítani, azaz sok jőt is lehet apénzze| cselekedni.
Mit -gondol, melyik szemliveget kell viselnie ahhoz, hogy anyagilag na-
.'vrlbb sikereket érjen el, hogy boldogabb legyen?
, szint; A legerósebb változást akkor érjiik el, ha mÓdosítjuk az onma-gunkrÓ1
alkotott képet'
|,.'ltla: Kemény Jancsi foglalkozásáru nézveeladÓ. Szorgalmasan dolgozik.
|LrIrkája során elsajátította már valamennyi fontos technikát. VonzÓ egyé-
'rrrc'g. akinek kozelében szívesen tartőzkodnak az emberek. Az tigyfeleket
rrl'lrl tckirtti prédának. Távol áll tőír,eaza szemlélet, hogy,'belekapni-kidon-r..
rri lelépni''. Ha megkérdezik, szívesen ad tanácsot. Elvezi a kliensek bi-
,',rlrrrát. Mindez nagyon jől van így, épp csak nincs benne semmi rendkívtili.
z iigyfelek még nem maguktőljonnekhozzá. Azigazi nagy ktiltnbség ott
41

23. van' ahogyan Kemény r nmagiit Iiiqa. Ha tigy tekinti magát, mint eladőt,
neki kell azugyfé|hez mennie. Ha szakertőnek érzi magát, őtozzáfognak
jonni.
Dcjntéseink más és más eredményre vezetnek, attől ftiggóen, hogy egy-szerÍíeladÓnak
tekintjtik magunkat, vagy az a víziőnk, hogy szakériÓ,k va.
gyunk. Enképiink végsó soron t)nbetetjesítííjő slattti vcilik.
Volt egy ÍjzIetfelem, aki szívesen tetszelgett az á|dozat szerepében. Az
volt a meggy6z6dése,hogy senkit nem szedtek rá olyan .uyakran, mint ót. A
,,mindenki-gonosz-szemliveget" hordta.
Az igazsághozhozzátartozik, hogy az egyik vállalatnál tényleg három-szor
egymás után becsapták, és sok pénzt veszített anélktil, hogy ezt bizo.
nyítani tudta volna. Mindez csak erósítette benne a hitet, hogy szernélye má-gikusan
yonzza a csalÓkat. Azt gondolta, t l jÓ 6 erre a világra. Szerzódési
kotelezettsége miatt még csak meg Sem tudott válni az említett céstő1. Talán
nem is akart, hiszen így is erósíthette magában az ádozari,,.,"pét.
Nem telt be|e hosszti idó, és sikeriilt engem is ráhangolnia erre a negatív
szemléletre: ,,Scháfer rir, higgye el nekem, nem lehetiink etég ővatosak.''
Nemsokára azon kaptam rajta magam, hogy ,,ővintézkedéseken'' gondolko-dom.
Természetesen nem eZ volt a legjobb mÓdszer, hogy beilleszkedjek iij
munkahelyemre. ElÓbb felkell építenÍink va|amit, hogy e.eyáltalán |égyen
mit védelmezntink. Másodszor is egyéniségemmel teljesen ellentétes ez a
fajta bizalmatlanság, hiszen képes vagyok arra, hogy a kudarcokat apozitív
oldalukrÓl szemlé|jem. Erósen hiszem, hogy mindennek van jÓ oldala is'
Egyszerre elegem lett ebbő,l az egészbd, az aszta|ra csap|am, és kcjzcjl-tem
a kollégámmal: ,,Vége! En ebben azirányban nem akarok tovább gon.
dolkozni. PrÓbáljuk meg egyiitt kitalálni, hogy milyen pozitívumot tudunk
kihozni abbÓl' hogy Téged háromszor becsaptak.'' Partnerem cltihtÓ,l kivt-r
scidve Üv ltcitte; ,,Pozitívum? Neked elment a józaneszed!''
Hogy rovidre fogjam: végtil is csak találtunk valamijÓt az egészben. A
vállalat vezetíi' rossz lelkiismerettik miatt, készek voltak megIepó.n nogy-vonal
an bánni veltink. Egyetlen találkozásunk ve liik elegendő volt ahhoz,
hogy egy jÓ kis summát ,,keressiink''.
Ne várjuk a csodát - tegytink érte!
CsalÓdást kell okoznom annak, aki aztgondolja, hogy néhány elsajátított
technikával, minden ktilcjn sebb munka és fáradság nélktil millio*oi leh.t.
Ez a konyv nem készétel, amelyet csak elég felmelegíteni, azaz átolvasni,
és ripsz.ropsz gazdag leszel. Ilyen egyszeríen ez nem mrjkcidik. A lényeg-bevágÓ
változásoknak mind az ot szinten be kell kcjvetkeznitik. Csak ísv le-het
része ..csodában''.
44
E.ey nap Péter tanácsért fordult Jézushoz: ,'Mcslt.t , IliIl'.y( )|l rrlrgy gondban
r.;reyunk. Nincs pénzt'ink, és holnap adőt kc|| l-ize1lrrilrk.''.lczus így vála-
.'z<llt: ,,Nem baj.'' Péter egyre izgatottabb lett: '.Mcstcr.' lle rtr Úr.tcd, azt mond-tlrrtt
holnap adőt kell fizetniink, de nincs pénziink. Ilz rrlrty baj.'' Jézus ismét
( sllk azt válaszo|ta: ,,Nem baj.''
.IÓ dolog, ha olyan emberekkel vehetjÜk k riil rrlagLrnkat, akik mindent
..lk vetnek azért, hogy megoldjanak egy problérn1rt' Korán kelnek, és késón
Ir.kszenek. Annyi szakkonyvet és irodalmat olvasnak, amennyit csak tud-rrlrk'
orcjmmel fordulnak másokhoz, hogy tanuljanak t<j1[ik. Addig foglal-t.
rlzrlak egy problémával, amíg meg nem oldották azt. ok azok, akiknél a
1rrrlllléma sző nem a kétségbeesés programját indítja be. Az i|yen emberek
Il('lll jajgatnak azon' hogy: ,'Miért pont velem torténik ilyesmi?!''
.Iézus egész egyszer en oldotta meg a problémát. Azt parancsolta Péter-rr.'|
i, hogy menjen halászni. Nem vé|etleni.il mondta ezt neki, hiszen Péter
Ir:rIlisz volt. Az elsőhal szájában, amit kifogon, egy érme volt, és ezzel végÜl
'.' ki tudták fizetni az adót.
A tanulság e.eyszer :
l :,zint: Ne várjuk a csodát, tegyÜnk érte!
' szit-tt: Ha halászni megyiink, hasznos, ha ismerjiik e szakma technikáit.
l szint: olyan személyiséggé kell válnunk, akierős és kompetens, aki von-zani
fogja magához az embereket. Péter azonnal Jézushoz fordult,
mert tudta: ',neki majd eszébe jut valami''.
| .'zint: Az adő nem probléma. Az állam nemcsak azértvan, hogy ont
',megnyirbálja''.
' .'ziIlt: A problémamentes ember identitáSa.
r rllíg teli van emberekkel, akik csodákat mrívelnek. Csodának nevezzÍjk
r,,rrkltt a térbeli és idÓtleli eseményeket, amelyek ellentmondásban állnak
. .lrIiri tapasztalatainkka|, szinte elképzelhetetlennek tÚínnek. Sokak számá-r
r rrllir egy bizonyos szintrívagyon is csodát jelent. A legtobben kortilbeltil
Ir'rr r j vedelmiik dupláját képesek elképzelni - annak ot- vagy tízszerese
.'.,.rkt-an már meghaladja a fantáziájukat.
VtlIt egy idó, amikor azaze|képzelés, hogy havi 20 000 márkát keressek,
rr...' csodáflak trínt. 50 000 márkás jovedelemrÓ1 már álmodni Sem mertem.
l . l t:s fél évvel késÓ,bb a havijcivedelmem már 100 000 márkára nótt. Ha
r '.,zlrtckintek, már a nyomát sem látom a csodának, hiszen az eredményért
| , rrrtlnyet meg kellett dolgoznom.
, ..csoda'' akkor jcin e|hozzánk, ha a harmadik' a negyedik és az cjt dik
45

24. SZinten is lényegbevágÓ változások mennek végbe. Ezeket eIcí tucljuk készí
teni.
A csodára várni legalább akkora butaság, mintha e.ey sportolÓ otthon a
tévében nézné végig az olimpiát, és abban reménykedne, hogy megnyeri az
aranyérmet. Nem torténik ,,csoda'', ha nem teszijnk érte.
Hogyan tudjuk elÓkészíteni a csodát? Hafolyamatosan tlnulunk és fejL -
eliink. Ez az én életfilozőfiám. Ha nem fejlódtink. meghalunk. Az élet nem
más. mint ncivekedés és fejlódés. Ez azt je|enti, ho.ey olyan jÓkká kell vál.
nunk, amire csak képesek vagyunk.
Konyvek
Felfigyelt már arra, ho.gy a gazda.e emberek házában mindig van k nyv-társzoba?
Mit -gondol, miért? Azért, ho-ey megmutassák, nekik erre is telik?
Vagy talán azért lettek gazdagok, mert a kezdetektÓ.l fogva sokat olvastak?
,,Egy személy azálta|aelolvasott konyvek summázata.'' Miért olyan fon-tos
az olvasás? Egy szÓ - e.ey gondolat. Minél tobb Lij szőt sajátítunk el,
annál gazda.eabb lesz a gondolkodásunk. Gondolataink hihetetlen értékesek.
Erdekes, ho.ey .tyakran a szÓkincsijnkkel párhuzamosan novekszik a icjve.
deImÜnk.
Az elmiílt évszázadokkal szemben őriási az elónyÜnk. Manapság a k ny-vekhozzál.
artoznak az életiinkhoz. Mekkora lehet sé.s' micsoda e|6ny az e|-
rn lt századokkal szemben, ho.ey írott formában minderr ecldigi tudá.s és ta-pasztalat
lényegéhez hozzájuthatunk. Egyetlen dolgunk, hogy megtaláljuk
az informáciÓt. Minden leírhatÓ, vélemény. és szőlásszabaclság van, és fel-talá]
tuk a nyomtatáSt.
El on ezzel a lehetóséggel? olvas az említctt teniletekkel kapcso|atos
írásokat? Ha hetente két k nyvet végi.eolvas, az évente |00 k nyvet jelent.
Hét éven beltil már 700-at! Hisz abban. ho.ey hétszáz kcinyv erejétól rne.e-változhat
a személyisége?
Hogy képtelenség ennyit olvasni, ho.uy erre nincs icl ? Akkor gyakorolja
a gyorsolvasást. Az elsó konyv legyen az, amelyikból megtanulhatja a
gyorsolvasás technikáit' Ha csak három Órát gyakorol, konnyeclén el tud ol-vasni
l 000 szÓt percenként, aZaZ egy háromszáz oldalas k nyvhoz két Órára
Iesz szÍ.iksésc.
Még egy jő tanács, ho-ey ho.eyan tud idót rnegtakarítani: amikor találko-zik
egy érdekes személyiséggel' ,,csevegés'' helyett használja ki a lehetósé.
get' és kérdezze meg aZ illetót, melyik a két-hárorn leskedvesebb konyve,
és miért. Azonnal hoz'z'á1ut így egy ingyenes osszefoglalÓhoz. Néhány per-cen
beltjl el tudja donteni' el akarja-e olvasni a konyvet, vagy Sem. Én ezze|
a mÓdszerrel tobb, kincset érő kcinyvre bukkantam.
46
liikernaplo
; naplok k nyvek. olyaIt k nyvck' arnelyekct tttt íl.ttttk lltltlttlikIlltk rna-
.'Lrrrkrcil. Jő lenne, ha minden ember naponta írnlí lr slr.jlit 'siLcttttt1lIrijtít. Je-
',)cLZen fel ide mindent, arni sikerlilt, mindcn clicsc'r.etct cs clismerést,
'rrllclybcn cddi.g része volt, ha fegyclrnczettcn viselkcclctt' ha rllcgolclott egy
Ir'lltclatot vagy boldo.esá tett valakit.
Nem mindig csak az a rnÓrvadÓ' amire emlékezlink. A hibákat és a téve.
rlt.sgkg1 tizenegyszer kcinnyebben' és tizenegyszer hosszabban jegyezzÍ.ik
rrrt'g. tl]iÍlt a sikereket. Ennek kovetkeztében sokszor rosszabbnak tlintctji-ik
lr.l Irtagunkat, mint a valÓság. E'zt a negativisztikus hajlamot k rnyezetÜnk
l .' |)cveltetéSijnk is alátámasztja. KiSgyermekként megkozelítÓ1eg minden
r.'e ttrc tizenhétszer hallunk nemet. A hírek 80 százaléka is negatív. Ezértna-
.'rtrrl fontos, hogy cllenálljunk. és lcgalább az onma-qunkrÓl alkotott képet
.r Ire lyére tegyLik.
K icmelkedőszernélyiségek ha.eyatékában gyakran találni naplÓszerrífel-
;. l'yzéseket.
llrclekes, hogy tobbnyire na.eyon korán fogtak hozzá a naplőíráshoz, jÓ
r.rI lrzelótt, hogy híresek lettek. Annakidején mÓg nem is sejthették, hogy
rrrtlycn nevezetes szernélyiség lesz belÓli-ik. Valőszínrí, hogy a napi felje.vy.
,,..sck hozzájárultak a késífubi sikerekhez. Egy biztos: a naplÓírással meg-
I r i rsszabbíthatjuk pozitív gondolatainkat.
,
l't t rÍ s ct n a g, t a,n n 1l i ra, ftl n t o s n a,k, h o g1l í r mo g rr1 l !
I:rl rnielótt rnegkezdcm a nunkanapomat, írok néhány sort a sikernap-
Ilr111[;1. ezá|ta| erósítcrn az cjnbccsijléSemet. (A7. fejezetben látni fogja'
Irrrl'y a j vcdeletn és a ma.sabiztosság osszefÜgg.) Az évek során sikernap
l.,rrt nlcllrj clkczdtcnr írni cgy tlcttárat, egy fÜZetet a kapcsolataimrÓl, egy
rr.'vtlcvezett felisnlerési napl t (hogy u.lyanazokat a hibákat nehogy még
r .',SZCr clk vessem) és még néhányat . . .
' lnagabiztosság nerrr vélctlen. Nenl lehet elegendócn nagy aZ nbizal.
rrrrrrlk! Hogy megálljt parancsolunk.e nlagunknak vagy továbbléptink-e, az
lrrrrtlig attől ftigg, hogy rendelkeztjnk-c a kcjvctkezó lépéshez szÍ.ikséges trr-
I r ri lltttcl.
Sclkszor átéljtik' hogy aLacsony nbiz,alommal rendeLkez(Í emberek sent-
,,ttIt;!e kx'kázltot nem nlernekváLLalni, abből atéy,hitb l kiindulva, hogy így
,,t,'.,.1 Íudjákvétleni magukat. De egy oLyan ember, ctki semnit sem kocká:.tctt,
,, n(nt c'sin L .sennit, annak nincs semrnije - az. senki.
'' siker és sikertelenség kozotti kiilonbsé.e az ontudatban rejlik. Ennek
| |('|)ítéSéhez rendkív|il egyszerLí és hatásos mÓdszer a sikernaplÓ vezetése.

25. Kérem, gondolkozzon el azon, hclgy mi az, ami tegnap és ma jÓl sikeri.ilt.
Mit intézett el? Kinek tudott circimet okozni? Kitól kapon bőkot?
Ha most szinte semmi sem jutotteszébe, akkorb ajvanazcjnbizalmával. An-nál
is fontosabb, hogy nekikezdjen a sikernaplő írásának!
Ha viszont elég erós az onbiza|ma, nézzen azonnal a kcjvetkezó feladat
után, amellyeI továbbfejlődhet. Az cjnbecsÍ.iléstÓ1ftigg, hogy elválla|ja-e azt,
va-qy Sem. Hogy mennyire igaz ez a szemlélet, kiderijl, ha a kovetkez6kér-déseket
megválaszolja:
Mi szeretne lenni, ha biztosan tudná, hogy célja megvalÓsul(állameln k,
regényírÓ, Forma-l.es világbajnok, kanadai nagybirtokos, az óserdó meg-mentóje'
egy híres ember élete párja . ' ' ) ?
Gyakran hissziik azt, hogy a kovetkeződontó lépést azértnem tesszi.ik meg,
mert t l kényelmesek vagyunk, vagy esetleg már ,,telítódttink''. Mindez
azonban csak Íirtigy; a valődi ok az, hogy nem bízunk a sikertinkben.
ljzemináriumok
A szemirráriumok elónye a konyvekkel szemben az, hogy cgyszcrre hall-
1rrk. látjuk, átérezzuk és át is éljtik az elóadást. Annál ktinrrycbb a tanulás,
rrrirlÓl tcibb érzékijnk dolgozik' Fontos a szeminárium vezetójével valő koz.
r t'tlcn kapcsolat lehetósége is. En igen értékes embereket ismerhettem meg
r',/ctl aZ ton.
A tanfo|yamok alatt kiléprink a hétkoznapokből' így lehetőséget kapunk
.rr llr' hogy cinmagunkat me.efeleló távolságből szemléljÍ.ik. Ez megk nnyíti
.r ..Iaterális gondolkodást'', ami azt je|enti, hogy szokatlan, iij dimenziőkban
r., kcpesek vagyunk gondolkodni. Elófordul, hogy ilyenkor az osztcincis
rlre gérzéseinkre is jobban hallgatunk.
A koncentrált tanu|ás atmoszférája elősegíti, hogy hasonlÓ érdeklódésrí
rt.sztvevÓ,kkel ta|álkozzunk. EzekbÓ1az ismeretségekbő,l értékes barátságok
..ziivódhetnek.
A jő tanfolyamok drágák, és ez sokakat elriaszt. Annak idején' amikor
.rlru volt pénzem, elhatároztam, hogy évente legalább négy szemináriumon
r t.szCk részt. Ezt a ,,|uxust'' nem mindig engedhettem meg magamnak' dc
.rzt is tudtam, hogy ennél sokkal megbocsáthatatlanabb, ha nem képezem
||li|gAm tovább. Azazcír, amelyet továbbképzésiinkértfizetiink, semmi ahhoz
I,t'Ilt,St, amit az érdektelenségiinkért kell majdfiz,etniink. Lassan ott tartok'
Irr rgy ning5 az az ár, amit ne fizetnék ki egy i-qazán jÓ tanfolyamért. Elófor-rIrrlt,
ho.ey egy szeminárium 30 000 márkába kertilt, viszont ennek kciszcin-
Irt'ttíen az elkovetkezend6 két hÓnapban a dupláját tudtam kiegészítóleg
rr,'gkeresni.
Arni nektink eurőpaiaknak hihetetlennek tÍínik. azt az Egyestilt Allamok-l'.
rtt már elengedhetetlenÍjI szijkségesnek tartják. Az amerikai vállalatok
rrrirtclen évben átlagosan 40 napra mentik fel dol.eozÓikat a munka alol, csak
.r,, tirt, hogy ez a|att az idó alatt tanfolyamokon vegyenek részt. 40 nap, ami-
|.r rr az alkalmazottak nem dolgoznak - és a cég mégis fizet. Nem kétséges,
llr lgy a cégnek megéri ez a befektetés.Japánban ez az arány még magasabb.
A továbbképzéspiacaazEgyesÍ.iIt Allamokban évente t bb mint 700 mil-
Ir:rrcl márka forgalmat bonyolít (a dupláját' mint a személyi számítőgép [iz-l..
tliea)l Neki.ink' eurőpaiaknak, vigyáznunk kell, nehogy elvétstik ezt a fej-
|. 'tlcsi irányt.
l,éldaképek
t1,lettink elsópercétÓ1 kezdve utánzással tirrrrrlirrk :t It.l'lttllIrt.I l()| |l (.,/(.
rrrrrk befolyása jÓval erósebb, mintahogy lllt S/,Í!'('5(.tI t.It:'lttr.tttr'tr|. | .'l.l
49
ooo
Fontos tanács
Vezessen sikernaplőt, így építse tudatosan az cinbizalmát!
onérzetiinktÓ1 fiigg, hogy vállalunk-e kockázatot, vagy Sem.
Kockázat nélktil nincs fejlódés.
Ahhoz, hogy onértékeléstinket erósítstik, általában sem kornyeze-tlink,
sem neveltetésiink nem járulhozzá,ke||6 mértékben. Az cjn-bizalom
saját értékességiink tudatábÓl táplá|kozik. A naplőírás se-gítséget
ny jt abban, hogy tudatosítsa magában a pozitívumokat.
A naplőírás megtanítja tnt arra, hogy a jÓ tulajdonságaira cisszpon-tosítson.
Egy idó után beprogramozÓdik az érzés: ,,ez sikertilt, ezt le kell ír-nom".
Azt' hogy miben lesz részijnk, elvárásaink határozzák meg. Minél
pozitívabb az cjnértékelésiink, elvárásaink szintje annál magasabb.
48

26. len konyv va.ey tanulmány sem hat ránk és formál bennLinket olyan erósen,
mint azok az emberek, akik k<iriilvesznek minket.
Ha a k riiltjttiink él(í személyiségek jobbak, nint ni, ctkkclrfejt(Ítliink. Ha
viszont rosszabbak ntílunk, akkor stagncílunk. EzÍ" a hatást azért becstiIjtik
alá, mert szívesen tetszelgiink az egyéniség pőzában. Legutolső trénerem-nek
csak annyi megjegyzése volt ezzelkapcsolatban: ,,Aki kutyákkal megy
ágyba' az bolhákkal ébred.''
A téma fontosságára valő tekintettel ennek egy e.eész fcjezetet szentel-tem.
A |3. rész círne: ,,A mentor és a szakértóihá|őzat,,.
A csodához bátorságra van sztikség
Efejezeté|éneztolvasta: Alegt bbenttílbecsiitikazt,cunitegyévenbeliil
el tutlnak érni, és alulbecstilik, cmire tíz éven beltil képesek'
A valődi fordulat akkor kovetkezik be, ha mind aZ t említett szinten
mélyrehatő változások mennek végbe. Ez a folyamat idóigényes, de ha cl-érte
a megf'elelóérettségi szintet, az eredmény robbanásszerrí.
E fejlódési menetet a bambuszfa példája jÓl illusztrá|ja. A bambuszter-meló
e|ii|teti a magot, majd befedi hamuva|. Az ,,a|vó,, n vény négy évig
marad a fdld alatt, de minden reggel meg kell locsolni, négy éven keresztÜl.
A negyedik év végen a bambusz hirtelen kib iik a felszínre, és 90 nap alatt
20 méter maeasra nő!
A bambusztermelőa négy év alatt soha nem lehet biztos abban, hogy é|-e
a ncivény egyáltalán. Csak bízhat benne, és ápolja tovább. Egy hosszti távon
gondolkodÓ embemek sztiksége Van eITe a me.egyózódésre. Az a |ényeg'
ho.ey ne hagyjuk magunkat elbátortalanítani. Semmi nem adhat na.ayobb bá-torságot,
mint aZ, ha mind az cit szinten egyidejriteg dolgozunk.
Kockázat né|ktiI nincs csoda
Ahhoz'.hogy hét év alatt felépítse a va.9yonát' kockáZtatnia kell. Hogyan
értelmezi on a kockázatot? ,'Ha gy harcolsz a bika ellen, hogy nem félsz,
az szőt sem érdemel - mondta egyszer egy híres torreádor. - Ha félsz, és
nem harcolsz, az is érdektelen. De akkor szembeszállni egy bikával, amikor
fé|sz, az már valami.''
Egy sikeres ijzletember a kockázattal kapcsolatban így nyilatkozott:
,,Minden, ami valÓban me-gérte, azelején halálra rémiSztett.'' Ha nem érez
félelmet egy rlj kihívás elótt, az annak a jele' hogy a feladat tril konnyrí.
Az elsó fejezetben beszéltÜnk arrÓl, hogy .'JÓ lenne valami nagyot telje-síteni''.
De mi az, hogy ,,na.ey'.? Lchet, hogy olyasmit csinál' amit sokan
50
rrrcgcsodálnak, de onnek ez gyerekjáték. Általában épp fordítva van: kemé-rrycn
harcol' le kel| győznie a féle|meit, és a tobbiek szőra sem méltatják a
rt.|.jcsítményét.É ppen ezért ne mtísokhozmérjíikm agunkat, hanem csak sa-
1ttt képességeinkhez. Kérem, olvassa el a kcivetkezőmondatokat, és gondol-
|'tyl7'onel azon, ho.ey onben mennyire kiforrott a kockázatvállalÓ képesség:
o (.iyakran elfelejtjÜk, hogy eddigi utunkon továbbmenni legalább olyan
kockázatos lehet, mint ha letéri'ink rőla. Ha a pálya ismert, az még nem
jclenti azt, hogy biztonságosabb is.
o Az élet játék. Akinem kockáztat, aZ nyerni sem tud.
o A Fcjldcjn nincs biztonság, csak alka|mak vannak.
o Nc halogassa a dolgait, a sikerre soha nem lehet igazán felkésztilni.
o A: egyetlen ember, aki soho nem hibcízik, az aki soha nem tesz semmit.
('Iheodore Roosevelt)
o A bizonytalanság fájdalma sokkal erősebb, mint a fájdalom bizonyossága.
o .I.én'll, hogy minclen akciőtervnek kock zata és ra van, de ez sokkal cse-kalyebb,
mint ct hosszti ttív kockcízat és a kényelmes tétlenség círa.
(John F. Kennedy)
o Ha attÓl fél' hogy veszít, soha nem fog nyerni.
o V llaljon kock zatot; a padlÓről leesni nem tud. (Daniel S. Pefra)
I Ilr rrreg akarjuk változtatni a k riilottiink lévó dolgokat, ahhoz elószcir cin-rrtltgunkat
kell megvá|toztatnunk. Minden változás magában hordja a a koc-k;
izatot, hiszen valamilyen mődon elhagyjuk nlcgsZokott krjrnyezeti-inket.
Szcrnélyiségtink fejlódése a komfortzÓnánkon kíviilrc csik. Egyik mcntG
rorn azt szokta mondani: ,,Hagyd el a komfortztiniitlut! Mirtclcn rttcgolclott
1rI oblémát pÓtolj azonnal egy még nagyobbal.''
Ebbenakcinyvbentalálni fogegyStratÓgiát,arrtcllye I .]()tivlrIlrtt tlltr:yrl|rIr
rrrcgrázkődtatás nétkÍ.il felépítheti a vagyonát' artlcIyrlek klrrtllr(lrillril kt.||t'
IllcScn meg tud élni. De sikertilhetezhét év alatt is! ('sttrllr trlt tiirttirlrl' ' ltIlrrI
rliltozások mennek végbe. tnnel is megtcirténlrct lt '.t.stx|;t.'' ll;t kt.:'zt.tt lt||
.rr ra' ho.ey kilépjen a konlfortzőnáből' és kockázlrtrtt r,,li||lrIjr rrr l't't.,zr.' .tzr.tI
. .'y kis SZerenCSe sem árt.
Tényleg sztikségrink van szerencsére?
Önnek sok szerencsére van szÜksége. De mit értiirlk SZ(.t ('t |(..'(. I |', |t r. t .' t t t'
l.rrucdjemeg'hogyelószciraztmondjamel'hogy mi Ilcttt;ls./(.|(.t|('.t. ,, ..,,.
||'llcsc nem valamiolyasmi, amire vágyunk, és anélktil, httly kttIttttrr.'t.l,l'.'tt
rrrcgerőltetnénk magunkat, be is kcivetkezik.
[rrank Sinatra e-gy éj szaka alatt lett sztár. Egyetlen élóadírsrls It.vt.I t.| |t. ;
rr.'' '
5t